AB: az indokolás a jogszerűség garanciális eleme


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló 156/2017. (VI. 16.) Kormányrendelet 9. § (4) bekezdését.

1. Az alapügy

A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírója fordult az Alkotmánybírósághoz fordult. Az előtte folyamatban lévő ügy felperese a haditechnikai tevékenység engedélyezése elnevezésű nyomtatvány előterjesztésével kérelemmel élt az alperes hatóságnál vadászati célú nagykereskedelemi tevékenység engedélyezése iránt. Az alperes a kérelmet elutasította, de a határozata indokolást nem tartalmazott. Ezzel szemben a határozat rendelkező része ugyanakkor a jogorvoslati tájékoztatás mellett tartalmazza az indokolás mellőzésére vonatkozó jogszabályi hivatkozást. E szerint: „Az indokolást a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló 156/2017. (VI 16.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése alapján mellőztem.”

A felperes e határozat jogszerűsége vizsgálatát kezdeményezte a bíróságnál, mivel jogsértőnek vélte az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CXL. törvény (Ákr.) 81. § (1) bekezdésére hivatkozással az indokolás elmaradását. Az Ákr. ugyanis törvényi szintű jogforrásként előírja a határozat kötelező tartalmi elemeként az indokolási  kötelezettséget is, és ezzel nem lehet ellentétes egy alacsonyabb szintű jogforrás. Az alperes védiratában a kereset elutasítását indítványozta. Az elutasítás indokaként a Kormányrendelet 9. § (1) bekezdés c) pontját jelölte meg, amely szerint a kérelmet el kell utasítani, ha a kérelmezett tevékenység, a kérelmező, a kérelmező tulajdonosa, felelős vezetője, vagy a kérelmezett tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat írásos véleménye alapján nemzetbiztonsági érdeket sért vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A konkrét ügyben az elutasítás a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának nemzeti minősített adatot képező információk alapján fogalmazott, „Bizalmas” minosítésű átiratán alapult. Az indokolás mellőzéséhez kapcsolódó érveléssel összefüggésben pedig előadta azt is, hogy a haditechnikai termékek  gyártásának és haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezésérol szóló  törvény (Httv.) 4. §-a felhatalmazást ad kormányrendelet megalkotására az engedély iránti kérelem eljárási rendje meghatározásához, amely megalapozza az Ákr. általános szabályaival ellentétes különös eljárásjogi rendelkezések megalkotását. Másrészt az Ákr. 8. § (3) bekezdése szerinte törvényi felhatalmazást ad arra, hogy egyes hatósági eljárások az Ákr. szabályaival összhangban álló kiegészítő rendelkezést tartalmazzanak.

A bíró az eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz fordult. A kezdeményezés több okból is alaptörvény-ellenesnek ítéli a támadott szabályozást, hivatkozik a törvénybe ütközésre, a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz való jog, illetve a jogorvoslathoz való jog sérelmére is. Az indítványozó bíróság álláspontja szerint bár a közrend, közbiztonság védelme akár indokolhatja az indokolási kötelezettség és ezen keresztül a hatékony jogorvoslathoz való jog korlátozását, azonban a normaszöveg jelenleg hatályos változata teljességgel kiüresíti a bírói jogorvoslat lehetőségét.

2. A döntés indokai

Az AB mindenekelőtt arra utalt döntésében, hogy az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése nemcsak alapvető jogként rögzíti a hatósági eljárások tisztességes intézéséhez való jogot, hanem – törvényben meghatározottak szerint – alkotmányos kötelezettségként fogalmazza meg a döntések indokolással való ellátását is. Az indokolási kötelezettség szerepe a döntés jogszerűségének és azon keresztül a közigazgatás joghoz kötöttsége követelménye betartásának ellenőrizhetősége, ekként egyike a törvényes és tisztességes eljárás garanciáinak. A XXIV. cikk (1) bekezdése az indokolási kötelezettség tartalmának meghatározását törvényi szintre utalja, ezért annak megítélése, hogy a támadott szabályozás megfelel-e az alaptörvényi követelménynek, figyelembe kell venni a törvényi szintű eljárási szabályokat is.

A közigazgatási hatósági eljárásokat általános hatállyal az Ákr. szabályozza, amely eljárási kódexként általános jelleggel határozza meg a tárgyi hatálya alá tartozó hatósági ügy fogalmát, így minden olyan ügyben alkalmazandó, amit saját maga nem tételez kivételként. Ez egyszersmind magával vonja az Ákr. alkalmazási elsődlegességét is, amelyből fakadóan főszabály szerint nincs lehetőség párhuzamos szabályozásra, vagyis a generális Ákr.-hez képest speciális szabályok megfogalmazására. Az AB rámutatott arra, hogy a haditechnikai tevékenységgel kapcsolatos eljárási szabályok nem tartoznak az Ákr. hatálya alól kivett eljárások körébe, így a törvénynek a döntések indokolásával kapcsolatos szabályait kell áttekinteni. Ebből pedig az következik, hogy az indokolási kötelezettség vonatkozásában az Ákr.-től eltérő rendelkezést jogszabály nem tartalmazhat, kizárólag kiegészítő jellegűt, annak azonban összhangban kell állnia az Ákr.-rel, az Alaptörvény XXIV. cikkéből fakadóan pedig törvényi szinten kell e szabályokat kodifikálni. Noha a védiratban a hatóság hivatkozott a Httv. 4. §-ára, amely szerint az ott meghatározott eljárásokban a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv kormányrendeletben meghatározott esetekben és eljárás szerint utasítja el az engedély iránti kérelmet, vonja vissza az engedélyt vagy függeszti fel az engedély hatályát, e felhatalmazás az Ákr. elsődlegességét nem írhatja felül, és legfőképpen nem képez kivételt az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való jog részét képező indokolási kötelezettség törvényi szintű szabályozásának követelménye alól sem.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kormányrendelet támadott rendelkezése ellentétes az indokolási kötelezettségre vonatkozó, az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésére visszavezethető törvényi szintű szabályozással, és e törvény megsértésén keresztül magával a XXIV. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal is, így az Alkotmánybíróság a támadott szabályozást megsemmisítette, és emellett kimondta, hogy a megsemmisített rendelkezés a folyamatban lévő más ügyekben nem alkalmazható.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Varga Zs. András volt.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 18.

Jogszabályfigyelő 2024 – 11. hét

Alábbi cikkünkben tekintettel arra, hogy a 2024/29-33. számú Magyar Közlönyben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az Országgyűlés honlapján közzétett, elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

2024. március 14.

A Jövő jogásza podcast: 10 éve hatályos az új Ptk.

Tíz évvel ezelőtt, 2014. március 15-én lépett hatályba a 2013-ban elfogadott Polgári Törvénykönyv. Ebből az alkalomból beszélget a kodifikáció folyamatáról, a kódex újításairól és a jogalkalmazásra gyakorolt hatásáról dr. Vékás Lajos professzor, aki az új Ptk-t előkészítő szakétői bizottság vezetője volt, és dr. Gárdos Pétert ügyvéd, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének docense.