Alapjogba ütközhet a hírközlésből származó adatmegőrzés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bíróság ismét vizsgálja a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szol­gáltatása keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről szóló 24/2006/EK irányelvet (Irányelv), amelyet hazánk már évekkel ezelőtt átültetett. Írország már korábban az Európai Bíró­sághoz fordult annak megállapítása iránt, hogy összhangban áll-e az Irányelv az Európai Unió alapjogi rendelkezéseivel.

Az Irányelv érvénytelensé­gének megállapítására irányuló keresetet 2009. február 10. napján elutasították, azonban most ismét napirendre került a téma.

Alapjogokat korlátozhat az Irányelv átültetése

„Fontos megjegyezni, hogy az Irányelv alapjogokkal való összhangjának a vizsgálatára azonban nem került sor az ítéletben. Az Európai Bíróság csak azt állapította meg, hogy az Irányelv a jogalkotási szabályoknak megfelelően került megalkotásra és elfogadásra, tartalmát a bírák egyáltalán nem vizsgálták.” – tájékoztat Torsten Braner, a Taylor­Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda jogásza. Az Irányelv átültetése az alapjogok lehetséges és ­lényeges korlátozása miatt azonban nemcsak Ír­országban váltott ki általános felháborodást.

Konkrét kérdésekre keresik a választ

Írország ügye ismét az Európai Bírósághoz került, ezúttal azonban egy előzetes döntéshozatali eljárás keretében, amelyben az ír High Court 2012 tavaszán alapjogilag releváns kérdésekkel fordult az Európai Bírósághoz. Többek között azzal, hogy mennyiben egyeztethető össze az Irányelv az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított, a magán és családi élethez (7. Cikk) és a személyes adatok védelméhez (8. Cikk) fűződő jogokkal. „Az Európai Bíróságnak mielőbb tisz­táznia kell ezeket a kérdéseket, a döntést türelmetlenül várják. Mindazonáltal az eddigi ítélkezési gyakorlat alapján már most találgatások merülnek fel a döntést illetően” – figyelmeztet a szakember.

Az alapjogok korlátozása kritériumokhoz kötött

Az Európai Bíróság egy 2011-es ítéletében (F-46/09, Rz 110 ff) egyértelműen meghatározta az alapjogi vizsgálat kritériumait. Ezen összefüggésben állapította meg, hogy bizonyos esetekben az alapjogok, különösen a magán és családi élethez való jog, illetőleg a személyes adatok védelmének a joga, igenis korlátozhatók. „Az, hogy az Irányelv ezen alapjogokat az érintettek hozzájárulása nélküli adatgyűjtés útján korlátozza, kétségen felül áll. Az alapjogok ilyen korlátozása azonban csak akkor megengedett, ha (1) a korlátozásról törvény rendelkezik, (2) a korlátozás konkrétan meghatározott célokat szolgál és (3) a korlátozás ezen cél elérése érdekében szükséges. Ezek azok a kritériumok, amelyek alapján kell az Irányelv alapjogi vizsgálatát elvégezni” – hangsúlyozza Torsten Braner.

Kérdéses a célok köre

Az első ponthoz kapcsolódóan fontos megjegyezni, hogy az Irányelv az EU jogalkotásának aktusa és a tag­államok az implementáció során általánosan mindenkire kötelező érvénnyel bíró törvényi szinten kötelesek az Irányelvet átültetni. Kérdéses azonban a konkrétan meghatározott célok köre, hiszen ezekről az Irányelv nem rendelkezik. Az Irányelv 4. Cikke úgy fogalmaz,: „a tárolt adatok csak meghatározott esetekben … továbbíthatók az illetékes nemzeti hatóságokhoz“. Hogy pontosan melyek ezek az esetek, arról az Irányelv hallgat. Ebből adódóan tehát a (2) kritérium nem teljesül. A harmadik feltételként az alapjogi korlátozás szük­ségessége igényel vizsgálatot. A szükségesség csak abban az esetben teljesül, ha egy demokratikusan be­rendezkedett társadalom által elismert cél (és ez sincs az Irányelv cikkei között egyértelműen megnevezve) a korlátozással arányban áll. „Ha az Irányelv célját a bűncselekmény és terrorizmus leküzdésében látjuk, akkor még mindig vizsgálat tárgyává kell tennünk azt a kérdést, hogy egy általános adatrögzítés demokratikus keretek között ezen cél eléréséhez szükséges-e” – tájékoztat Torsten Braner. Az Európai Bíróságnak is ezt a kérdést kellene ­mielőbb tisztáznia.

További vizsgálatokra lehet szükség

„Ha az Irányelv az alapjogokkal összeegyeztet­hető is lenne, amely álláspontunk szerint igencsak kétséges, a következő lépésben az lehet a vizsgálat tárgya, hogy az Irányelv egyes tagállamok általi ­átültetése az alapjogokkal összhangban ment-e végbe” – összegez a szakjogász. ■

A Taylor Wessingről:

A Taylor Wessing a világ egyik vezető nemzetközi ügyvédi irodája, melynek elsődleges célja, hogy innovatív megoldásokkal támogassa megbízói üzleti sikerét. 22 irodájában mintegy 900 jogász nyújt integrált szolgáltatást a jog valamennyi területén Európában, a Közel-Keleten és Ázsiában. A Taylor Wessing különös erőssége ezen belül a pénzügyi, ingatlan- és cégjog, a szellemi alkotások, illetőleg a vagyonkezelés területe. A cég kiemelkedő szaktudással és tapasztalattal rendelkezik észak-amerikai, brazil és indiai ügyfelek kiszolgálásában is.

A Taylor Wessing stratégiája különös hangsúlyt fektet a jövő iparágainak kiszolgálására, így a kutatás-fejlesztés, az infokommunikáció, a kereskedelmi márkák, a Life Sciences, az egészségügyi ipar, a pénzügyi intézmények és szolgáltatások, az ingatlan- és infrastruktúra-fejlesztés, valamint az energia- és környezetvédelmi ipar területeire. Az iroda szaktudása világszerte elismert a szellemi alkotások védelme kapcsán, amely így még tovább erősíti ezen tudásalapú iparágakban kialakított meghatározó pozícióját.

 

 

 


Kapcsolódó cikkek

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Alkotmányossági óvást emelt Romániában két villamosenergia-termelő az ágazatra kivetett extraprofitadó ellen

Alkotmányossági óvást emelt Romániában két, magántulajdonban lévő, megújuló villamos-energiát termelő cég azok ellen a jogszabályok ellen, amelyek 80 százalékos extraprofitadó befizetésére kötelezik a villanyáram megawatt-óráját 450 lejnél (36 ezer forint) drágábban értékesítő villamosenergia-termelőket és kereskedőket – közölte kedden a News.ro hírportál.