AB: diszkriminálta azokat a pedagógusokat a szabályozás, akik korábban sikertelen minősítési eljárásban vettek részt

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. január 4.
Rovat:

Azok a pedagógusok, akik önkéntesen kívántak a minősítési eljárás sikeres eredménye folytán magasabb fokozatba kerülni, nem számolhattak a döntésük meghozatalakor azzal a következménnyel, hogy hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek a minősítési eljárás sikertelensége miatt, mint azok, akik nem jelentkeztek ilyen minősítési eljárásra.


1. Az alapügy

Mintegy száz magánszemély indítványozó élt alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybíróságnál. A panaszosok a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (Kjt-Vhr.) 39/K. §-a „kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt” rendelkezése, valamint annak (2)-(7) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítását kérték.

[multibox]

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek (Nkt.) a pedagógusok előmeneteli rendszerére vonatkozó új szabályozás szerint az első minősítés befejezéséig Pedagógus I. fokozatba kellett besorolni a pedagógusokat, míg a minősítési eljárás eredményeként lehetett átlépni a Pedagógus II. fokozatba. Amennyiben a pedagógus ezen kötelezettségének nem tett eleget, úgy a pedagógus foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, illetve megszűnt.

A minősítési kötelezettség azonban nem vonatkozott azokra, akik 2013. szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig elérik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt, ők ugyanis nyugdíjba vonulásukig a legalacsonyabb fokozatba sorolva láthatják el feladatukat. Ugyanakkor az alacsony fokozat miatt sok érintettben megvolt a szándék a minősítési eljárásban való önkéntes részvételre. Az indítványozók álláspontja szerint azonban a mentesített személyek önkéntes elhatározásán alapuló minősítési eljárásban való részvétel sikertelensége nem járhat a foglalkoztatási jogviszonyuk megszüntetésével.

A támadott rendelkezés a sikertelen pedagógusi minősítési eljáráshoz egy egészen új jogkövetkezményt fűzött. Eszerint azt a pedagógust, akinek a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év, vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, automatikusan, minősítési eljárás nélkül a Pedagógus II. fokozatba sorolták be. A szabályozás azonban kivette az automatikus besorolás alól azokat a pedagógusokat, akik bár megfelelnek ezeknek a feltételeknek, azonban korábban sikertelen minősítési eljárásban vettek részt. Az indítványozók szerint mindez az emberi méltóság sérelmét okozza, mert szerintük a támadott rendelkezések észszerű indok nélkül tesznek különbséget a pedagógusok között.

[htmlbox BDT]

 

2. A döntés indokai

Az Alkotmánybíróság az ügy érdemi vizsgálatához elsőként szükségesnek tartotta röviden áttekinteni a pedagógusok előmeneteléhez szükséges minősítési rendszer főbb szabályait.

Az Nkt. 64. és 65. §-ai 2013. szeptember 1-jével valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatott számára egy új előmeneteli rendszeren alapuló pedagógusi életpályát vezetett be. Eszerint a pedagógusok életpályája egy kétéves gyakornoki időszakból és négy további lehetséges fokozatból áll: Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus és Kutatótanár. Az egyes fokozatokhoz eltérő illetmények tartoznak, a korábbihoz képest eltérő bértáblával. Ez utóbbi jellemzője, hogy megmaradt ugyan a háromévenkénti béremelési automatizmus, azonban maga a bértábla nemcsak a megszerzett képesítéseket, valamint a pályán töltött éveket veszi figyelembe, hanem a minősítési eljárás eredményét is. Az előmeneteli rendszer másik újdonsága ugyanis a köznevelés minőségének javítása érdekében valamennyi pedagógusra egy egységes, nyilvános szabályok szerinti minősítő vizsga és minősítési eljárás bevezetése. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott tehát a bevezetésre kerülő szabályozás folytán akkor léphet új fokozatba, amennyiben minősítő vizsgán és minősítési eljárásban vesz részt, illetve ennek keretében elnyerte az ahhoz szükséges minősítést. Az Nkt. rögzíti, hogy a részletes szabályozást külön jogszabály állapítja meg, a Kormány ezért alkotta meg a Kjt-Vhr.-t.

A Kjt-Vhr. meghatározza a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak egyes fokozatokba történő besorolására vonatkozó részletes feltételeket. A jelen ügy szempontjából lényeges Pedagógus II. fokozatba kerülés két módon érhető el. Az egyik lehetséges mód az Nkt. által szabályozott kötelező minősítési eljárásban való részvétel, amelyet a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számított kilenc év szakmai gyakorlat után a munkáltató ír elő. A másik lehetséges Pedagógus II. fokozatba kerülési mód, hogy a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógusnak az ezen besorolását követő legalább hat év szakmai gyakorlat megszerzését követően a saját kezdeményezése alapján lehetősége van a magasabb fokozatba kerülés céljából a minősítési eljárásban való részvételre. A sikeres minősítési eljárás alapján a pedagógust a Pedagógus II. fokozatba kell besorolni.

A minősítési eljárás a Kjt-Vhr. módosításai folytán többször változott. A 249/2015. (IX. 8.) Korm. rendelettel beiktatott, 2015. szeptember 9-től hatályos Kjt.-Vhr. 10/C. §-a alapján a miniszter a minősítési évet megelőző év június 20-áig dönt a következő évre vonatkozó minősítési tervről, amely tartalmazza az adott évben a kötelező és a nem kötelező minősítési eljárásban részt vevő pedagógusok nevét, oktatási azonosító számát, és a tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógus esetén a választott tantárgyat. Fontos szabály, hogy a nem kötelező minősítési eljárásban való részvételre jelentkezett pedagógusok minősítési tervbe való felvétele csak a kötelezően minősítendő pedagógusok létszámát meghaladóan, mégpedig úgy történhet, hogy ez a szám megyénként, munkakörönként arányosan, a jelentkezők szakmai gyakorlatának és egyéb különös feltételeknek történő megfelelés figyelembevételével történik.

A minősítési eljárás sikertelensége esetén a minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal megismételhető, mégpedig legkorábban két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében, ugyanakkor annak lefolytatására legkésőbb a Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított tizenegy év szakmai gyakorlat megszerzéséig kerülhet sor. Az Nkt. 64. § (8) bekezdése értelmében amennyiben a megismételt minősítési eljárás eredményeként a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus „nem felelt meg” minősítést kapott, a közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya a megismételt minősítési eljárás eredményének közlésétől számított tizedik napon megszűnik.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

 

A 324/2016. (X. 27.) Korm. rendelet a Kjt-Vhr. 39/K. §-át 2016. október 28-tól új szöveggel állapította meg. A 39/K. § kiegészült a (2)-(7) bekezdésekkel. A (2) bekezdés azoknak az (1) bekezdés kivétel szabálya alá tartozó pedagógusoknak, akik 2016. október 28-át megelőzően vettek részt sikertelen minősítési eljárásban, lehetőséget nyújt, hogy az OH-hoz 2016. november 15-ig benyújtott kérelemmel jelentkezzenek egy rendkívüli minősítési eljárásban való részvételre. Az Alkotmánybíróságnak azt kellett elsőként megvizsgálnia, hogy a sikertelen minősítési eljárásban való részvételtől függetlenül azonos csoportba tartozóak, és ezért egymással összehasonlíthatóak-e azok a pedagógusok, akiknek 2016. szeptember 1-jén a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év, vagy annál kevesebb idejük van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosultak, és megállapította, hogy összehasonlítható helyzetben lévő jogalanyokat érint a szabályozás. Ezt követően az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a Kjt-Vhr. 39/K. §-ában foglalt szabálynak volt-e és ha igen, mi volt a tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka azzal, hogy azokat a pedagógusokat, akiknek 2016. szeptember 1-jén a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hét év, vagy annál kevesebb idejük van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosultak, azonban sikertelen minősítési eljárásban vettek részt, elzárta az automatikus Pedagógus II. fokozatba való kerülés lehetőségétől, szemben azokkal, akik ilyen minősítési eljárásban önként nem vettek részt.

Az ésszerű alkotmányos indokkal összefüggésben az Alkotmánybíróság a minősítési eljárás sikertelen eredményének jelentését vizsgálta, hogy abból következik-e a pedagógus felkészültsége, az általa nyújtott oktatás színvonalának alacsonyabb minősége. Ezzel összefüggésben az AB arra a következtetésre jutott, hogy a jogalkotó a minősítő eljárás sikertelenségét elsősorban olyan esetekben állapította meg, amikor a minősítő eljárásra való jelentkezés valamilyen formai, illetve technikai hibában szenvedett (pl. a portfólió hiánypótlást követően nem került teljes körűen feltöltésre; vagy ha a pedagógus a felróható okból meg sem jelent a minősítési eljárás személyes részvételt igénylő eseményén, stb),  mindebből pedig az AB arra következtetett, hogy nem állítható, hogy megkülönböztetést a szakmai minőségbeli különbség indokolta volna.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy azok számára a nyugdíjhoz közel álló pedagógusok számára, akik magasabb jövedelemben, majd ennek folytán magasabb nyugdíjban szerettek volna részesülni, egészen 2016. július 30-ig csak oly módon volt ez lehetséges, ha önkéntes minősítési eljárásra jelentkeztek, és azon sikeresen vettek részt, így ugyanis a magasabb fokozatba kerülés magasabb jövedelmet és ennek folytán később magasabb nyugdíjra való jogosultságot eredményezhetett. Az automatikus magasabb fokozatba sorolásra vonatkozó szabályt csak 2016. július 30-ával iktatta be a jogalkotó, mint ahogy a sikertelen eljárás jogkövetkezménye is csak ekkor került szabályozásra. Azaz, azok a pedagógusok, akik önkéntesen kívántak a minősítési eljárás sikeres eredménye folytán magasabb fokozatba kerülni, nem számolhattak a döntésük meghozatalakor azzal a következménnyel, hogy hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek a minősítési eljárás sikertelen volta miatt, mint azok, akik nem jelentkeztek ilyen minősítési eljárásra. Mindezek alapján szintén nincs észszerű indoka a fent megjelölt csoport közötti megkülönböztetésnek.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kjt-Vhr. 39/K. § (1) „kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt” szövegrésze az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe ütközik, ezért azt, valamint szoros összefüggés okán a (2)-(7) bekezdéseket is megsemmisítette.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Schanda Balázs volt.

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét
2018. szeptember 17.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Ki felel a rossz harmonizációért?
2018. szeptember 14.

Ki felel a rossz harmonizációért?

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző
2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.

Versenyfutás a funtineli boszorkányért
2018. szeptember 7.

Versenyfutás a funtineli boszorkányért

A szerző felhasználásra vonatkozó kizárólagos joga olyan személyhez kötött jog, amely a szerző, illetve a szerzői vagyoni jogok jogosultja kifejezett engedélye nélkül nem engedményezhető – a Kúria eseti döntése.