AB: Alaptörvény-ellenes a hatályos jog indokolatlan figyelmen kívül hagyása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria és a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság használati jog visszajegyzése tárgyában hozott ítéleteit. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Hörcherné Marosi Ildikó és Salamon László, továbbá különvéleményt írt Czine Ágnes.

Az alapügy

Az alkotmányjogi panasz alapját képező egyedi ügy felperesének (egy gazdasági társaságnak) a jogelődje és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság között 1975-ben létrejött megállapodás alapján a földhivatal 1990-ben használati jogot jegyzett be a felperes javára több ingatlan vonatkozásában. Ezt követően, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Soproni Járási Hivatala az ingatlanok tulajdoni lapjáról a használati jogot törölte a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény Fétv.) 108. § (1) bekezdése alapján. Ezért a felperes részvénytársaság keresetet nyújtott be a használati joga törléséről rendelkező földhivatali határozat bírósági felülvizsgálata iránt.

A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a határozatokat hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság ítéletében utalt arra, az Európai Unió Bírósága (EUB) a C-52/16. és C-113/16. számú egyesített ügyekben megállapította, hogy a használati, haszonélvezeti jogok törlésére vonatkozó nemzeti szabályozás a tőke szabad mozgásával ellentétes. Ezen túlmenően a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a perben uniós jogi érintettség hiányában is az uniós jog szabályai az irányadóak, és az uniós joggal ellentétes az a magyar jogszabályi rendelkezést, amely a használati jog törlését írta elő, félre kell tenni. A bíróság a törölt használati jogok visszajegyzése céljából az alperes hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

A másodfokon eljáró Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Kúria ítéletében megerősítette, hogy az ügyben az uniós jog hasonló esetekben történő alkalmazhatóságának kérdésében a Kúria korábban már döntött, és a Kúria – az elsőfokú bíróság ítéletének érvelését teljes egészében elfogadva – a fordított hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölése érdekében az uniós jogi előírások alkalmazását, és egyben a magyar jog vonatkozó rendelkezésének félre tételét tartotta szükségesnek.

Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz, és arra hivatkozott, hogy az Alkotmánybíróság korábban már megállapította, a nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog törvény erejénél fogva való megszűnésekor alkotmányos követelmény, hogy az eljáró bíróság európai jogi érintettség hiányában a magyar jog alkalmazását nem mellőzheti.

Az AB-döntés indokai

Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt felidézte, hogy az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése értelmében Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Ezen túlmenően utalt arra is, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmezése során tekintettel van az európai uniós tagsággal együtt járó, valamint a Magyarországot nemzetközi szerződés alapján terhelő kötelezettségekre.

Az uniós jog hatékony érvényesülésének követelménye tekintetében az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy ha egy közvetlenül hatályos uniós jogi norma ellentétes a magyar jog valamely rendelkezésével, akkor a tagállami bíróság a nemzeti jog szabályának félre tételével, az uniós jog rendelkezéseinek alkalmazásával jár el. A félretételi kötelezettség azonban nem korlátlan. Egyfelől, abban az esetben, ha valamely kérdésben uniós jogi érintettség nem állapítható meg, fogalmilag nem lehetséges a magyar jog szabályának félre tétele és az adott esetre az uniós jog alkalmazása, az ugyanis túlterjeszkedne azon a felhatalmazáson, amely az Alaptörvény E) cikkéből fakad. Másfelől, még abban az esetben is, ha valamely egyedi ügyben az uniós jogi érintettség megállapítható, a magyar jog szabályának félre tételére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha (figyelemmel egyfelől az uniós jogból fakadó közvetett hatály elvére, másfelől pedig az Alaptörvény 28. cikkéből fakadó értelmezési kötelezettségre) a magyar jog kérdéses szabályának nem tulajdonítható olyan értelmezés, mely az Alaptörvénnyel és az uniós jog rendelkezéseivel egyaránt összhangban áll.

Mindazonáltal az Alaptörvény még kivételesen sem biztosít alkotmányos lehetőséget az uniós jog hatályának kiterjesztésére olyan esetekre, amelyek nem bírnak uniós jogi érintettséggel (ún. tisztán tagállami tényállások). Ennek megfelelően nem zárható ki, hogy pusztán az uniós jogi érintettség fennállása vagy annak hiánya alapján két, egyébként hasonló tényállású ügyben eltér egymástól az alkalmazandó jogszabályok köre, és ezért eltérő tartalmú bírói döntés meghozatalára kerül sor. Még ez az esetleges eltérés sem jogosítja fel ugyanakkor a bíróságokat a hatályos magyar jog félre tételére és az uniós jogi normával való helyettesítésére. Az a bírói ítélet ugyanis, amely alapos ok nélkül hagyja figyelmen kívül a hatályos jogot, önkényes, fogalmilag nem lehet tisztességes, és nem fér össze a jogállamiság alapelvével.

Márpedig a konkrét esetben a Kúria ítéletében teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a korábbi alkotmánybírósági határozatban megfogalmazott alkotmányos követelményt, ezáltal pedig olyan tartalmú döntést hozott, amelyben túllépte az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria ítélete alaptörvény-ellenes, és azt, az elsőfokú döntésre is kiterjedő hatállyal, megsemmisítette.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Szabó Marcel volt.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.