Az elektronikus úton előterjesztett beadvány érkezésének időpontja Koronavírus

A beadvány érkezésének időpontja az az időpont, amelyről a bíróság informatikai rendszere befogadás visszaigazolást küldött – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes keresetében az alperes általi felmentésének jogellenességét állítva elmaradt illetmény és átalánykártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékességének hiányát állapította meg, a pert megszüntette és elrendelte a keresetlevél áttételét. A felek a végzés ellen fellebbezést terjesztettek elő.

 

Az elsőfokú bíróság döntése

A törvényszék a fellebbezést visszautasította, mivel az elkésett, és az erre jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő [Kp. 102. § c) pont]. Az áttételt elrendelő végzés 2020. március 5-én került közlésre a felperessel, aki azzal szemben a fellebbezését 2020. május 4-én terjesztette elő. A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló Korm. rendelet [74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet] alapján a fellebbezési határidő 2020. április 30-án járt le, ezért a fellebbezés elkésett. A szabályok szerint, ha a határidő a polgári peres és nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási peres és nemperes eljárásokban, továbbá az egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban a veszélyhelyzet során elrendelt rendkívüli ítélkezési szünet [erről a 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet rendelkezett 2020. március 15-től] elrendelése és 2020. március 31-ét követő 15. napig terjedő időszakban jár le, a határidő meghosszabbodik 2020. március 31-ét követő 30. napig. Ez járt le április 30-án.

 

A fellebbezés tartalma

A felperes arra hivatkozott, hogy a végzés tévesen tartalmazza, hogy a fellebbezést 2020. május 4. napján terjesztette elő, ezért elkésett, ténylegesen a fellebbezés 2020. április 30. napján került benyújtásra. Mivel a Kp. szerint [36. § (1) bekezdés e) pont] a polgári perrendtartás (Pp.) szabályait kell alkalmazni a határidőre, és a Pp. szerint (612. §) a határidő megtartottnak minősül, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették, így a fellebbezés határidőben érkezett.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria megalapozottnak találta a fellebbezést. Kiemelte, hogy ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit – a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén – nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették. Azt, hogy a beadvány mikor minősül az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztettnek, a bírósági ügyvitel szabályairól szóló IM rendelet határozza meg. Eszerint a beadványt akkor kell benyújtottnak tekinteni, ha az informatikai rendszer befogadás-visszaigazolást küldött, és adathordozón történő benyújtás esetén az adathordozót törvény által meghatározott határidőben nyújtották be. A felperes jogi képviselője a támadott végzést 2020. március 5-én vette át. A 2020. március 15. és április 15. napja között lejáró eljárási határidők, így a felperesre vonatkozó fellebbezési határidő is, 2020. április 30. napjáig meghosszabbodtak. A felperes 2020. április 30. napján előterjesztette fellebbezését, a beadvány május 4-i érkeztetése téves, a befogadás-visszaigazolás időpontja a bíróság informatikai rendszeréből megállapíthatóan 2020. április 30. napja 16 óra. A Kúria ezért a végzést hatályon kívül helyezte, és kimondta, hogy a törvényszék köteles a határidőben érkezett fellebbezést felterjeszteni a másodfokú bírósághoz.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Kpkf.VII.39.205/2020.) a Kúriai Döntések 2021/3. számában 94. szám alatt jelent meg.

 

Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 36. § (1) bekezdés, 2016. évi CXXX. törvény 612. §, 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 75/C. § (5b) bekezdés.

Kapcsolódó cikkek:


Elfogultság a közigazgatási perrendtartás alapján
2021. március 5.

Elfogultság a közigazgatási perrendtartás alapján

A bíró pártatlanságát nem teheti kétségessé más ügyekben kifejtett jogi álláspontja, meghozott döntései, vagy akár az a tény, hogy a korábbi ügyben valamely fél vagy érdekelt számára kedvezőtlen határozatot hozott – a Kúria eseti döntése.

Súlyosan gondatlan magatartás, mint a biztosítót mentesítő ok
2021. február 26.

Súlyosan gondatlan magatartás, mint a biztosítót mentesítő ok

Az életbiztosítási szerződés biztosítottja - a biztosító mentesülését eredményező - súlyosan gondatlan magatartást tanúsít, ha a veszélyhelyzetet maga idézi elő úgy, hogy az adott körülmények között számolnia kell a halálos eredmény kockázatával, de a következményekkel szemben nem készül fel semmilyen védekezésre – a Kúria eseti döntése.