Az Alkotmánybíróság elnökének állásfoglalása a jogállamiság védelmében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nyílt levélben reagált Sulyok Tamás az utóbbi hónapokban egyre erősödő politikai jellegű elképzelésekre, amelyek egy kormányváltás esetén az Alaptörvény tollvonással történő eltörlését és az Alkotmánybíróság testületének feloszlatását helyezik kilátásba.

Az egyes pártok által megfogalmazott és velük szimpatizáló értelmiségi körök által egyértelműen támogatott nézetek az Alkotmánybíróság elnöke szerint a jogállamiság és a demokrácia elleni közvetlen és súlyos támadások, és mint ilyenek, egy demokratikus jogállamban teljességgel elfogadhatatlanok. Sulyok Tamás levelében – amelyet a hatalmi ágak képviselőihez, Áder János köztársasági elnökhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Kövér László házelnökhöz címzett – úgy fogalmaz:

„Az alkotmánybíróságok a jogrendszer zavartalan működésének biztosítékaiként őrködnek afelett, hogy a hatalmi ágak aktusai megfeleljenek az alkotmányok előírásainak. A magyar Alkotmánybíróság más európai alkotmánybíróságokhoz hasonlóan olyan testület, amely a jogállami és demokratikus működésnek az európai alkotmányos demokráciákban általánosan elfogadott garanciája. Az Alkotmánybíróság valamennyi hatalmi ág felett alkotmányos kontrollt gyakorol, de zavartalan működését a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak együttesen kötelesek biztosítani.”

Az Alkotmánybíróság elnökének nyílt levele teljes terjedelmében itt olvasható.

Az Alkotmánybíróság elnökének 2021. december 14. napján kelt nyílt levele és az azzal kapcsolatban tett nyilatkozatok kapcsán az Országos Bírósági Hivatal rögzítette, hogy az Alaptörvény és a jogforrási hierarchia további normáinak esetleges megváltoztatására kizárólag a hatályos jogszabályok maradéktalan betartásával kerülhet sor.

(alkotmanybirosag.hu)

(birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.