Amikor csak az egyik szülőé a felügyeleti jog

Szerző: dr. Dénesné dr. Orcsik Judit
Dátum: 2017. szeptember 25.
Rovat:

A szülők gyerekfelügyeleti jogukat alapesetben közösen gyakorolják, de mi történik akkor, ha válás esetén csak egyiküknek ítélik ezt a jogosultságot? Az alábbiakban bemutatjuk, az elmúlt időszakban hogyan változott a gyermekelhelyezés intézménye, s hogyan alakulnak a szülői jogok egy ilyen irányú felügyelet rendezése kapcsán.


Mivel jogállás tekintetében elhagyott kiskorú nem létezik, így a szülő – ennek hiányában a gyám – kötelező erővel tölti be ezt a szerepet, vagyis az ő feladatuk a gyermekről való gondoskodás és a vele kapcsolatos kötelezettségek teljesítése, s a jogok gyakorlása is. Szülők esetében a polgári törvénykönyv (Ptk.) a szülői felügyeletet tekinti alapvetőnek, amelyben azonban fontos megjegyezni, hogy a szülők (mint apai és anyai státuszt betöltő személyek) egyenlők egymással. A szülői felügyeleti jogot tehát alapesetben közösen gyakorolják. Azonban mi történik akkor, ha válás esetén csak egyiküknek ítélik ezt a jogosultságot? Cikkünkben azt jártuk körbe, hogyan változott az elmúlt időszakban a gyermekelhelyezés intézménye, valamint hogyan alakulnak a szülői jogok egy ilyen irányú felügyelet rendezése kapcsán.

A gyermekelhelyezés már nem szempont

A jelenlegi polgári törvénykönyv életbe lépése előtti szabályok szerint a szülők házasságának felbontásakor dönteni kellett a gyermek(ek) elhelyezéséről. A Ptk. azonban 2014-től változtatott a korábban használt gyermekelhelyezés szóhasználaton, amelynek hátterében nem csupán kifejezésbeli, hanem tartalmi változtatást is eszközölt. Ennek értelmében a gyermekelhelyezés kitétel csak arra az esetre maradt fenn, amikor a bíróság – a szülőkön kívüli – harmadik személynél helyezi el a gyermeket. A házasság felbontására vonatkozóan azonban az a személy, akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte, vagy akinél a szülők megállapodása alapján elhelyezték, a szülői felügyelet teljes körű gyakorlója lesz.

A szülői felügyeleti jog

A szülői felügyelet tartalma körében a Ptk. a Negyedik Könyvben részletesen rendezi a részjogosítványokat, így a gyermek nevének meghatározását, a gyermek gondozását és nevelését, a gyermek vagyonának kezelését, és a gyermek törvényes képviseletét. Ezen felül a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás tartozik még a szülői felügyeleti jogok körébe, amelyeket a gyámságról szóló ötödik rész tartalmaz.

Tehát a szülői felügyeleti jog széles jogosultságokat, ugyanakkor kötelezettségeket is tartalmaz mindkét szülőre nézve.

A gyermek nevének meghatározása körében fontos, hogy a névről már a házassági szándék bejelentésekor nyilatkozniuk kell a szülőknek, azonban a továbbiakban a gyermek nevének módosítása is a felügyeleti jogok körébe tartozik. A Ptk. pontos irányt mutat, milyen szabályok mentén határozható meg a gyermek neve, amelytől eltérni nem lehetséges.

A gyermek gondozása, nevelése a szülői felügyelet legfontosabb részjogosítványa, hiszen ide tartozik a gyermek megélhetésének és felnevelkedésének biztosításán túl lakóhelyének és tartózkodási helyének megválasztása is. Ezen túl a Ptk. ebben a körben mondja ki azt is, hogy a 16 év feletti gyermek – gyámhatósági jóváhagyással – a szülői házat elhagyhatja, valamint itt rendezi a tanulmányok, vagy egyéb ok miatti huzamosabb külföldi tartózkodás és a letelepedési célú külföldre távozás szabályait is. Ezen túl az iskola és életpálya megválasztására vonatkozó rendelkezések szintén a gyermek gondozása, nevelése körében találhatóak.

Akár bíróság, akár a felek közötti megegyezés dönt a kérdésben, lehetséges, hogy a házasságbontás után csak az egyik szülő gyakorolja a felügyeleti jogot. Ez esetben a különélő szülőben sokszor felmerül a kérdés: vajon innentől minden jogát elveszíti a gyermek nevelésére? A válasz egyértelműen: nem

A Ptk. egyértelműen kimondja, hogy a szülők a gyermek vagyonának kezelői, amely szintén a szülői felügyeleti jogok (illetve kötelezettségek) körébe tartozik. Vannak azonban bizonyos vagyonkörök, amelyek nem állhatnak a szülők kezelése alatt. Ilyen egyrészt az a vagyon, amelyet a gyermek ezzel a kikötéssel kapott, illetve amellyel a gyermek önmaga rendelkezik (min például a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját jövedelme). Továbbá nem kezelhetik a szülők azt a vagyont sem, amelyet a szülő a gyámhatóságnak az erre kötelező határozata alapján átadott.

A gyermek törvényes képviselete alapján a szülő a gyermeket személyi és vagyoni ügyeiben jogosult és köteles is képviselni. Természetesen ez nem terjed ki olyan jognyilatkozatokra, amelyeket a gyermek önmaga is meg tud tenni, valamint ha érdekellentét áll fenn a gyermek és a szülő között, abban az esetben kizárt a képviselet. Ez utóbbi esetben a gyámhatóság eseti gyámot rendel ki.

A gyámnevezés és a gyámságból való kizárás is a szülőket illeti meg. A szülő azonban nem köteles ilyen jellegű nyilatkozatot tenni, és csak a szülői felügyeletet gyakorló szülők rendelkeznek ilyen jogosítvánnyal. Akinek szünetel a szülői felügyeleti joga, vagy akinek megszűnt ez a jogosítványa, nem illeti meg az a jog, hogy gyámot nevezzen halála esetére vagy kizárjon valakit a gyámságból.

Amikor csak az egyik szülő gyakorolja felügyeleti jogot

A fenti jogosultságok és kötelezettségek a szülők elválása folytán eltérően alakulhatnak. Ugyanis ha a szülők megegyezésre jutnak, a szülői felügyeleti jogot közösen is gyakorolhatják. Ez azt jelenti, hogy közösen látják el szülői felügyeletükből fakadó jogaikat és teljesítik ilyen kötelezettségeiket.

Azonban akár bíróság, akár a felek közötti megegyezés dönt a kérdésben, lehetséges az is, hogy a bontást követően csak az egyik szülő fogja gyakorolni a szülői felügyeleti jogot. Ebben az esetben a különélő szülőben sokszor felmerül a kérdés: vajon innentől minden jogát elveszíti a gyermek nevelésére vonatkozóan? A válasz egyértelműen: nem. Ugyanis a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekről a két szülőnek továbbra is együtt kell döntenie. Így ebben a tekintetben a szülői felügyeleti jogoknak bizonyos részét az a szülő is gyakorolhatja, akit egyébként a szülői felügyeleti jogok összességükben nem illetnek meg. Ez természetesen nemcsak jogosultságot, hanem kötelezettséget is jelent, azaz a különélő szülőnek is részt kell vállalnia a gyermekkel kapcsolatos ilyen irányú szülői felelősségből is.

A gyermek sorsát érintő lényeges kérdések köre

A fentiek alapján tehát a különélő szülő sincs kizárva a gyermekkel kapcsolatos minden döntésből, azonban lényeges, hogy mik tartoznak a gyermek sorsát érintő fontos kérdések körébe.

Idetartozik a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének meghatározása, továbbá iskolájának, életpályájának megválasztása, valamint a gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, illetve állampolgárságának megváltoztatása.

[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]

A fentiek a Ptk. szerint alapvető jogosultságai és egyben kötelezettségei a különélő szülőnek, azonban a bíróság korlátozhatja, illetve meg is vonhatja bármelyik döntési jogot, ha a gyermek érdeke szerint erre szükség mutatkozik. 

Ugyanakkor a bíróság nem csak szűkítheti, hanem tágíthatja is eme jogosultságokat a különélő szülő számára, hiszen feljogosíthatja őt a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő bizonyos feladatok ellátására, és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására is.

Ha a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben (például leggyakrabban az iskola kijelölésében) a szülők nem tudnak megegyezni és közös döntést hozni, abban az esetben a gyámhatóság döntése lesz a mérvadó.


Kapcsolódó cikkek:


A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét
2018. augusztus 13.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét

Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.

AB: Szabályozandó a fogvatartottak közgyógyellátása
2018. augusztus 7.

Az Alkotmánybíróság szerint mulasztott az Országgyűlés a büntetés-végrehajtási intézetben kérelmezhető közgyógyellátás terén a szükséges igazolás kiállítására jogosult orvos személyének vonatkozásában.