AB: A pártatlanság megállapításához kézzelfogható jelekre van szükség

Szerző: Jogászvilág.hu
Dátum: 2017. november 6.
Rovat:

Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Törvényszék 26.Bf.10.414/2016/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A bíróság, illetve a bírák pártatlanságának vizsgálata során abból indult ki, hogy a pártatlanságot csak akkor lehet megalapozottan kétségbe vonni, ha a pártatlanság hiányának kézzelfogható jelei merülnének fel az eljárás során.


1. Az alapügy

2013. április 25-én a Fővárosi Ítélőtábla elnöke feljelentést tett az indítványozó ellen a II. kerületi Rendőrkapitányságon 1 rendbeli közokirattal visszaélés vétsége, valamint 2 rendbeli magánokirattal visszaélés vétsége elkövetésének alapos gyanúja miatt. A feljelentés megtételére az indítványozó egykori évfolyamtársának, a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiuma vezetőjének jelentése alapján került sor. Ezt követően az indítványozót a II. kerületi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya kihallgatta közokirattal visszaélés vétségének gyanúja miatt.

Az indítványozót a II. és III. Kerületi Bíróság közokirattal visszaélés vétségében és magánokirattal visszaélés vétségében bűnösnek mondta ki, és 260.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság által megállapított tényállás szerint az indítványozó 2012. október 1-jén 9 órakor a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiumának Kezelőirodájában ügyvédi minőségében megjelent iratbetekintés céljából. Egy folyamatban volt peres ügy dokumentumainak áttanulmányozása során egy fellebbezést és egy végzést, valamint az ahhoz tartozó tértivevényeket jogtalanul megszerezte. Az indítványozó mind a nyomozás során, mind a tárgyalás során tagadta a bűncselekmény elkövetését, azt állította, hogy csak a saját, faxon érkezett fellebbezése másolatát vette ki, de azt is a jelenlévő ügyintézőt megkérdezve és tőle engedélyt kapva.

A bíróság a tényállást tanúk vallomása és a térfigyelő kamera felvétele alapján állapította meg. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a bíróság végzése közokiratnak minősül, valamint a faxon érkezett fellebbezés okiratnak minősül. A két irat az érkeztetéstől kezdve jogszerűen a bíróság birtokában volt, az indítványozó a jogosult beleegyezése nélkül, jogtalanul tulajdonította el azokat. Az indítványozó felmentésre irányuló fellebbezését a másodfokú bíróság nem ítélte alaposnak. Az ítélet írásba foglalási késedelmével összefüggésben rámutatott arra, hogy az az ügy elbírálása szempontjából nem releváns, azonban a vádlottnak fel nem róható időmúlás enyhítő körülményként értékelhető.

Az AB szerint önmagában az, hogy a vizsgált ügyben a feljelentést annak a bíróságnak az elnöke tette meg, amelynek illetékességi területén működnek azok a bíróságok, melyek az általános illetékességi szabályok szerint eljárni kötelesek a büntetőügyben, nem kérdőjelezi meg a pártatlanságuket

Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), mivel szerinte a támadott ítéletekkel sérült a tisztességes, pártatlan bírósághoz való joga, mivel az őt feljelentő Fővárosi Ítélőtábla elnökének „működési területén eljáró bíróságok” jártak el ügyében. Az indítványozó panaszának indokolásában felhívta a figyelmet a 21/2016. (XI. 30.) AB-határozatra és utalt arra, hogy el kell kerülni minden olyan helyzetet, amely jogos kétséget kelt a bíró pártatlansága tekintetében.

2. Az AB-döntés indokai

Az Alkotmánybíróság vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy az indítvány azon eleme, ami a bírói pártatlanság kétségbevonását állítja, szükségessé teszi az erre irányuló érdemi vizsgálatot, mert annak esetleges megalapozottsága esetén felmerülhet az Abtv. 29. §-a szerinti, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség.

Az Alkotmánybíróság a bíróság, illetve a bírák pártatlanságának vizsgálata során abból indult ki, hogy a pártatlanságot csak akkor lehet megalapozottan kétségbe vonni, ha a pártatlanság hiányának kézzelfogható jelei merülnének fel az eljárás során. Önmagában az, hogy a feljelentést annak a bíróságnak az elnöke tette meg – hivatali kötelességből –, amelynek illetékességi területén működnek azok a bíróságok, illetve bírák, melyek az általános hatásköri és illetékességi szabályok szerint eljárni kötelesek a büntetőügyben, a bíróságok és a bírák pártatlanságát nem kérdőjelezi meg.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

Az indítványozó az ügyében eljárt bírák egyikével szemben sem hivatkozott elfogultságra utaló konkrét megnyilvánulásra. Csupán egy bíróval szemben fogalmazott meg állítása szerint rendőrségi forrásra épülő, de tartalmilag nem részletezett kifogást, aki azonban az ügyben nem járt el. A más bíróság kijelölésére irányuló kérelmét a Kúria alaptalannak ítélte, és a bíróság kijelölése iránt folyamatban volt eljárást megszüntette. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság nem látott semmilyen alapot az eljárt bíróságok illetve bírák pártatlanságának megkérdőjelezésére.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Salamon László volt.


Kapcsolódó cikkek:


A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét
2018. augusztus 13.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét

Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.

AB: Szabályozandó a fogvatartottak közgyógyellátása
2018. augusztus 7.

Az Alkotmánybíróság szerint mulasztott az Országgyűlés a büntetés-végrehajtási intézetben kérelmezhető közgyógyellátás terén a szükséges igazolás kiállítására jogosult orvos személyének vonatkozásában.