(Arc)képtelenség – rendőrök közterületen

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szolgálatot teljesítő rendőrök képmásának hozzájárulás nélküli nyilvánosságra hozatala megalapozza a személyhez fűződő jogsértés megállapítását.

Az ügy előzménye

A felperesek a rendőrszakszervezetek egy része által szervezett demonstráció idején, feletteseik utasítására részben a Belügyminisztérium épületének biztosításában vettek részt, részben pedig a Kossuth téren láttak el egyenruhás szolgálatot. Az alperes munkatársa nem kért engedélyt sem a felperesek fotóinak elkészítésére, sem pedig azok nyilvánosságra hozatalára, így az index.hu internetes hírportálon a „Rendvédelmi szakszervezetek tüntetése” című íráshoz csatolt képgalériában az érintettek engedélye nélkül tettek közzé róluk készült, egyénileg felismerhető fotókat.

Az Első és Másodfokú bíróság döntése

Az elsőfokú bíróság mindezek alapján megállapította, hogy az alperes megsértette a felperesek képmás védelméhez fűződő személyiségi jogait, ezért eltiltotta a további jogsértéstől, továbbá kötelezte, hogy elégtétel adásaként az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a megállapított jogsértésért magánlevélben fejezze ki sajnálkozását a felpereseknek, akiket pedig feljogosított a levelek tartalmának nyilvánosságra hozatalára.

A bíróság álláspontja szerint, mivel a felperesek hivatásos egyenruhában láthatók a fényképfelvételeken (kordon is elválasztotta őket a tüntetés résztvevőitől), egyértelműen elkülöníthetők voltak a demonstrálóktól így az alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy munkatársa a demonstrálókat nem tudta megkülönböztetni a rendfenntartóktól. Ráadásul a felvételek nem tömegfelvételek, mivel azok alkalmasak a felperesek egyedi azonosítására, ezek elkészítéséhez és nyilvánosságra hozatalához pedig nem kaptak engedélyt. A bíróság szerint abban az esetben, ha a rendőr utasításra, parancsra végzi nyilvános helyen a tevékenységét, nem minősül nyilvános közszereplőnek, tehát a róla készült képmás közzétételéhez egyedi hozzájárulása szükséges, vagy képmását technikai eszközökkel felismerhetetlenné kell tenni. Mivel ez nem történt meg, ezért a jogsértés megállapítható.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, kiemelve, hogy a következetes gyakorlat szerint a kizárólag rendőri feladatot ellátó rendőrök nem minősülnek közszereplőnek, ezért a képmásuk rögzítéséhez, annak nyilvánosságra hozatalához külön engedélyükre van szükség. Mivel tevékenységüket alapvetően utasításra végzik, az eljáró rendőr hivatalos tevékenységéből az önkéntes jelleg teljes mértékben hiányzik. Jóllehet az eljáró rendőr alapvetően közfeladatot lát el, ez azonban nem esik egy tekintet alá a közszereplői minőséggel. Jogszabály nem határozza meg a közszereplő fogalmát, de a joggyakorlat szerint közszereplő az a személy, aki tevékenységével a társadalom jelentős számú tagját erkölcsi és/vagy anyagi értelemben jelentős mértékben befolyásolja. A tömegdemonstráció alkalmával biztosítási feladatokat ellátó felperesek nem sorolhatók a gyakorlat által alkalmazott definíció alapján a közszereplők sorába.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felülvizsgálati kérelemben előadott alperesi érvelés szerint a jogerős ítélet sérti az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc Kiegészítő Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény (Egyezmény) 10. cikkében biztosított véleménynyilvánítás szabadságát, ezen belül a sajtó- és szólásszabadságot, valamint az információhoz jutás szabadságát is.

A Kúria megállapításai

A Kúria tévesnek találta az alperes álláspontját, mely szerint közhatalmi feladatainak ellátása során a közterületen intézkedő rendőr közszereplőnek minősül, ezért képmása hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozható. Attól, hogy a rendőr a munkáját a nyilvánosság előtt, közterületen végzi, még nem válik nyilvános közszereplővé. A feladatainak ellátása során intézkedő rendőr nem minősül közszereplőnek önmagában azon az alapon sem, hogy a közhatalmi funkciót megtestesítő állami szerv alkalmazottja.

Hivatkozott továbbá a Kúria 1/2012. Büntető-Közigazgatási-Munkaügyi-Polgári jogegységi határozatára, amely rögzítette, hogy a nyilvános helyen vagy közterületen szolgálati kötelezettséget teljesítő vagy munkát végző személy e tevékenységének ellátása során nem minősül közszereplőnek, ezért a személyt beazonosítható módon, egyediesítetten ábrázoló képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához szükséges a hozzájárulása.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk. – Dr. Kisfaludi András 2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. Bővebb információk és jelentkezés itt!

Eszerint szereplésnek, ezen belül közszereplésnek az egyén önkéntes elhatározásán, autonóm döntésén alapuló olyan politikai, társadalmi, művészeti tevékenység, megnyilvánulás tekinthető, amelyet egy meghatározott cél, szűkebb vagy tágabb értelemben a helyi közösség vagy a társadalom életének befolyásolása érdekében fejt ki. Tehát a nyilvános közszereplés a közterületen való jelenlétnél, az ott zajló eseményekben való részvételnél szűkebb kategória, feltételezi a nyilvánosság előtt fellépő, megnyilvánuló személy erre irányuló szándékát. A szolgálati jogviszony vagy munkaviszony alapján a nyilvánosság előtt, közterületen tevékenykedő rendőrök nem önkéntes akaratelhatározás alapján, nem abból a célból tevékenykednek, hogy a szűkebb vagy tágabb értelemben vett társadalmi viszonyok alakításában szereplésükkel részt vegyenek, hanem törvényben meghatározott, illetve munkaköri kötelezettségüknek tesznek eleget. Önmagában a közterületen tartózkodás, közfeladat ellátása, közhatalom gyakorlása vagy a munkaviszonyon alapuló munkavégzés nyilvánvalóan nem minősül szereplésnek, ezért attól függetlenül nem tekinthető a Polgári Törvénykönyv 80. § (2) bekezdése alá eső nyilvános közszereplésnek, hogy azt az adott személy esetleg a legszélesebb nyilvánosság előtt végzi.

Az alperes érvelése szerint jelen ügyben alkalmazható az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.), melynek 26. § (2) bekezdése értelmében közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. Ezzel kapcsolatban azonban már a jogegységi határozat is kitért arra, hogy a rendőrök képmása nem közérdekből nyilvános adat, ugyanis az nem tartozik a rendőri szerv feladat- és hatáskörében eljáró rendőr feladatkörével összefüggő személyes adatainak körébe.

Mindezek alapján a jogsértés megtörténtét nem az Infotv., hanem kizárólag a Ptk. rendelkezései alapján bírálta el a Kúria. A képmás védelméhez fűződő jog olyan személyhez fűződő jog, amely a fél számára alanyi jogon biztosítja a védelmet, ezt a védelmet kifejezett törvényi rendelkezés hiányában egyéb olyan igény kielégítése sem írhatja felül, mint a közhatalmat gyakorló személyek egyedi azonosíthatósága vagy a tájékoztatás iránti igény.

A Kúria a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog megsértését sem találta megalapozottnak. A közhatalmi tevékenység ellenőrizhetőségéhez, az átláthatóság biztosításához az intézkedő rendőrök képmásának nyilvánosságra hozatala nem szükséges, tevékenységük anélkül is bemutatható. Így az alperes által hivatkozott szabadságjogok gyakorlását nem akadályozza az, hogy az intézkedő rendőrök képmásának közzététele egyedi hozzájárulásuk megadásához kötött. A sajtószervek, illetve az egyéb tájékoztatást nyújtó személyek a rendőrségi intézkedésről készült felvételeket közzétehetik oly módon, hogy az abban részt vevő rendőrök képmását felismerhetetlenné teszik. Ilyen körülmények mellett eleget tehetnek tájékoztatási kötelezettségüknek anélkül, hogy személyhez fűződő jogokat sértenének.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. IV. 20.784/2013.) a Kúriai Döntések 2014/4. számában 104. szám alatt jelent meg.

---