Az alapjogi bíráskodás módszertani kérdései


Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke, az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírója részvételével 2021. október 27. 10:00-től online beszélgetés hallgatható az emberi jogi/alapjogi bíráskodás módszertani kérdéseiről. A beszélgetés moderátora: Tóth J. Zoltán lesz.


Az alapjogok nemcsak a jog, hanem a hétköznapi élet területén is egyre fontosabbakká válnak. Az emberi jogi eredetű alapjogok védelmét egyre több, különböző hatáskörrel rendelkező szerv látja el; ezek közül azonban a legfontosabbaknak a bírósági típusú jogszolgáltatást végző szervek tekinthetők. Magyarország tekintetében két ilyen szerv bír kiemelt jelentőséggel: a belső intézményrendszer részét képező Alkotmánybíróság (AB), és a nemzetközi jogi intézményként működő Emberi Jogok Európai Bírósága („strasbourgi bíróság”, EJEB).

A két intézmény hatásköreiről, a védett emberi jogok/alapjogok köréről, a védelem mértékéről rengeteg információ megismerhető; a döntéshozatal eljárási és főként módszertani szempontjairól azonban ez nem mondható el. Használ-e az EJEB/AB jogtudományi, jogirodalmi forrásokat a döntéshozatal során? Mennyire veszi figyelembe az AB/EJEB más országok felsőbíróságainak, alkotmánybíróságainak hasonló jogi problémák megoldása terén kialakított gyakorlatát? Mi alapján dől el, hogy ki lesz egy adott ügyben a döntés tervezetét kidolgozó előadó bíró? Mennyire tekinthető „precedensbíróságnak” az AB/EJEB?

A beszélgetés célja, hogy az ezekhez hasonló kérdések alapján az alapjogi bíráskodás e két jelentős szerve „belső működésének” rejtelmei, kívülről nehezen látható eljárási, mérlegelési és döntéshozatali szempontjai jobban megismerhetők legyenek. Ennek okán a beszélgetést ajánljuk az alkotmányjoggal eddig csak érintőleges kapcsolatba kerülő jogászok és nem jogászok számára is, azzal, hogy a beszélgetés hangsúlyozottan nem az alapjogokkal kapcsolatos tartalmi kérdésekre (egy-egy alapjognak milyen jelentést tulajdonítanak az érintett testületek, milyen körben védik általuk a jogkereső polgárokat és szervezeteket), hanem a döntéshozatal módszertani kérdéseire fókuszál.

A beszélgetés a Mádl Ferenc Intézet, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, valamint a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság szervezésében valósul meg.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a beszélgetésről hang- és videofelvétel készül.

A beszélgetés élőben a Teams felületén tekinthető meg.

(alkotmanybirosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2021. december 6.

Tájékoztató a koronavírus-oltásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések elleni alkotmányjogi panaszokkal kapcsolatban

Az elmúlt időszakban nagy számban fordultak az indítványozók az Alkotmánybírósághoz a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal, a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel, valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban, jellemzően indítványminta alapján, azonos szöveggel benyújtott alkotmányjogi panasz indítványokkal.

2021. december 6.

A szülői felügyelet gyakorlása újrarendezésének szempontjai a 2022. január 1-jén hatályba lépő szabályozás fényében

Előző cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy a Ptk. Családjogi Könyvének szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó rendelkezései hogyan változnak 2022. január 1-jével. Arra is kitértünk, hogy az új szabályokat csak a 2022. január 1. napján vagy azt követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni. Sok kérdés vetődik fel ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy egy már korábban meghozott jogerős bírósági döntés megváltoztatását lehet-e sikerrel alapítani a megváltozott jogszabályi környezetre hivatkozva vagy további feltételek fennállását is bizonyítani kell a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatásához. Ezekre a kérdésekre szakértőnkkel, Dr. Wopera Zsuzsával keressük a válaszokat.