Az apai jogállást keletkeztető tények

A Wolters Kluwer gondozásában harmadik kiadásban, ugyanakkor nagykommentárként jelentek meg az év elején a Polgári Törvénykönyv magyarázatai. Szerkesztői – csakúgy, mint a 2014-es első és a 2018-as második kiadásban – Vékás Lajos és Gárdos Péter. Szerzői is ugyanazok a neves jogászok: egyetemi tanárok, bírák és ügyvédek, akik már magának a kódexnek a megalkotásában is jelentős feladatot vállaltak. Az új kiadás teljes körűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot is, amely több területen csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. Cikksorozatunkban ezúttal az apai jogállás keletkezéséről írt magyarázat egy részletét olvashatják el.

A leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat

A leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatról szóló részben a Ptk. az apai jogállás keletkezéséről, az apaság vélelmének megdöntéséről, illetve az anyai jogállás kérdéseiről tartalmaz rendelkezéseket, továbbá részletezi a családi jogállás megállapítására irányuló perek egyes szabályait, így a per megindítására jogosultak körét, továbbá a per alpereseit. Ami az alperesek anyagi jogszabályok körében történő feltüntetését illeti, a Ptk. megalkotása során döntő szempont volt az, hogy a szülői jogállás betöltéséhez kapcsolódó egyes eljárások szabályai is itt kapjanak helyet, és ezek a rendelkezések a polgári perrendtartást érintő új szabályozás kialakítása ellenére itt maradtak (valamennyi olyan eljárásjogi szabállyal egyetemben, amelyek a Csjt. szabályozási sémáját megőrizve kerültek a Ptk.-ba a kodifikáció idején).

Szerkezeti változás az is, hogy a gyermek névviselésének szabályait, amelyeket a Csjt. a családi jogállás keretei között tárgyalt, a kódex a szülői felügyeletről szóló, Ptk. XII. Cím körében rendezi, tekintettel arra, hogy nem családi státuszt érintő kérdésekről van szó. Így az apaság megállapítása, illetve az apasági vélelem megdöntése kapcsán csak a gyermek névviselésére vonatkozó kivételes és szorosan kapcsolódó rendelkezések kapnak helyet.

Az apaságot keletkeztető tények; a vélelmek sorrendje

A Ptk. koncepcióját tekintve nem kívánt változtatni az apai jogállás szabályozásán, így fenntartotta az apasági vélelmet keletkeztető tényeket. Noha meghatározó módosítás nem érintette a vélelmek rendszerét, részben strukturális, részben érdemi változtatásokra sor került. A korábbiaktól eltérően épül be a vélelmek rendszerébe a humánreprodukciós eljárásokban történő részvétel (abban azonban nincs változás, hogy mely személyeket érinthet ez az Eütv. alapján szülőkként); felszámolásra került az apai elismerő vélelmek kettőssége (amelynek megfelelően a Csjt. ismerte azt a lehetőséget, hogy az apa vőlegényként a házasságkötést megelőző eljárásban elismerhette a menyasszony olyan gyermekét, aki vonatkozásában az apai jogállás „üres” volt), továbbá kizárásra került az apasági vélelem megtámadása, ha azt bírósági ítélet állapította meg.

A Csjt. nem sorolta fel azt, hogy mely tények keletkeztetnek apaságot, ugyanakkor az apasági vélelmet keletkeztető tények szabályozásának sorrendje egyértelművé tette, hogy mely tények és milyen sorrendben keletkeztetnek, illetve keletkeztethetnek apaságot. A törvény a Ptk. 4:98. §-a keretei között ad felsorolást, és így még nyilvánvalóbb az apasági vélelmek egymást követő rendje. Ennek megfelelően az anya házasságához fűződő vélelmet az élettársak esetében alkalmazott, emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás követi, azután következik az apai elismerés, végül az apaság bírói megállapítása.

Elsőként az anya házassági köteléke alapján keletkezik apaság, azaz az anya férje tölti be az apasági vélelmet. Ezt a Ptk. is ekként rendezi, mintegy alapvélelemmé emelve az anya férje oldalán fennálló vélelmet. A Csjt. az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban való részvétel apaságot eredményező hatását szabályozta ugyan, de utólagos, az Eütv.-nyel történő beillesztése miatt nem került szerkezetileg a többi vélelemmel teljes összhangban történő rendezésre. A Ptk. megfelelő helyére illesztette a vélelmek rendszerében. Ha üres az apai jogállás, akkor a gyermekre vonatkozóan apai elismerő nyilatkozat tehető, és végső soron, ha nem tölti be senki az apai jogállást, lehetséges az apaság megállapítása érdekében pert indítani. Ez utóbbi esetében bírósági határozat keletkezteti az apaságot.

A vélelmek sorrendje ugyanakkor azt is jelenti, ha a sorrendben előbb álló vélelem alapján az apai státuszt valamely férfi betölti, nem kerülhet sor a következő apai vélelem alapján az apai jogállás betöltésére („megszerzésére”). (A következetes ítélkezési gyakorlat érvényesül a BH2002. 231. szám alatt közzétett ítéletben is.) Ennek megfelelően, ha az anya házasságban áll, a férj az anya gyermeke tekintetében betölti az apai jogállást, és addig más férfi nem ismerheti el a gyermeket, amíg a férjjel szemben ez a vélelem fennáll. A sorrend más esetben is érvényesül: ha a gyermekre vonatkozóan apai elismerő nyilatkozatot tesznek, ezt követően apaság megállapítása érdekében nem lehet pert indítani. Miután mindkét említett helyzet gyakran előfordul, a Ptk. mindkettő esetére igyekszik megoldást adni, amelyek az érintettek méltányolható érdekeire tekintettel teszik lehetővé a helyzet rendezését [Ptk. 4:114. §, Ptk. 4:101. § (6) bekezdés]. A vélelmek egy esetben ütközhetnek, ha az anya az eredményes reprodukciós eljárást követően a gyermek születéséig terjedő időben házasságot köt, továbbá, ha az anya korábbi házasságának megszűnése után, de még a vélelmezett fogamzási időn belül eredményes reprodukciós eljárás történik. Ezeket a helyzeteket a Ptk. a reprodukciós eljáráson alapuló vélelem szabályozása körében rendezi [Ptk. 4:100. § (2)-(3) bekezdés].

Az apasági vélelmek jogi egyenértékűsége; az érdekek ütközése

Noha a vélelmek a felsorolás eredményeként sorrendben állnak, a szülő-gyermek kapcsolat szempontjából teljességgel azonos jogi kapcsolatot eredményeznek. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az apának vélelmezett férfi és a gyermek között a szülő-gyermek kapcsolat feltétlenül ténylegesen kialakul, különösen, ha bírósági úton kerül sor az apaság megállapítására, vagy a férfi a gyermeket nem kifejezetten a szülő-gyermek kapcsolat kialakítása érdekében ismerte el, de mind tartási, mind öröklési jogi szempontból azonos lesz valamennyi apa, illetve valamennyi gyermek jogállása. Ettől részben független kérdés, hogy számos szülői részjogosítvány gyakorolhatósága attól függ, hogy a szülők együtt élnek-e vagy sem.

Utalunk arra, hogy a (fent is említett) vitás helyzetekben számos érdek ütközik, illetve ütközhet: a gyermek érdeke, az anya érdeke, a jogilag apai státuszban lévő apa érdeke, illetve annak a férfinak az érdeke, aki valójában a gyermek apja. Az apa érdeke is védelmet élvez, azonban a kiskorú gyermeké elsődleges súlyú; ugyanakkor a gyermeki érdekek is szembekerülhetnek egymással, ebben az összefüggésben a gyermek stabil családban való nevelkedéséhez és a vérségi származás szerinti apai jogállás tisztázásához fűződő érdekek.

Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által élettársként igazolt férfi apasági vélelme; az élettárs férfi apasága

A Csjt. rövid ideig ismerte azt a lehetőséget, hogy az élettársi kapcsolat nyilvántartással történő igazolhatósága is vélelmet keletkeztessen. Ez a vélelem kizárólag a 2010. január 1. napja és december 31. napja között született gyermekekre nézve állhatott fenn, és a házasságon alapuló vélelmet követte. A házasságon alapuló vélelem e vélelmet megelőzte, azaz alapfeltételként szerepelt, hogy az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állt házassági kötelékben. Ha azonban ez a feltétel teljesült, és az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban élt, a gyermek apjának ezt a férfit kellett tekinteni. Ez a vélelem annyiban a házasság alapján keletkező vélelemhez hasonlított – bár nem egymás mellett álltak -, hogy önmagában a tény, amely szerint a nyilvántartás a férfit élettársként igazolta, elégséges volt az apasági vélelem keletkezéséhez. Ezt a vélelmet nem lehetett alkalmazni akkor, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő alatt több férfival élt az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban. Abban az egy esztendőben, amíg ez funkcionált, ezt a vélelmet követte a többi apasági vélelem.

A Csjt.-ben szereplő fenti apasági vélelem 2011 januárjától már nem volt hatályos, a családjogi törvény azonban a záró rendelkezései körében kiegészítésre került egy, ezt az apasági vélelmet a 2010-es évben született gyermekek tekintetében rögzítő rendelkezéssel, hiszen 2011 januárjától ez a vélelem már nem élt, de a joghatása továbbra is fennmaradt. Ez az oka annak, hogy a Csjt. utóbbi rendelkezését a Ptké. fenntartja.

Miután ez a vélelem jelenleg nem áll fenn, ha az élettársi kapcsolatból gyermek származik, a férfi apai elismerő nyilatkozatot tehet. Noha a reprodukciós eljáráson alapuló vélelem, amelyet az alábbiakban tárgyalunk, az élettársakra vonatkozik, ez a rendelkezés az Eütv. szabályozásának konzekvenciáját vonja le, tekintve, hogy az Eütv. kifejezetten lehetővé teszi azt, hogy házastársakon kívül különnemű élettársak is éljenek a reprodukciós eljárásban való részvétel lehetőségével. Házastársak és élettársak ugyanolyan feltételek mellett vehetnek részt az eljárásban: ha a kapcsolatból nagy valószínűséggel természetes úton nem származhatna egészséges gyermek [Eütv. 167. § (1) bekezdés].

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

Kapcsolódó cikkek:


Az Európai Unió koncessziós irányelvének előkészületei
2021. április 13.

Az Európai Unió koncessziós irányelvének előkészületei

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, A közigazgatás szerződései és a koncessziók Európában című könyv a közigazgatás által kötött szerződések sajátosságait vizsgálja a koncesszió intézményén keresztül. Cikksorozatunk következő részében az Európai Unió koncessziós irányelvének az előkészületeiről olvashatnak egy részletet. A könyv szerzője Dr. Várhomoki-Molnár Márta. A könyv alapjául szolgáló doktori disszertáció elnyerte a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének “Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima” 2020. évi díját.

AB: alaptörvény-ellenes volt a mintagazdaságok kialakítása
2021. április 13.

AB: alaptörvény-ellenes volt a mintagazdaságok kialakítása

Az Alkotmánybíróság szerint a mezőgazdasági termelőszervezetek magántulajdonú mintagazdasággá jelölésének feltételrendszere kiszámíthatatlan, ellentmondó szabályozást eredményez, ezért sérti a jogállamiság elvét.

A közigazgatás szerződéseinek elhelyezése a kontinentális és az angol jogrendszerben
2021. április 9.

A közigazgatás szerződéseinek elhelyezése a kontinentális és az angol jogrendszerben

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, A közigazgatás szerződései és a koncessziók Európában című könyv a közigazgatás által kötött szerződések sajátosságait vizsgálja a koncesszió intézményén keresztül. Cikkünkben a könyv egy részletét olvashatják el a közjog és a magánjog jogági felosztásról és a közigazgatás szerződéseinek az elhelyezéséről a német, az angol és a francia jogban. A könyv szerzője Dr. Várhomoki-Molnár Márta. A könyv alapjául szolgáló doktori disszertáció elnyerte a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének “Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima” 2020. évi díját.