Adómegállapítási jog elévülési ideje: döntő a kiadmányozás szabályszerűsége
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyedi ügyben hozott ítélete értelmében nem hivatkozhat a NAV az adómegállapítási jog elévülési idejének meghosszabbodására olyan esetben, amikor az adóhatósági határozat kiadmányozása, azaz aláírása, nem szabályszerűen történt meg. Az ítéletben foglalt bírósági álláspont számtalan vállalkozás esetében eredményezheti akár a jogerősen megállapított adókötelezettségek végérvényes törlését is – olvasható a Deloitte Legal közleményében.
A közelmúltban a közigazgatási bíróságok a NAV számtalan jogerős határozatát semmisítették meg, azon oknál fogva, hogy a határozatok kiadmányozása, aláírása nem volt szabályszerű. Ezekben az esetekben a NAV-nak újból el kell járnia és újból meg kell hoznia a határozatot, ezúttal szabályszerű aláírással. Az azonban nyitott kérdés maradt, hogy a megsemmisített határozatok miatti új eljárásokban az adóhatóságnak van-e lehetősége az eredeti adómegállapítást változatlan tartalommal határozatba foglalni. Az adómegállapításra ugyanis öt éves elévülési idő vonatkozik, és sok esetben a hibásan kiadmányozott határozat feletti pereskedés és az új adóhatósági eljárás annyi időt felemészt, hogy az új adóhatósági határozat csak az öt éves elévülési határidő lejárta után tud megszületni.
A NAV hivatalos álláspontja szerint, mivel a bírósági eljárás időtartama alatt az 5 éves elévülési idő nyugszik, a bíróság általi új eljárásra utasítás okán pedig további 6 vagy 12 hónappal meg tud hosszabbodni, nincs akadálya a határozatok újbóli kiadásának. Ezzel szemben álló érv, hogy egy olyan súlyú hiba, ami az adóhatósági határozat semmisségét eredményezi, nem vezethet az adóhatóságot kötő elévülési idő adott esetben évekkel történő meghosszabbodására.
„A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyelőre szóban kihirdetett ítélete értelmében nem nyugszik és nem hosszabbodik meg az adómegállapításra nyitva álló elévülési idő a semmis határozat esetében” – nyilatkozta az ügyben jogi képviselőként eljáró dr. Huszl Zsuzsanna, a Deloitte Legal adóperes ügyvédje.
A bíróság ítélete és jogértelmezése számtalan vállalkozás esetében eredményezheti az adóhatósági megállapítások végérvényes törlését. A Deloitte Legal ügyvédi iroda értesülése szerint a Kúria jogegységi eljárást indított a hibásan kiadmányozott adóhatósági határozatok ügyében, amely eljárásban valószínűleg az elévülés kérdése is megvitatásra kerül majd.
„A mai napon meghozott ítélet egy erős jelzés arra vonatkozóan, hogy a bíróságok hogyan viszonyulnak az elévülés kérdéséhez. Amennyiben a Kúria, mint legfőbb bírói fórum is arra a jogi álláspontra jut, hogy a semmis határozatok esetében nem lehet szó az elévülési idő nyugvásáról és meghosszabbodásáról, úgy ez jelentős számú vállalkozás számára a már jogerősen megállapított adóhatósági marasztalások végérvényes törléséhez vezethet” – nyilatkozta dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportának vezetője.
Mindezek alapján, célszerű áttekinteni a korábbi adóhatósági megállapításaikat a vállalkozásoknak, hogy érintettek-e a kiadmányozási problémával – zárul a Deloitte Legal közleménye.
