A végrehajtási szervezet felügyelete – Vht.-nagykommentár, 4. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi sorozatunkban a Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló törvényhez című kiadványból közlünk részleteket – ezúttal a végrehajtási szervezet felügyeletéről.

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló törvényhez című kiadvány jogerős bírósági döntések teljesítéséhez fűződő alkotmányos érdek érvényesülését mutatja be a végrehajtási rendszert alkotó szabályok részletes, gyakorlati tapasztalatokra is kiterjedő magyarázatával. Kiadványunk a végrehajtás két fő típusára, a kielégítési és a biztosítási végrehajtásra fókuszálva vezeti végig a jogalkalmazókat az eljárás egyes szakaszain, azaz a végrehajtás elrendelésének és a végrehajtás foganatosításának a szakaszán. Az alábbiakban a Vht. Ötödik részének a kommentárjából olvashatják el végrehajtási szervezet felügyelete alatti címhez fűzött magyarázatot. A részlet szerzője dr. Lukács Tamás.

A végrehajtási szervezet általános felügyelete, törvényességi felügyelet és a végrehajtó ellenőrzése

A végrehajtói szervezetrendszer feletti általános felügyeletet az igazságügyi miniszter helyett 2021. október 1-jétől a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látja el. A hatóság feladatkörébe tartozik a végrehajtókkal szemben benyújtott panaszok felügyelete. A panaszokat a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve bírálja el, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához kizárólag azok felügyelete tartozik.

Az általános felügyelettől meg kell különböztetni a törvényességi felügyeletet. A törvényességi felügyeletet a bíróság látja el, így ennek keretében a végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke fegyelmi eljárást és a végrehajtó tevékenységének a vizsgálatát kezdeményezheti.

Az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének a feladata. Ezt az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatásának részletes szabályairól szóló 25/2015. (II. 25.) Korm. rendelet és a Végrehajtók Ellenőrzési Kézikönyve[1] alapján végzi.

Az ellenőrzés típusai: átfogó vizsgálat, soron kívüli vizsgálat, célvizsgálat és utóvizsgálat.

Az átfogó vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az ellenőrzött végrehajtó tevékenysége során érvényesülnek-e a hatályos jogszabályok és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar iránymutatásai, valamint, hogy a végrehajtói intézkedések pénzügyi elszámolásai és azok nyilvántartása megfelelően történik-e. Az átfogó vizsgálatot a végrehajtó kinevezését követő egy év elteltével, ezt követően pedig a végrehajtó szolgálati viszonyának fennállása alatt legalább négyévenként el kell végezni.

Súlyos vagy rendszeres jogszabálysértés, illetőleg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar iránymutatásaiban foglaltak megsértésének a gyanúja esetén a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, a végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke, valamint a hivatalvezető rendelheti el a végrehajtó tevékenységének soron kívüli vizsgálatát. A soron kívüli vizsgálat keretében az ellenőrzési kézikönyvben meghatározott vizsgálati tárgykörök összessége vagy az ellenőrzés elrendelésére irányuló javaslatban megjelölt tárgykörök ellenőrizhetők.

Ha a végrehajtó helyettesítésére kerül sor, a legalább összefüggő hat hónap időtartamú helyettesítés lejártával a helyettesítést ellátó végrehajtónak a helyettesítés keretében végzett tevékenységét soron kívüli vizsgálat alá kell vonni. Fontos szabály továbbá, hogy végrehajtó-helyettes esetében csak soron kívüli vizsgálat folytatható le.

A végrehajtók egyes tevékenységei az éves ellenőrzési terv összeállítása során tett javaslatok alapján célvizsgálat keretében ellenőrizhetők. Az ellenőrzések javaslatai alapján tett intézkedések nyomon követése érdekében pedig az ellenőrzési vezető utóvizsgálatot rendelhet el. Az utóvizsgálat célja, hogy az ellenőr bizonyosságot szerezzen az intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtásáról, és arról, hogy a megállapított kockázat ténylegesen megszűnt vagy a kockázati tűréshatár alá csökkent.

A végrehajtói tevékenység vizsgálatának és ellenőrzésének eredményéről a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnökét soron kívül, de legkésőbb az ellenőrzési jelentés keltétől számított 45 napon belül tájékoztatni kell.

[…]

végrehajtás

Az ellenőrzésben részt vevő személyek, és az ellenőrzés lefolytatása

Jelen szakasz az ellenőrzésben részt vevő személyek jogköreit szabályozza. Az ellenőrzést a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének Ellenőrzési Irodája végzi.

Ellenőr az lehet, aki legalább hároméves jogi, ellenőrzési, pénzügyi vagy számviteli gyakorlattal és a következő szakirányú szakképzettségek valamelyikével rendelkezik:

jogász, közgazdász, okleveles közgazdász, vagy

más felsőfokú végzettség és emellett okleveles pénzügyi revizori, pénzügyi-számviteli szakellenőri, okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői szakképesítés, vagy

felsőfokú végzettség és legalább hároméves végrehajtói vagy végrehajtó-helyettesi szolgálati jogviszony.

Az ellenőr a végrehajtó irodájába beléphet, működésével kapcsolatos iratait, nyilvántartásait, pénzügyi bizonylatait megtekintheti, azokról másolatot készíthet, eljárási cselekményen részt vehet, és felhívhatja a végrehajtót adatszolgáltatásra, tájékoztatás adására. A végrehajtó köteles együttműködni, és a fentieknek eleget tenni, így segítve az ellenőrzés lefolytatását. Ha a végrehajtó a helyszínen nincs jelen, vagy onnan eltávozik, az nem képezi akadályát a vizsgálat lefolytatásának.

Ha a végrehajtó neki felróható magatartással a vizsgálatot akadályozza, az a Vht. 239. § (4a) bekezdése szempontjából a végrehajtó jogszabályban meghatározott kötelezettségei súlyos megszegésének minősül, melyre tekintettel a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke megszüntetheti a végrehajtó szolgálati jogviszonyát.

A fenti rendelkezéseket a végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt vizsgálata során megfelelően alkalmazni kell.

Fontos megemlíteni, hogy korábban az igazságügyi miniszter, 2021. október 1-jétől pedig a végrehajtási szervezet feletti felügyeletet ellátó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának képviselője jogosult a végrehajtó vizsgálatán részt venni, a vizsgálat tárgyát képező adatokat megismerni.

[…]

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának jogkörei

A 2021. október 1-jétől hatályos módosítással a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke részére széles körű hatáskört ad a törvény (korábban e feladatok jelentős részét miniszteri biztos látta el). Ezek részletes felsorolása a Vht. 231. § (1) bekezdésében szerepel. Ennek megfelelően a végrehajtói kar szerveinek ülésén jelen lehet, tájékoztatást kérhet, adatokat és iratokat ismerhet meg, beléphet a kar helyiségeibe, vizsgálatot kezdeményezhet, rendkívüli közgyűlést hívhat össze és felügyeleti jogkörében eljárhat a kar ügyviteli, gazdálkodási, ügyintézési feladatai, informatikai rendszerei vonatkozásában.

Emellett tájékoztatást nyújthat a sajtó, a rádió és a televízió részére a végrehajtási ügyekről és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar ügyeiről, elrendelheti a végrehajtó összeférhetetlenségének ellenőrzését, elrendelheti a Vht. [1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról, a szerk.] 226/A. §-ában foglaltak betartásának ellenőrzését, iránymutatás kiadását kezdeményezheti, és jóváhagyja az ugyanazon járásbíróság mellett működő végrehajtók esetében a végrehajtási ügyek elosztásának rendjét és az ügyelosztási rend év közbeni megváltoztatását. (Címlapfotó: Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke forrás: kormany.hu))

A sorozat első részét itt, a másodikat itt, a harmadikat pedig itt olvashatja el.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

Lábjegyzetek:

[1] Lásd https://www.mbvk.hu/kozerdeku.html


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.

2024. december 6.

Perújítás az alapügyben távollévő terhelttel szemben folytatott eljárás miatt

Ha a terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban valamennyi tárgyaláson részt vett, érdemi vallomást tett és kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem jelent meg, a bizonyítás megismétlése nem válik szükségessé a terhelt távollétén alapuló perújítási eljárásban. A perújítás célja ebben az esetben a terhelt vallomástételi, észrevételezési és indítványozási jogának biztosítása és az ez alapján szükségessé váló bizonyítás lefolytatása – a Kúria eseti döntése.

2024. december 4.

Kamerás adatkezelés szálláshelyen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshellyel szemben az érintett ingatlanra felszerelt kamerarendszerrel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata során. A döntést az indokolta, hogy a szálláshely nem nyújtott a hazai és regionális előírások szerint könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatást az általa működtetett kamerarendszer kapcsán megvalósuló adatkezelésről.