Az elévülés megszakadásának okai az új Ptk.-ban

Szerző: dr. Horváth Gyula
Dátum: 2013. szeptember 25.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Ptk. 2014. március 15-én lép hatályba. Bár a hatálybalépéssel összefüggő átmeneti szabályok még nem jelentek meg, az szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy az ezt követően keletkező jogviszonyok elévülésére már az új rendelkezéseket kell alkalmazni.


Ennek során figyelemmel kell lenni olyan változásokra is, amelyek a sajtóban talán kevesebb figyelmet kapnak, de a mindennapi ügyvédi munkát jelentősen befolyásolják.
Ilyen témának tekinthető, hogy megváltozik az elévülést megszakító jogi tények listája. Ezzel az új Ptk. 6:25. §-a foglalkozik. Ennek (1) bekezdése taxatív felsorolást tartalmaz, kimondva, hogy az elévülést megszakítja

  • a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
  • b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
  • c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy
  • d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

Érdemes e rendelkezést összevetni a jelenleg hatályos Ptk. 327. § (1) bekezdésével, mely szintén – bár nem taxatív módon ‑ az elévülés megszakítását eredményező jogi tényeket listázza fel. A hatályos jogszabály kimondja, hogy a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása – ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése szakítja meg az elévülést [Ptk. 327. § (1) bek.].

A két norma összevetésével azonnal megállapítható a legfontosabb különbség. Az új Ptk. szerint a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás már nem alkalmas az elévülés megszakítására. Erre nagyon ügyelni kell, mert szinte minden nap elhangzott az elmúlt évtizedekben az az ügyvédi tanács az ügyfél felé, hogy az elévülés megszakításához elegendő egy olyan írásbeli felszólítás, amely tartalmazza azokat az adatokat, amelyek alapján a kötelezett a vele szemben támasztott követelést kétségtelenül azonosítani tudja, amiből a követelés érvényesítésének szándéka kitűnik.

Ha már arról beszélünk, hogy mely jogi tényekhez nem fűződik a jövőben elévülést megszakító hatás, meg kell említeni azt is, hogy az engedményezés sem fogja megszakítani az elévülést.
A tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése azonban továbbra is megszakítja az elévülést. E vonatkozásban nincs változás. A tartozáselismerés történhet bármilyen módon, szóban, írásban vagy ráutaló magatartással.

Tartalmilag a jelenleg hatályos normával azonos szabályt tartalmaz az új Ptk. 6:25. § b) pontja is kimondva, hogy a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség is az elévülés megszakadását eredményezi. Ez esetben sincs formakényszer a kötelem (tipikusan a szerződés) módosítása illetve az egyezségi megállapodás történhet szóban, írásban vagy ráutaló magatartással. A lényeg, hogy az a követelés összegét, a szolgáltatás tárgyát, mennyiségét, a teljesítés idejét vagy helyét bármilyen vonatkozásban érintse.

Némileg változtak a bírósági igényérvényesítésnek az elévülést megszakító hatására vonatkozó szabályok. Az új Ptk. szerint a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése az elévülést akkor szakítja meg, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott [új Ptk. 6:25. § (1) bek. c) pont]. Vagyis a jelenleg hatályos szabályoktól eltérően a bírósági eljárásnak csak akkor lesz az elévülést megszakító joghatása, ha a perben ítélet születik. Ha a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, vagy a pert bármely okból megszünteti, azt úgy kell tekinteni, mintha nem is került volna sor a peres eljárás megindítására. Előfordulhat, hogy a permegszüntetésre már az elévülési idő leteltét követően kerül sor, és ez elvben akár a követelés ismételt peresítését is kizárhatja. Erre az esetre azonban az elévülés nyugvásának szabályait kell alkalmazni [új Ptk. 6:24. § (1) bek.], vagyis az akadály megszűnésétől számított egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál – kevesebb van hátra.

Az értelmező rendelkezésekből kiderül az is, hogy a fizetési meghagyás kibocsátásnak az elévülés megszakítása szempontjából azonos a hatálya a perbeli érdemi döntéssel. Az új Ptk. értelmező rendelkezései ugyanis kimondják, hogy a törvény alkalmazásában bírósági eljárásnak minősül a fizetési meghagyás is [új Ptk. 8:1. § (3) bek.].

Teljesen új szabály, hogy amennyiben az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az ebből fakadó követelés elévülését kizárólag a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg [új Ptk. 6:25. § (3) bek.].

Szintén új szabály, hogy a követelés csődeljárásban történő bejelentése is megszakítja az elévülést.
Arról egyelőre nincs információ, hogy az egyéb jogszabályok elévülés megszakítását szabályozó rendelkezései változnak-e. Ilyen szabályokat tartalmaz az elévülés megszakadása kapcsán többek közt a 2/1965. (I. 24.) IM rendelet 52. § (4) bekezdése és az 53. §-a, az 1/1965. (I. 24.) IM rendelet 70. § (5) bekezdése és a 71. §-a illetve a 2002. évi LV. törvény 31. § (2) bekezdése is.

A szerző ügyvéd a bnt Szabó Tom Burmeister Ügyvédi Irodánál.

Kapcsolódó cikkek:


A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész
2018. szeptember 19.

A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a munkáltatók kártérítési felelősségének összegszerűségével kapcsolatos joggyakorlat elemzésére. Mai cikkükben az elmaradt jövedelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot ismertetjük.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét
2018. szeptember 17.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Ki felel a rossz harmonizációért?
2018. szeptember 14.

Ki felel a rossz harmonizációért?

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző
2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.