Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések összeállítására irányadó követelmények – 1. rész


A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Dezső Attila szerkesztésében megjelenő, Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez című könyv a korábbi kommentár jelentősen átdolgozott és kibővített változata. A könyv célja, hogy részletesen és teljeskörűen feldolgozza a közbeszerzési törvény szabályozását és fogalomrendszerét a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok közötti összefüggésekre is kitérve, valamint kimerítő jelleggel bemutassa az elmúlt időszak joggyakorlatát, nagy hangsúlyt fektetve nemcsak a hazai döntőbizottsági és bírósági, hanem az uniós jogalkalmazói gyakorlatra is.

A Kbt. hatálya, az alapelvek jelentősége, a nemzeti és az uniós eljárásrend, a különböző eljárásfajták, a becsült érték meghatározása, az ajánlatok bírálata és értékelése, az ajánlati kötöttség, az eljárásra vonatkozó határidők, a kizáró okok rendszere, az alkalmassági követelmények, az üzleti titok kérdése, a hiánypótlás, az aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások vizsgálata, az ajánlat érvénytelensége, az eljárás eredménytelensége, a szerződésmódosításra vonatkozó szigorú szabályok, a jogorvoslat rendszere – néhány meghatározó közbeszerzési fogalom, kérdés és jogintézmény, amelyek megítélése és alkalmazása gondos mérlegelést és messzemenő körültekintést igényel mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői részről.

Az alábbiakban a műnek az ajánlat és a részvételi jelentkezés összeállítására vonatkozó részéből olvashatnak egy részletet. A részlet szerzője dr. Nagy-Fribiczer Gabriella.

Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések összeállítására irányadó követelmények

A gazdasági szereplők a közbeszerzési dokumentumokban (Kbt. 3. § 21. pont) elsősorban értelemszerűen az eljárást megindító hirdetményben, valamint az egyéb közbeszerzési dokumentumok (korábban: ajánlatkérési dokumentáció, illetőleg  kiegészítő iratok) „általános részének” megfeleltethető ismertetőben (az ajánlattétel során, továbbá a műszaki leírásban, a részletes ártáblázatban vagy árazatlan költségvetésben, illetve a javasolt szerződéses feltételekben) meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kötelesek elkészíteni, illetve benyújtani ajánlataikat és részvételi jelentkezéseiket (annak függvényében, hogy egy- vagy többszakaszos eljárásról van szó).

Ezen előírás jelentőségét az adja, hogy maga az ajánlatkérő is a felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok alapján köteles az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések érvényességét és a közbeszerzési eljárás eredményét megítélni: a Kbt. kógens rendelkezései szerint az ajánlatkérő előírásaira kötöttség áll be az ajánlattételi határidő időpontjában, amelyből következően az ajánlatkérőnek a korábban rögzített előírásaira tekintettel szükséges az ajánlatokat megvizsgálnia a Kbt. 69. § (1) bekezdés alapján. A Kbt. azt is az ajánlatkérő kötelező feladataként írja elő, hogy mindazon ajánlatokat, amelyek nem felelnek meg az ajánlatkérő által meghatározott rendelkezéseknek, az ajánlatkérő köteles – a megfelelő bírálati cselekmények elrendelését követően – érvénytelenné nyilvánítani (lásd például D.542/18/2020.). A felhívásban és az egyéb közbeszerzési dokumentumokban meghatározott követelményrendszer az ajánlatkérőt is köti tehát, az ajánlattételi, illetőleg részvételi határidő lejártát követően nincsen mérlegelési lehetősége a tekintetben, hogy érvényesíteni kívánja-e az általa korábban előírtakat – még akkor sem, ha azokat esetlegesen utóbb maga is jogsértőnek tartja. [A jogsértést ebben az esetben a Kbt. 148. § (5) bekezdése értelmében az ajánlatkérő akképpen orvosolhatja, hogy jogorvoslati kérelemmel fordul a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz a saját jogsértő ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásával, közbeszerzési dokumentumaival, illetve ezek módosításával kapcsolatban; erre egészen az ajánlatokról készített írásbeli összegezés megküldéséig jogosult.]

Előzőek azt is jelentik, hogy az ajánlatkérő még akkor sem tekinthet el a saját előírásai érvényesítésétől, ha azok akár egy adminisztrációs hiba folytán szerepeltek a közbeszerzési dokumentumokban, de azok teljesítése alól az ajánlattételi szakaszban nem mentesítette a gazdasági szereplőket – akár kiegészítő tájékoztatás keretében, akár a közbeszerzési dokumentumok módosításával. Ez esetben „a gazdasági szereplőknek minden, a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott nyilatkozat megtétele felől gondoskodniuk kell, és az ajánlatkérőnek ezen nyilatkozatok hiányára tekintettel kötelező jelleggel élnie kell a hiánypótlás intézményével. Az előírt nyilatkozatok megtételének követelménye alól sem más nyilatkozat megtételével, sem az ajánlatkérő által ellenőrzési körében lekért céginformációs adatokkal nem mentesülhetnek az ajánlattevők.” Mindezekre tekintettel e kérdés megítélése szempontjából – a Közbeszerzési Döntőbizottság megítélése szerint – nem bír relevanciával az a tény, hogy az ajánlatkérő egy adott nyilatkozatban megadandó információkhoz az eljárásban egyébként dokumentáltan hozzájutott, mint ahogy az sem, hogy ehhez képest a hivatkozott dokumentumok többletinformációt nem tartalmaznak az ajánlatkérő megítélése szerint. (Lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.324/15/2020. számú határozatában foglaltakat.)

A kérdés a gazdasági szereplők oldaláról megközelítve: függetlenül attól, hogy egyetértünk-e az előbb bemutatott jogeset következtetéseivel, javasolt, hogy a gazdasági szereplők törekedjenek az ajánlatkérői követelmények teljes körű teljesítésére, vagy amennyiben nem értenek egyet azokkal, határidőben éljenek jogorvoslathoz való jogukkal.

A joggyakorlat alapján egy gazdasági szereplő csak a közbeszerzési dokumentumokban szereplő feltételeknek teljes mértékben megfelelő ajánlatával/részvételi jelentkezésével lehet résztvevője ugyanis a bírálatnak/értékelésnek. Ha a közbeszerzési eljárás közbeszerzési dokumentumai ellen a jogorvoslati határidőn belül nem terjesztenek elő jogorvoslati kérelmet, azok előírásaihoz mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevők kötve vannak (azon kivételes helyzeteket leszámítva, amikor a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során vizsgálatát hivatalból kiterjeszti, és megsemmisíti a felhívás, illetőleg az egyéb közbeszerzési dokumentumok jogsértő rendelkezéseit). (Lásd ehhez a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.30.251/2013/7. számú ítéletét.) Gyakori hiba az adott közbeszerzési eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők részéről, hogy nem az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát megelőzően kifogásolják az ajánlatkérő jogsértőnek vélt előírásait, hanem csak a számukra kedvezőtlen ajánlatkérői döntést követően tesznek erre kísérletet, ami azonban az előzőekre tekintettel már elkésettnek minősül.

A fentiektől eltérően az ajánlatkérő által meghatározott formai követelmények teljesítésének elmulasztása – a Kbt. érvénytelenségi okokra vonatkozó szabályozására tekintettel [Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont] – nem járhat a gazdasági szereplő által benyújtott ajánlat, illetve részvételi jelentkezés érvénytelenségével. A hivatkozott előírásból következően ugyanis – bár az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés érvénytelen akkor is, ha a Kbt. 73. §-ában kifejezetten nevesített eseteken túl egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek – a részvételi jelentkezés és az ajánlattétel ajánlatkérő által előírt formai követelményeinek be nem tartása nem eredményezheti az ajánlat, illetve részvételi jelentkezés érvénytelenségét.

Nem feltétlenül egyértelmű ugyanakkor annak megítélése, hogy mi tartozik az „ajánlatkérő által előírt formai követelmény” kategóriába, és mely esetben kerül megállapításra az, hogy a látszólag formai jellegű előírás mégis tartalmi követelménynek minősül. Nem egyszer képezi ez a kérdés jogorvoslat tárgyát: így például a D.39/17/2021. számú határozat esetében az alapul fekvő ügyben az volt a felek közötti vita tárgya, hogy az ajánlat érvénytelenségét eredményezheti-e az, ha az ajánlattevő kizárólag .pdf formátumban bocsátja rendelkezésre – hiánypótlás elrendelését követően is – az árazott költségvetést, de az ajánlatkérő által igényelt .xls formátumban nem, míg a D.27/22/2021. számú ügyben a kérelmező arra hivatkozással vitatta ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, hogy a meghatalmazással kapcsolatban elrendelt hiánypótlás nem teljesítése csak formai hibának minősíthető. A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban mindkét hivatkozott esetben tartalmi követelménynek minősített a kért dokumentumokat. A lehetséges érvénytelenségi jogkövetkezményeket figyelembe véve nem érdemes ezért ajánlattevői szempontból felesleges kockázatokat vállalni azzal, hogy a gazdasági szereplő – azzal a feltételezéssel élve, hogy a követelmény formai – nem tesz eleget az ajánlatkérő elvárásainak.

A kérdéskör kapcsán érdemes kitérni a Kbt. 57. § (1) bekezdés b) pontjának azon előírásával való összefüggésre, amely szerint amennyiben az ajánlatkérő az EKR-ben elektronikus űrlapként rendelkezésre bocsátott űrlapokon túl további igazolás- és nyilatkozatmintákat is rendelkezésre bocsáthat, ezek jellege csak ajánlott lehet. Ezen nyilatkozatok benyújtása kötelező tehát a közbeszerzési eljárásban, de az nem eredményezheti az ajánlat érvénytelenségét, ha a gazdasági szereplő ugyan mellőzi az ajánlatkérő által kiadott minták alkalmazását, de az általa benyújtott dokumentum egyebekben mindenben megfelel a közbeszerzési dokumentumokban és a jogszabályokban foglalt feltételeknek. Az előzőekben leírtak nem érvényesek ugyanakkor az elektronikus űrlapok vonatkozásában: amennyiben ugyanis egy nyilatkozatot ezek alkalmazásával szükséges megtenni, a nyilatkozattételi kötelezettségnek nem elegendő tartalmilag eleget tenni, hanem annak formája is kötött, az érvénytelenség terhe mellett.

Említést érdemel, hogy – ugyan a Kbt. 66. § (1) bekezdése nem utal rá – a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjának fentebb hivatkozott rendelkezéséből következően az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés összeállítása során nem mellőzhető a jogszabályi feltételek figyelembevétele sem, mivel az ajánlatkérő a releváns jogszabályi előírásoknak való megfelelést is vizsgálni köteles az ajánlat/részvételi jelentkezés érvényessége körében.

Érdekes kérdést jelent, hogy adott esetben mely jogszabályi előírásoknak való meg nem felelést jogosult az ajánlatkérő szankcionálni e körben. Az ajánlat/részvételi jelentkezés jogszabályoknak való megfelelőségével kapcsolatban a joggyakorlat azt az álláspontot képviseli – miként az a Fővárosi Ítélőtábla 3.KF.27.005/2009/7. számú ítéletében rögzítésre került –, hogy „a jogszabályoknak való megfelelés nem értelmezhető akként, hogy valamennyi releváns jogszabályi rendelkezés betartásának ellenőrzésére felhatalmazást kap az ajánlatkérő. Ez az alapelvek sérelmét jelentő értelmezés lenne, hiszen az ajánlattevőknek teljes biztonsággal tudniuk kell, milyen követelményeket kell teljesíteniük az érvényes ajánlattételhez. Így a jogszabályok alatt a Kbt. mellett azok a jogszabályok értendők, amelyeket maga az ajánlatkérő, mint figyelembe veendő jogszabályokat a kiírásban szerepeltetett” (lásd például a Közbeszerzési Döntőbizottság D.69/10/2015. számú határozatát).

A fentiekkel összefüggésben kiemelendő, hogy az ajánlatkérő nem egyértelmű előírásai nem eshetnek a gazdasági szereplők terhére, azaz csak az egyértelmű ajánlatkérői előírások teljesítésének hiánya eredményezheti – a Kbt. egyéb rendelkezéseire is figyelemmel, adott esetben – az ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelenségét. Természetesen az érvénytelenség megállapítására – amint arra az előbbiekben többször is utaltunk – főszabály szerint csak a megfelelő bírálati cselekmények megfelelő elrendelését, elvégzését követően kerülhet sor.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.


Kapcsolódó cikkek

2021. október 15.

Koronavírussal kapcsolatos ügyek az AB előtt

Az elmúlt időszakban nagy számban fordultak az indítványozók az Alkotmánybírósághoz a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal, a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel, valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban, jellemzően indítványminta alapján, azonos szöveggel benyújtott alkotmányjogi panasz indítványokkal.

2021. október 15.

Az ügyvédi irodák munkáját segíti a Wolters Kluwer

A Wolters Kluwer Hungary Kft. Magyarország vezető legaltech vállalata. A Jogtár® szolgáltatásukat több ezer jogász használja nap mint nap. A globális vállalat most új szoftvert tett elérhetővé a hazai ügyvédek számára, ezzel segítve munkájukat.