Átmeneti időszak – a polgári eljárás szabályai a veszélyhelyzet után Koronavírus

Az Átmeneti időszakról szóló törvény (2020. évi LVIII. törvény) az élet számos területére kiterjedően szabályozza a veszélyhelyzet megszűnését követő, az egészségügyi válsághelyzetben és azon túlnyúlóan alkalmazandó különleges rendelkezéseket. Mai írásunkban a polgári eljárásra vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük.

A perfelvételi szak

A veszélyhelyzet ideje alatt a perfelvételt perfelvételi tárgyalás mellőzésével kellett lezárni. Azért, hogy a perfelvételi szak mielőbb lezárható legyen, az Átmeneti időszakról szóló törvény (2020. évi LVIII. törvény) a veszélyhelyzet megszűnését követően is lehetővé teszi, hogy azokban az ügyekben, amelyekben a bíróság már a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban beszerezte a tárgyalás mellőzésével lefolytatott perfelvétel lezárásához szükséges nyilatkozatokat, a perfelvétel perfelvételi tárgyalás mellőzésével kerüljön lezárásra. Erre a bíróság írásban figyelmezteti a feleket, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére, majd a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.

Abban az esetben, ha a bíróság a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a perfelvétel lefolytatását megkezdte, de a felek a veszélyhelyzet megszűnéséig még nem tették meg valamennyi, a jogvita kereteit meghatározó nyilatkozatukat, a bíróság a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás kitűzésével folytatja vagy dönthet úgy is, hogy tárgyalás mellőzésével kívánja lezárni a perfelvételt. Utóbbira csak akkor van módja, ha ezt megelőzően figyelmezteti a feleket a perfelvétel lezárásának a következményére, és tájékoztatja őket, hogy ha ezt bármelyikük tizenöt napon belül írásban kéri, perfelvételi tárgyalást tart. Ha a felek valamelyike kéri a perfelvételi tárgyalás tartását, akkor e szerint kell eljárni.

A veszélyhelyzet ideje alatt is lehetősége volt a feleknek, hogy a perindítást megelőzően ideiglenes intézkedés elrendelését kérjék. Ha a bíróság ezt elrendeli, a félnek a bíróság által megállapított határidő alatt meg kell indítania a pert, mert ennek hiányában az ideiglenes intézkedés hatályát veszti. A per megindítására a bíróság által megállapított határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődik.

Előfordulhat, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követően is sor kerül járványügyi intézkedés meghozatalára. Ilyen esetben lehetőség van arra, hogy a tárgyalás elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján is megtartható legyen. Emellett a járványügyi intézkedés betarthatóságának biztosítása érdekében a bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárhatja. Ha egy eljárási cselekményt olyan helyen kellene lefolytatni, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll, akkor a személyi szabadságot korlátozó intézkedésekkel összefüggő eljárási cselekmények kivételével nincs helye ezen eljárási cselekmény lefolytatásának. Az eljárási cselekményre ebben az esetben a járványügyi intézkedés feloldását követően kerülhet sor.

A veszélyhelyzet alatt a bíróság az eljárás félbeszakadását állapította meg, ha az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek lett volna helye. Ezen a veszélyhelyzet megszűnésekor a félbeszakadás megszűnik, a bíróság az eljárást hivatalból folytatja.

A jogi képviselő nélkül eljáró fél

A jogi képviselő nélkül eljáró fél a keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkeresetlevelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet továbbra is az erre rendszeresített nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti. Fontos hangsúlyozni, hogy ilyenkor a bíróságnak a hiánypótlást elrendelő végzésben fokozott tájékoztatási kötelezettsége áll fenn a hiányok pótlására vonatkozóan. Ennek eredménytelensége esetén van csak helye visszautasításnak.

Az érdemi tárgyalás

A veszélyhelyzet alatt az érdemi tárgyalást, a régi Pp. hatálya alá tartozó perekben lehetőleg elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell a bíróságnak megtartani. Ha ennek feltételei nem voltak biztosítottak a tárgyalás megtartása helyett, a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerezte be. Ha a személyes közreműködést igénylő eljárási cselekményt ezeken a módokon nem tartotta lefolytathatónak a bíróság, úgy az eljárás megakadt.

A veszélyhelyzet megszűnését követően a bíróságnak a tárgyalás kitűzésével folytatnia kell az eljárás, ha arra még nem került sor. Abban az esetben, ha a bíróság a tárgyalást már a veszélyhelyzet ideje alatt kitűzte akként, hogy azt elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján tartja meg, a bíróságnak aziránt kell intézkednie, hogy a tárgyalás személyes jelenléttel legyen megtartható. Ennek érdekében a bíróságnak meg kell határoznia a tárgyalás helyét, és erről értesítenie kell a tárgyalásra megidézetteket.

Ha a 2020. március 31. és 2020. június 1. közötti időszakban a bíróság írásban figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére, és a felek a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidő alatt nyilatkozatot nem tettek, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg. Ha a 2020. március 31. és 2020. június 1. közötti időszakban a bíróság a feleket már megnyilatkoztatta az egyezség kérdésében, a perbeli egyezséget végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja.

A fellebbezési és felülvizsgálati eljárás

A fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban eljáró bíróság a továbbiakban is tárgyaláson kívül jár el, ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban értesítette a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálásról. Ha azonban a felek közösen kérik, a bíróság tárgyalást tart. A törvény kiemeli, hogy biztosítani kell, hogy a felek a folyamatban lévő, még a 2020. június 1. előtt előterjesztett fellebbezés és felülvizsgálati kérelem alapján indult fellebbezési és felülvizsgálati ügyükben tárgyalás tartását kérhessék tekintettel arra, hogy a 2020. március 31. és június 1. között hatályos rendelkezések alapján tárgyalás tartása iránti kérelem nem volt előterjeszthető. A kérelem benyújtására a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt nap áll a felek rendelkezésére, ennek hiányában a bíróság a továbbiakban is tárgyaláson kívül jár el.

A közigazgatási bírósági eljárások

Fenntartja az Átmeneti időszakról szóló törvény azt az előírást, hogy a bíróságnak a hiánypótlást elrendelő végzésben a fent leírtakhoz hasonlóan fokozott tájékoztatási kötelezettsége áll fenn a jogi képviselő nélkül eljáró fél irányában. A veszélyhelyezt idején a bíróság az eljárás félbeszakadását állapította meg, ha az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek lett volna helye. Ezen esetekben a veszélyhelyzet megszűnésekor a félbeszakadás megszűnik. Az ismertetett Pp. szabályokhoz hasonlóan alkalmazni kell a veszélyhelyzet megszűnését követően meghozott járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos, a nyilvánosság kizárására, a járványügyi intézkedés hatálya alatt álló helyre vonatkozó szabályokat. Ugyancsak alkalmazandó, hogy a 2020. március 31-e és 2020. június 1-je között tárgyaláson kívül folytatott ügyekben a tárgyaláson kívüli eljárásra továbbra is lehetőség van, ha erről a bíróság 2020. június 1-jét megelőzően már értesítést küldött. A felek és az érdekeltek azonban itt is kérhetik a tárgyaláson való eljárásra történő átállást a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól számított tizenöt napon belül.

Ha felperes még a veszélyhelyzet idején érvényes eljárási szabályok alapján kérte a tárgyaláson kívüli elbírálás helyett a tárgyalás elhalasztását, a tárgyalás kitűzése iránt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell intézkedni. A veszélyhelyzet idején a személyes közreműködést igénylő, ezért akkor le nem folytatható eljárási cselekmények iránt szintén a veszélyhelyzet megszűnést követő naptól számított tizenöt napon belül kell intézkedni. A törvény szerint tárgyaláson kívül befejezhetőek azok az ügyek, amelyekben a bíróság a 2020. március 31-e és 2020. június 1-je közötti időszakban írásban figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére, és a felek a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidő alatt nyilatkozatot nem tettek, vagy az egyezség kérdésében nyilatkozataikat már beszerezte. Ilyenkor a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg, illetve az egyezséget végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja.

A közjegyzői nemperes eljárások

A személyes megjelentést igénylő a közjegyző által el nem halasztott eljárási cselekmények esetében, amelyeket a veszélyhelyzet ideje alatti időpontra kellett volna teljesíteni, a mulasztás jogkövetkezményei nem alkalmazhatók. Mivel a veszélyhelyzet idejére a feladatellátás alól mentesített közjegyzők nem automatikusan térnek vissza a hivatalukba, a mentesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat az Átmeneti időszakról szóló törvény fenntartja. A mentesítés időszaka az érintett ügyekben a határidőkbe nem számít bele. A mentesített közjegyzőkről az országos kamara a honlapján tájékoztatást ad.

Cikksorozatunk eddig megjelent részeiben olvashat a jogi személyekre, társasházakra, köztestületekre vonatkozó átmeneti szabályokról, az utazási kedvezményekről és munkahelyvédelmi bértámogatásról, a foglalkoztatási kedvezményekről, keresetpótló juttatásról és SZÉP kártyáról, a fizetési moratóriumról és a kedvezményes THM-ről, a szociális és családügyi szabályokról, a különböző foglalkoztatási szabályokrólvalamint  a felnőttképzésről, szakképzésől és az egyetemekről az Átmeneti időszakról szóló törvény vonatkozásában.

A bírósági végrehajtás

A veszélyhelyzetet követően sem kerülhet sor végrehajtási eljárás során eljárási cselekmény, intézkedés foganatosítására, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll. E cselekményt, intézkedést a járványügyi intézkedés megszűnését követően lehet folytatni azzal, hogy a vonatkozó határidő a járványügyi intézkedés megszűnését követő napon újrakezdődik.

Az Átmeneti időszakról szóló törvény értelmében 2020. július 1-jét követően intézkedhet a végrehajtó az ingatlan kiürítése iránt, a végrehajtási eljárás során lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása iránt, a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt, valamint a természetes személy adós lakóingatlanának folyamatos árverezése iránti hirdetménye kapcsán a lakóingatlanra érkező vételi ajánlatot tenni kívánó árverező felhasználói nevének és jelszavának aktiválása iránt.

További szabály, hogy az a személy, aki a veszélyhelyzet ideje alatt a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének, a végrehajtási eljárás során rendbírsággal nem sújtható, valamint az adós kérelmére a végrehajtást foganatosító bíróság kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény. Ha a végrehajtási eljárás során az ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglalták, a bírósági végrehajtási eljárás során a végrehajtó a közigazgatási végrehajtással érintett követelés behajtása iránt 2020. július 1-jét követően intézkedhet.

Ha a veszélyhelyzet miatt nem került sor végrehajtói kézbesítésre, helyszíni eljárásra, hagyományos árverésre, vagy meghatározott cselekmény végrehajtásának elrendelésére, illetve foganatosítására, az eljárási cselekményt 2020. július 1-jét követően lehet foganatosítani azzal, hogy a vonatkozó határidő 2020. július 2. napján újrakezdődik.

Olvassa továbbra is legfrissebb, az egészségügyi válsághelyzettel és az átmeneti időszakkal kapcsolatos cikkeinket a Koronavírus-infó fül alatt.

Kövesse Facebook oldalunkat, hogy a leghamarabb értesüljön a fontos változásokról!

Kapcsolódó cikkek: