„Az Alaptörvény 28. cikkének alkalmazása a gyakorlatban”

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria elnöke – az Alkotmánybíróság elnöke javaslatára – „Az Alaptörvény 28. cikkének alkalmazása a gyakorlatban” vizsgálati tárgykörben rendelte el joggyakorlat-elemző csoport létrehozását. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb megállapításokat.

1. A joggyakorlat-elemző csoport alakulása

A joggyakorlat-elemző csoport 2021. március 17-én tartotta alakuló ülését. A joggyakorlat-elemző csoport a munka során abból a hipotézisből indult ki, hogy a bírósági jogértelmezésre irányadó alaptörvényi szabály megjelenésével az értelmezés elmozdul az értelmező-klauzulába foglalt különböző módszerek használata felé, a másik előfeltevés pedig az volt, hogy az Alaptörvény 28. cikke egyben behívja az ítélkezésbe az egyéb alkotmányos rendelkezések figyelembevételét, azaz egyben intenzívebbé válnak az alkotmányos hivatkozások.

2. A joggyakorlat-elemzés folyamata

A joggyakorlat-elemző csoport kigyűjtötte, hogy a 2016. és 2021. közötti (elemzett) 5 éves időszakban a Kúria hány esetben hívta fel az Alaptörvény 28. cikkét a döntéseiben. A gyűjtés eredményeként összesen 867 kúriai döntést elemeztek, amelyből 53 büntető, 66 gazdasági, 501 közigazgatási, 44 munkaügyi, és 203 polgári szakágba tartozó ítélet vagy végzés volt.

Továbbá kértek be döntéseket az ítélőtábláktól és törvényszékektől is, amelyek 34 büntető tárgyú, 30 közigazgatási tárgyú és 137 polgári tárgyú döntést küldtek meg a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának.

3. A joggyakorlat-elemző csoport megállapításai

A vizsgálat által átfogott öt évben az Alaptörvény 28. cikkére hivatkozás évről évre növekedő tendenciát mutat. Fordulópontot jelentett Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása, amely 2019. január 1-ei hatállyal kiegészítette a 28. cikket.

A szakági bontást tekintve a közigazgatási ügyszakban történt a legtöbb hivatkozás az értelmezési klauzulára. Más területeken markánsabb az Alaptörvény 28. cikkének jelenléte, ha az adott ügynek közjogi vetület van, vagy a probléma a közjog és a magánjog határán mozog. Polgári szakágban ilyenek például a mezőgazdasági földhasználati szerződésekkel kapcsolatos ügyek, vagy a közérdekű adatok kiadására irányuló perek, közhatalom gyakorlásával okozott kár, támogatási ügyek. Az Alaptörvény 28. cikke bírósági alkalmazásának közjogi érintettsége ugyancsak vitán felüli.

A kúriai döntések feldolgozása során azt is vizsgálták, hogy segítette-e valamelyik fél pernyertességét az Alaptörvény 28. cikkének felhívása, azaz befolyással volt-e az ügy kimenetelére. A vizsgált összes döntés tekintetében 36.45 %-ban az Alaptörvény 28. cikke érdemben kihatott a döntés mikéntjét, míg 63.55 %-ban nem. Az ügyek kimenetelére vonatkozó 36,45 %-os arány igen magasnak mondható. A

Az összesített adatok szerint azokban az ügyekben, amelyekben felhívásra került az Alaptörvény 28. cikke, majdnem az ügyek 1/5-ében kifejezetten ez alapján változott meg a joggyakorlat.

Megállapítható, hogy a jogértelmezés alkotmányos megalapozása markánsan megjelent a Kúria gyakorlatában, másrészt megállapítható, hogy az Alaptörvénybe foglalt új értelmezési módszerek – a teleológiai értelmezés különböző szempontjai – helyet fogtak a tárgyalótermek világában.

Az Alaptörvény 28. cikke büntető szakágban ugyan kevésszer került felhívásra, azonban ha igen, akkor annak volt hatása az ítélkezésre (lényegében a legkomolyabb hatása a büntető ügyeknél volt): a bírák felkutatták a vonatkozó alkotmánybírósági határozatokat, bátran alkalmazták az Alaptörvény hivatalból való hivatkozását, s ebben az esetben változtatta meg leginkább az értelmező klauzula segítségül hívása a korábbi vagy alsóbb bírósági jogértelmezést, itt hatott ki leginkább az ügy érdemére.

A feldolgozott esetek azt mutatják, hogy az Alaptörvény 28. cikke behívja a bírói ítélkezésbe az alkotmányos elvek, alkotmányos értékek alkalmazását. Megfogalmazódott, hogy az Alaptörvény 28. cikke nemcsak jogértelmezési elv, hanem azt is közvetíti, hogy az ítéleteknek alkotmányosnak kell lenni. A jogbiztonságot az alkotmánykonform normaértelmezés szolgálja.

A jogbiztonság és a joggyakorlat egységesítése témájához csatlakozik be a Bszi. által létrehozott korlátozott precedensrendszer.

Ha valamely, az Alaptörvény 28. cikkét érintő értelmezés bekerül a Kúria döntésébe, annak azzal a tartalommal kell érvényesülni a későbbiekben. Csak a jogegységi panasz eljárás az, amelynek eredményeként a kúriai ítéletekben található helytelen jogértelmezés megváltoztatható.

A Kúria azt is megállapította, hogy az újonnan hatályba lépett vagy módosult jogszabályok esetén sokkal többször hívja fel az ítélkezési gyakorlat az Alaptörvény 28. cikkét, mint a régen hatályos rendelkezések esetén.

A joggyakorlat-elemző csoport foglalkozott az Alaptörvény 28. cikk alkalmazásának korlátaival is. E körben megállapította, hogy az Alaptörvény 28. cikke a jogszabály-értelmezéshez ad támpontot, jogszabály (bevonása) nélkül az értelmezési klauzula önmagában, a bírósági eljárásban nem alkalmazható. Ezzel függ össze, hogy törvénysértőnek az az ítélet és jogértelmezés tekinthető, amelynek nincs normatív alapja, mert az olyan mértékben oldódott el a perben alkalmazandó jogszabálytól, hogy arra a döntés és annak indokolása logikusan már nem vezethető vissza. Az Alaptörvény 28. cikke a normatartalomhoz kötöttséget nem oldja fel. A bíróság az Alaptörvény 28. cikke alapján nem alkothat jogot, a joghézag kitöltésére ez az alaptörvényi szabály nem nyújt lehetőséget. A kúriai gyakorlat szerint az alkotmányos felhatalmazás nélkül a normatartalomtól eloldódó, normatív alappal nem rendelkező jogértelmezés elfogadhatatlan.

Az Alaptörvény tehát a bíróságok jogalkalmazása során végzett jogértelmezésre vonatkozóan határoz meg követelményt, nem pedig jogalkotásra ad felhatalmazást a részükre. A felülvizsgálati ítéletekben rendre visszatérő álláspont, hogy az Alaptörvény 28. cikkének felhívásával nem lehet contra legem értelmezésre vezető következtetésre jutni. Az értelmezés alapja mindig a jogszabály nyelvtani tartalma kell legyen, erre „ültethetők rá” az értelmezési módszerek.

(kuria-birosag.hu)

---