Az anyanyelv használata jogának fontossága a bírósági eljárásban

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. április 5.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,
Ami a tényállást illeti, a felek házasságát a bíróság felbontotta, a közös gyermek az egyezség értelmében az alperes nevelésébe és gondozásába került. A felperessel szemben ekkor nevelése alatt álló személy sérelmére folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette miatt büntetőeljárás volt folyamatban. Mivel a felek között az életközösség megszűnésétől kezdődően vita és állandó feszültség volt a felperes és a gyermek kapcsolattartása miatt, az elsőfokú bíróság úgy szabályozta a kapcsolattartást, hogy arra a helyi családsegítő és gyermekjóléti központ kapcsolat ügyeletén ellenőrzött keretek…

Ami a tényállást illeti, a felek házasságát a bíróság felbontotta, a közös gyermek az egyezség értelmében az alperes nevelésébe és gondozásába került. A felperessel szemben ekkor nevelése alatt álló személy sérelmére folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette miatt büntetőeljárás volt folyamatban. Mivel a felek között az életközösség megszűnésétől kezdődően vita és állandó feszültség volt a felperes és a gyermek kapcsolattartása miatt, az elsőfokú bíróság úgy szabályozta a kapcsolattartást, hogy arra a helyi családsegítő és gyermekjóléti központ kapcsolat ügyeletén ellenőrzött keretek között kerülhet sor. A kapcsolattartás azonban a felek elmérgesedő viszonya miatt ellehetetlenült, melynek folyományaként a gyermek elutasította a felperest és a kapcsolattartás végzésben szabályozott módját.

Miután a felperest bizonyítottság hiányában felmentették az ellene emelt vád alól, az ezt követően tartott kapcsolattartási tárgyaláson az alperes vállalta, hogy a gyermeket felkészíti a felperessel történő kapcsolattartásra. Ennek érdekében az elsőfokú bíróság elrendelte a kötelező közvetítést, ám ez nem hozott eredményt.

A felperes azt kérte a bíróságtól, hogy a korábbi ideiglenes intézkedésnek megfelelő tartalommal szabályozza a gyermek és a felperes kapcsolattartását. Az alperes ezt nem ellenezte, de további határidő engedélyezését kérte arra, hogy a gyermeket megfelelően felkészítse a kapcsolattartásra.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság a felperes és a gyermek kapcsolattartását úgy szabályozta, hogy a felperes arra 2017. április 1. napjától kezdődően minden páros héten szombaton délután 13 órától 15 óráig a családsegítő és gyermekjóléti központ kapcsolat ügyeletén ellenőrzött keretek között, szakmai felügyelet, pszichológusi jelenlét mellett jogosult.

A felperes fellebbezése arra irányult, hogy a kapcsolattartásra ne ellenőrzött keretek között, ne a kapcsolat ügyeleten kerüljön sor, hanem egy semleges helyszínen, fokozatosan növekvő időtartamban.

A másodfokú bíróság megváltoztatta és növelte a felperes kapcsolattartási jogát, és egyértelműen bizonyítottnak találta az alperes kapcsolattartást akadályozó, sőt ellehetetlenítő magatartását. Megállapította, hogy az alperes kétségtelenül csak formális együttműködést tanúsított és az időhúzásra játszott, valójában továbbra sem állt szándékában az apai kapcsolattartás biztosítása.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes az elsőfokú ítéletet helybenhagyását kérte. Súlyos eljárási jogszabálysértésként jelölte meg, hogy a másodfokú bíróság megsértette az anyanyelv használatához fűződő jogát, mert nem biztosított számára a fellebbezési tárgyaláson orosz nyelvű tolmácsot.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria meglátása szerint a jogerős ítélet az érdemi felülbírálatra nem volt alkalmas. Megállapította, hogy a másodfokú bíróság eljárása során nem biztosította az alperesnek az anyanyelve használatának jogát, ezáltal megsértette a Pp. szabályait. Az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése biztosítja a törvény előtti egyenlőséget. Az anyanyelv használata a törvény előtti egyenlőség garanciája, ennek megfelelően szabályait a polgári perrendtartás az Alapvető elvek között rendezte. Kimondta, hogy a bírósági eljárás nyelve a magyar, de a magyar nyelv nem tudása miatt senkit hátrány nem érhet. Ezen felül a bírósági eljárásban mindenki jogosult anyanyelvét használni.

A Kúria kiemelte, hogy azt a nyelvet kell anyanyelvnek tekinteni, amelyet a fél mindennapi életvitelében természetes módon, külön fordítás nélkül képes használni, illetve amelyen gondolatait a legkönnyebben képes kifejezni. Az anyanyelv használatának joga a polgári peres eljárásban akkor is megilleti a felet, ha beszél magyarul. Azt pedig a fél jogosult eldönteni, hogy a magyar nyelv ismerete ellenére a perben anyanyelvét kívánja használni. Ezt a döntését a bíróság akkor sem bírálhatja felül, ha megítélése szerint a fél olyan szinten beszél magyarul, ami a tárgyaláson történő kommunikációt lehetővé teszi. A polgári perben csak ezen szabályok betartásával érvényesülhet maradéktalanul az anyanyelv használatának joga és ezáltal a törvény előtti egyenlőség.

Az alperes a Szovjetunióban született, édesanyja magyar, édesapja orosz nemzetiségű volt. Gyermekkorában a családban orosz nyelven beszéltek. Az alperes 2000-ben költözött Magyarországra, ekkor még gyengén; jelenleg már folyékonyan, de akcentussal beszél magyarul. Anyanyelvének az oroszt tekinti.

Az alperes az első tárgyalást megelőzően bírói felhívásra úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalásra orosz nyelvű tolmács kirendelését kéri. Ezt követően az elsőfokú bíróság valamennyi tárgyaláson orosz nyelvű tolmácsot alkalmazott. A másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyaláson nem biztosította tolmács részvételét. Ezáltal pedig sérült az alperes anyanyelv használatának joga. Ez a sérelem annak ellenére megállapítható, hogy az alperes az eljárás során jogi képviselővel járt el, illetve a másodfokú tárgyaláson az alperes nem tett szóbeli előadást. A Kúria szerint megvalósult a sérelem akkor is, ha az alperes a fellebbezési tárgyaláson nem kérte ismételten a tolmács kirendelését, ugyanis az elsőfokú eljárásban előterjesztett kérelme ez eljárás teljes tartamára vonatkozott. Az anyanyelv használatának sérelme olyan súlyos eljárási szabálysértés, ami az ügy érdemi elbírálására is kihathatott, ezáltal nem mellőzhető a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése. Az anyanyelv használatának sérelme ugyanis önmagában is megalapozza a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését. Mindezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. II. 22.270/2017.) a Kúriai Döntések 2019/3. számában 82. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 1952. évi III. törvény 6. § (1)-(2) bekezdés, Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdés, 2016. évi CXXX. törvény 113. §.

Kapcsolódó cikkek:


A véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a jogszerűen intézkedő rendőrök gyalázására
2019. március 22.

A véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a jogszerűen intézkedő rendőrök gyalázására

A véleménynyilvánítás szabadsága nem oltalmazza azokat a közléseket, amelyek célja önmagában a másik bántása, megalázása, vagy a közügyekkel össze nem függő öncélú támadása, megsértése. Ezért a becsületsértés vétségét követi el, mert nem a közéleti véleménynyilvánítás szabadságával él, aki a szabálysértés miatt vele szemben jogszerűen intézkedő rendőröket a miniszterelnök kutyáinak nevezi és anyjukat szidja – a Kúria eseti döntése.