Az apasági vélelem nemperes eljárásban is megdönthető lesz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Ptk. lehetőséget ad a gyermek születése előtt is megindítható apaság vélelmét megdöntő nemperes eljárásra. A vélelmezett apa, az anya és a gyermeket magáénak elismerni kívánó férfi konszenzusa esetén bizonyítás lefolytatására – az érintettek meghallgatásán túlmenően – nincs szükség.


Az apaság vélelme természetes úton történő fogamzás esetén azon az alapon támadható meg, hogy a vélelmezett apa nem a gyermek biológiai szülője.

A teljes hatályú elismerésen alapuló apaság esetén a vélelem formai okból is megtámadható azon az alapon, hogy az elismerő nyilatkozatnak a jogi feltételek hiányában nincs teljes hatálya, vagy ha az apai elismerő nyilatkozatot jogszabályi rendelkezések megkerülése céljából pl. idegenrendészeti szabályok megkerülése vagy az örökbefogadási szabályok kijátszása céljából tették.

A nemperes útra (4:114. §) akkor lesz lehetőség, ha az életközösség legalább 300 napja megszűnt, esetleg nem is egy országban élnek, és a gyermek nemző apja – rendszerint az anya élettársa – kész is volna a gyermek elismerésére, amit az anya férjére vonatkozó apasági vélelem fennállása, amíg azt meg nem döntik, megakadályoz.

Feltétel, hogy a határozat meghozatalával egyidejűleg a megüresedő apai státusz elismeréssel betölthető. Ha tehát a kakukk csak beköszönt a családi fészekbe, még egyező előadás esetén sincs nemperes út, továbbra is perben kell bizonyítani.

Ha az érintettek sem jelennek meg együttesen, a kérelem elutasításának van helye és perre kell menni. Halasztani kell ha nem mondanak le nyomban a vélelmet megdöntő határozattal szembeni fellebbezési jogról. Ebben az esetben nem tehető meg a határozat kihirdetésével egyidejűleg a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat sem.

Ha a határozat időközben jogerőre emelkedik, fel kell venni az elismerő nyilatkozatot is. Ilyenkor azonban elegendő kizárólag azokat ismételten megidézni, akiknek jelenléte a nyilatkozat megtételéhez szükséges.

Ha időközben valamelyik fél vagy érdekelt meggondolja magát és a nyilatkozatot, vagy a szükséges hozzájárulást nem adja meg, szükségessé válik a vélelem megdőlését megállapító határozat hatályon kívül helyezése is. Ilyen esetben a státusváltozás nem következik be és az eljárást meg kell szüntetni.

Nem lesz támadható a vélelem a lombikbébik, vagy az apaság bírósági megállapítása esetén.

Az új Ptk. a Csjt.-től eltérően az anya perindítási jogát is elismeri, az apaság megállapítása iránti perrel azonos okok esetén. E perre a gyermek érdekében a gyámhatóságnak, illetve – a gyámhatóság jóváhagyásával – az anyának a gyermek hároméves koráig biztosít lehetőséget.

A többi jogosult az apasági vélelem keletkezésétől számított egy év alatt perelhet.

(forrás: Budapesti Ügyvédi Kamara)


Kapcsolódó cikkek

2022. november 22.

A bírósági ügyvitel gyakorlati kérdései – 3. rész

Az alábbiakban a műnek „A bírósággal való elektronikus kapcsolattartás és az elektronikus bírósági iratkezelés részletes szabályai” című fejezetéből olvashatnak egy részletet. A részlet szerzője dr. Palotás Gergely.