AB: alaptörvénysértő Orbán Viktor plakátjainak kúriai korlátozása

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. április 12.
Rovat:

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria Kvk.VI.37.414/2018/2. sorszámú végzését és megállapította, hogy ha a plakát elhelyezése nem sérti a Ve. alapelveit, illetve a 144. § (4)-(7) bekezdését, akkor az jogszerű. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter.


1. Az alapügy

Az Alkotmánybíróság eljárását a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség kezdeményezte. Az indítványra okot adó ügyben a kérelmező kifogást nyújtott be Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (OEVB). Előadta, hogy 2018. március 19. napjával kezdődően a háttérben egy magyar zászlót, jobb oldalt Orbán Viktor miniszterelnököt, bal oldalt sötétkék keretezett mezőben a „Nekünk Magyarország az első” feliratot ábrázoló, különféle méretű plakátok kerültek országszerte a közterületeken elhelyezésre. A plakát alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy azok jelölő szervezet támogatására buzdítanak-e vagy a kormányzati kommunikáció részét képezik. A plakát így a kérelmező megítélése szerint sérti a választási eljárásról szóló törvény (Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt, a választás tisztasága és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elveit.

[multibox]

Kifogásában hivatkozott az NVB 99/2016. számú határozatában foglaltakra, amelyet a Kúria később megerősített. E szerint a választás tisztaságára, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek kizárólag az olyan plakát felel meg, amelyből magából egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy az kinek a támogatására ösztönöz.

A kérelmező beadványát az OEVB elnöke áttette az NVB-hez, az NVB pedig a kifogást elutasította. Az NVB rögzítette, hogy az impresszum a plakát alsó részén a teljes mérethez képest csekély méretben látható, ugyanakkor a plakát, illetve az azon feltüntetett üzenet megítélése nem választható el attól a választási eljárástól, amelyben kampány célra felhasználták. A testület szerint ugyanis konkrét tartalmú üzenet vagy névmegjelölés nélkül is egyértelműen az azonosíthatóság feltételét teljesítőnek tekinthető a támogatott jelölt személyét ábrázoló plakát, ha az eset összes körülményét vizsgálva ennek mérlegelési feltételei fennállnak. Ilyen feltétel például, hogy a jelölt országosan széles körben ismert legyen, igazolható legyen az a kijelentés, hogy a plakátot megfigyelő személyek döntő többsége a kép alapján a jelöltet név szerint azonosítani tudja. Márpedig jelen esetben a jelölt személye hosszabb ideje egyértelműen köthető egy jelölő szervezethez. Az eset összes körülményeit vizsgálva nincs olyan tény vagy bizonyíték, ami alapján életszerűen megkérdőjelezhető lenne, hogy a plakát egyértelmű abban a tekintetben, hogy kit ábrázolt, illetve hogy az ábrázolt jelölt mely jelölő szervezethez köthető.

A határozattal szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A bíróság az NVB határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy a Fidesz-MPSz által kiadott, kifogással érintett kampányeszköz sérti a választás tisztaságára és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket. A Kúria a plakát kiadóját a további jogsértéstől eltiltotta. Szerinte ugyanis a plakát jellegéből, céljából, rendeltetéséből, továbbá a rá vonatkozó szabályozásból adódóan nem közvetlen közelről és nem különösen gondos vizsgálat eredményeként kell kiderülnie annak, kinek és milyen jellegű támogatására hív fel. Ezt a kampányban a plakátnak egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható módon kell jeleznie, e követelménynek azonban a kifogásolt választási plakát nem felel meg.

Ezt követően a Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordult.

[htmlbox valasztojogi_komm]

2. A döntés indokai

A befogadás során a testület azt hangsúlyozta, hogy csak érdemi vizsgálat alapján lehet eldönteni, hogy a Kúria jogértelmezése kampányidőszakban az eszközök használatát illetően összhangban áll-e a véleményszabadsággal.

Az AB mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kampányidőszakot megelőző időszak szabályaihoz képest kampányidőszakban kiszélesednek a véleménynyilvánítási lehetőségek. E nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán tudnák eldönteni, hogy kire szavazzanak. A választási kampány során tehát nemcsak egyszerűen a közügyeket vitatják meg az emberek, hanem tájékozódnak annak érdekében, hogy a szavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni.

Az AB megállapította azt is, hogy a Ve. nemcsak a klasszikus papír alapú ragasztásokat tekinti plakátnak, hanem rögzíti, hogy a választási kampány tekintetében plakátnak minősül a falragasz, bármilyen felirat, a szórólap, a vetített kép, az embléma, függetlenül attól, hogy milyen formában, milyen méretben, milyen hordozóanyagon jelenik meg. Ebben az időszakban a pártok és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek választási plakátot. Mindez azt is jelenti, hogy a választási plakátokon nem szükséges formális „impresszumot” feltüntetni, ugyanakkor a választás tisztaságára, a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek kizárólag az olyan plakát felel meg, amelyből egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz. Ez a követelmény sokféle formában teljesíthető, így például a jelölő szervezet emblémája feltüntetésével, vagy a jelölő szervezet elnöke, vagy jelöltje képmásának felhasználásával. A plakátnak ugyanis összességében kell azt az információt közvetítenie, hogy kinek a támogatására ösztönöz.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során folytatott kampány tevékenységre. Ennek megfelelően a választási plakátok elhelyezését korlátozó szabályok a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását jelentik. A Ve. a plakátra vonatkozóan önálló szabályokat tartalmaz. E szabályozás lényeges tartalma szerint plakát a kampányidőszakban a Ve.-ben meghatározott kivételekkel korlátozás nélkül elhelyezhető. A Ve. 144. § (4)-(7) bekezdésében foglalt korlátozások az épület falra, kerítésre, középületre, önkormányzati rendelet szerinti közterület meghatározott részére vonatkoznak. Ez a szabályozás azt jelenti, hogy a Ve. rendelkezésein kívül más szabály a plakátok elhelyezésére nem alkalmazható.

Az AB ez alapján arra a következtetésre jutott, hogy nem szerepel a Ve.-ben olyan korlátozás, mint amilyet a Kúria végzése a Ve. eljárási alapelveiből értelmezés útján kiolvasott. A Kúria ugyanis lényegében az azonnali felismerhetőség Ve.-ben nem szereplő követelményét támasztotta a kérdéses plakáttal szemben, mint ami szerinte nem teljesült az impresszum mérete miatt. Ugyanakkor paradox módon a kifogást tévő, az NVB és a Kúria is azonosítani tudta a plakát alapján a jelölő szervezetet.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Ve. 144. §-ának az az értelmezése van összhangban az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésével, amely a törvényi szabályozást zártnak tekinti: ha a plakát elhelyezése nem sérti a Ve. alapelveit, illetve a 144. § (4)-(7) bekezdését, akkor az jogszerű. Ebből következőleg a Kúria végzése sérti a panaszosnak az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert jogát, ezért a végzést az AB megsemmisítette.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Varga Zs. András volt.

Kapcsolódó cikkek:


Személyállapoti perek az új Pp-ben II.rész
2018. november 14.

Személyállapoti perek az új Pp-ben II.rész

Cikkünk első részében a személyi állapotot érintő perek közös szabályait és a gondnokság alá helyezési per változásait ismerhették meg. Mai írásunkban a házassági perekről a származási perekről és a szülői felügyelettel kapcsolatos perekről olvashatnak.

Elfogadták az adócsomagot
2018. november 13.

Elfogadták az adócsomagot

Nő az alanyi áfamentesség értékhatára, jobban járnak a dolgozó nyugdíjasok, bevezetik a csoportos tao-alanyiságot, két új szochó-kedvezmény érkezik, és a kedvezményes lakásáfa meghosszabbodik bizonyos esetekben. Az Országgyűlés elfogadta az adócsomagot.

Polgári jogi igény érvényesítése az új Be.-ben
2018. november 13.

Polgári jogi igény érvényesítése az új Be.-ben

A polgári jogi igény a sértett kártérítési és egyéb igénye a büntetőeljárásban, amely a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett, és a terhelttel szemben áll fenn.