AB: összhangba kell hozni a polgármester megválasztásának és a tisztség betöltésének szabályait

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásában hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet okozott azzal, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény alapján olyan jelölt is választható, aki a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése értelmében a tisztséget megválasztása esetén nem töltheti be. A döntéshez különvéleményt csatoltak Salamon László és Schanda Balázs.


1. Az alapügy

Az indítványozót polgármesteri tisztségének fennállása alatt jogerősen elítélték, felfüggesztett szabadságvesztéssel büntették, és emiatt polgármesteri megbízatásáról lemondott. Az ezt követően tartott időközi választásokon újra polgármesterré választották, de az illetékes kormányhivatal eljárást kezdeményezett méltatlanságának kimondása iránt. és ezt az eljáró bíróságok meg is állapították, ami viszont a megbízatás betöltésének akadálya. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló (Mötv.) törvény 38. § (1) bekezdés b) pontja alapján a méltatlanság akkor állapítható meg, ha az érintettet szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a törvény további feltételt nem határoz meg, így nincs jelentősége annak, hogy az elkövetett bűncselekmény a polgármesteri tisztség ellátásával összefügg-e, és annak sem, hogy a jogerős ítélet meghozatalára mikor került sor. Amennyiben az indítványozó az ítélet hatálya alatt áll és egyúttal polgármesteri tisztséget tölt be, akkor méltatlansága a törvény erejénél fogva fennáll.

Az ügyben eljáró másodfokú bíróság a döntést helybenhagyta. Kiemelte, hogy az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól – beleértve ebbe a Mötv. 38. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt is – a kérelmezett csupán akkor mentesülhet, ha vele szemben a Btk. 98-99. §-ai szerinti mentesítés hatálya beállt volna. A Szegedi Ítélőtábla azonban a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények tekintetében az indítványozót előzetes mentesítésben nem részesítette, így a Btk.-n kívüli jogkövetkezmények alól sem mentesül.

2. A döntés indokai

Az alkotmányjogi probléma abból fakadt, hogy a polgármesterré történő választhatóság feltételei nem teljesen egyeznek meg a méltatlansági esetkörökkel. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 1. § (4) bekezdése (Övjt.) szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az azonos szintű jogszabályok közötti kollízió a passzív választójog sérelmével jár. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában a választójogot kiemelkedően fontos politikai jognak tekinti, ugyanakkor sem a választójog általánosságát, sem annak egyenlőségét nem kezeli abszolút érvényűként, azaz minden korlátozástól mentesként. A testület következetes álláspontja szerint azonban – éppen azért, mert különösen fontos állampolgári jogról van szó – akár az egyenlőség, akár az általánosság bármiféle korlátozása csak igen jelentős elvi indokból fogadható el. A jogalkotónak nem kötelessége passzív választójogot biztosítani annak a jelöltnek, aki egyébként felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt áll, de ha ezt biztosítja, akkor nem lehet a tisztségre eleve méltatlan.

A konkrét esetben ezért a jogalkotó vagy a passzív választójog korlátozását szűkítheti tovább, és kiterjesztheti azokra a felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt álló személyekre, akik a helyi önkormányzati választáson a választás útján elnyert tisztség betöltésére egyébként a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján méltatlanok. Vagy dönthet úgy is, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény méltatlanságra vonatkozó szabályait igazítja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény rendelkezéséhez. Az Alkotmánybíróság szerint a helyi önkormányzatokról szóló törvény méltatlansági szabályozásának lényeges tartalma hiányos, ezért kötelezte az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2020. december 31-ig tegyen eleget.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Czine Ágnes volt.



Kapcsolódó cikkek:


A pertárgy értéke és a tisztességes eljáráshoz való jog
2021. május 7.

A pertárgy értéke és a tisztességes eljáráshoz való jog

A tisztességes eljáráshoz való jog sérelmével jár, ha a másodfokú bíróság a peres félre hátrányosan csak az ügy érdemében hozott határozatában közli a féllel, hogy a pertárgy értékét a fél által megjelölttől vagy az elsőfokú bíróság határozatában írtaktól eltérően határozta meg, emiatt jóval magasabb első- és másodfokú perköltségfizetési kötelezettség terheli – a Kúria eseti döntése.

A jogegység érdekében a bíró és a jogalkotó is fontos szereplő – Prof. Dr. Trócsányi László a korlátozott precedensrendszerről
2021. május 6.

A jogegység érdekében a bíró és a jogalkotó is fontos szereplő – Prof. Dr. Trócsányi László a korlátozott precedensrendszerről

A korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online konferenciát a Wolters Kluwer Hungary áprilisban, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások rövid összefoglalóit olvashatják.

Magyarázat a szomszédjogokról – 1.
2021. május 5.

Magyarázat a szomszédjogokról – 1.

Az otthoni, vagy épp a munkahelyen végzett tevékenység hatásai könnyen átléphetik az ingatlan határait, így beleütközve a környező ingatlanok használóinak személyes vagy vagyoni érdekeibe, ez pedig vitás helyzetekhez vezethet. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Magyarázat a szomszédjogokról című kiadvány átfogó képet ad a szomszédjogok jogintézményéről, a hatályos hazai szabályozás magyarázatán és a joggyakorlat bemutatásán túlmenően nemzetközi, sőt, jogtörténeti összehasonlítással is igyekszik közelebb vinni az olvasót az ingatlanhasználatból eredő mindennapi helyzetekre vonatkozó jogi álláspontok és azok elméleti-gyakorlati összefüggéseinek megértéséhez. Az alábbiakban a műnek a jogos önhatalommal foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet. A magyarázat szerzője dr. Serák István.