Az eljárás felfüggesztése eljárási határidő túllépése esetén

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bíróság által elrendelt megismételt eljárásban az eljárási határidő túllépése önmagában nem teszi kizárttá, hogy – a törvényi feltételek fennállása esetén – az eljáró hatóság a közigazgatási eljárás felfüggesztéséről döntsön – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes az ügyével kapcsolatos fellebbezésében kérte az alperes ügyvezetőjének a másodfokú eljárásból történő kizárását. Az alperes a kizárás iránti kérelmet elutasította. A bíróság az alperes végzését megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárásban az alperes ismételten elutasította a felperes kizárás iránti kérelmét, mely végzést a bíróság megsemmisített és az alperest ismételten új eljárás lefolytatására kötelezte. Az alperes az ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Az alperes a kizárás tárgyában az eljárást ismét megindította, majd a Kúria előtt a megismételt eljárás alapjául szolgáló jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmére tekintettel az eljárását a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az általános közigazgatási rendtartás alapján felfüggesztette.

A felperes a végzés megsemmisítését kérte, figyelemmel arra, hogy annak meghozatalára az alperes számára nyitva álló ügyintézési határidőn túl került sor. Az álláspontja szerint a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény (Kp.) szerint a felülvizsgálati kérelem benyújtásának a felülvizsgálni kért bírósági határozat hatályosulására nincs halasztó hatálya, így nem volt helye az eljárás felfüggesztésének. Az alperes eljárása ezáltal sértette a tisztességes eljáráshoz való jogát. Az alperes a kereset elutasítását kérte, nem vitatva, hogy az ügyintézési határidőt túllépte, azonban véleménye szerint ez nem hatott ki az ügy érdemére.

A törvényszék eljárása

A törvényszék jogerős ítéletével elutasította a keresetet. A felfüggesztés jogszerűségével kapcsolatosan megállapította, hogy nem tartotta alaposnak a felperes Kp. 119. § (1) bekezdésére való hivatkozását [A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a felülvizsgálni kért bírósági határozat és az annak alapjául szolgáló közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya], mivel ugyan a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem benyújtása ellenére hatályosul, azonban amennyiben az eljárás lefolytatására vonatkozó szabályok szerint az eljárás felfüggesztésének helye van, úgy a hatóság jogosult az eljárását felfüggeszteni.

Az ügyintézési határidő túllépésének tényét a jogerős ítélet megállapította, azzal, hogy az ügyintézési határidő elmulasztása a döntés szempontjából nem jogvesztő. Az eljárási határidő betartása körében mindenekelőtt azt kell értékelni, hogy az eltelt idő mennyiben érintette a felperest az ügyféli jogok gyakorlásában. Figyelemmel pedig arra, hogy a Kúria döntését követően az eljárás tovább folytatódik, a Kúria döntésétől függően a felperes kizárás iránti kérelme elbírálásra kerül.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes felülvizsgálati kérelmében kifejtette, hogy a támogatási kérelem tárgyú ügyei már sok éve tartanak, emiatt az eljárások mielőbbi befejezéséhez szükséges ezen ügy érdemi elbírálása is. Az álláspontja szerint sérült az Alaptörvény XXIV. cikkében biztosított tisztességes hatósági eljáráshoz való jogának részét képező észszerű határidőn belüli eljáráshoz való joga, mivel a jogsértő felfüggesztés miatt az eljárás ideje meghosszabbodott.

A felperes érvelése szerint az eljárási határidő 8 és nem 60 nap volt, és véleménye szerint nem lehetséges az ügyintézési határidő után az eljárás felfüggesztéséről rendelkezni. Úgy ítélte meg, az ügye észszerű határidőn belüli elbíráláshoz való alapvető eljárási jog sérelme azzal következett be, hogy az eljárás ideje meghosszabbodott, ezért a keresetének helyt kellett volna adni, a bíróságnak értékelnie kellett volna az eljárási szabálysértések összeadódó hatását.

A Kúria megállapításai

Az Ákr. 48. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hatóság felfüggeszti az eljárást, ha az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az eljárás felfüggesztésére az ügyintézési határidőn túl került sor. Ebből a szempontból nem volt jelentősége annak, hogy az ügyintézési határidő pontosan mely napon járt le, hiszen annak elmulasztása a felperes felülvizsgálati kérelmétől eltérő, jogerős ítéletben foglalt számítási mód szerint is megállapítható volt. Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése a tisztességes ügyintézéshez való jog egy-egy szelvényjogaként mondja ki, mind az észszerű határidőn belüli ügyintézéshez való jogot, mind a hatóságokat terhelő indokolási kötelezettséget. Az ügyintézési határidő az az időintervallum, amelyen belül az ügyet el kell intézni, a hatóságnak az ügyet lezáró döntését meg kell hoznia. Az ügyintézési határidő biztosítja az ügyfelek igényérvényesítésének hatékonyságát és az észszerű időben való eljárást. Mivel a hatékonyság és azon belül a gyorsaság elve a bírói gyakorlat szerint is a tisztességes ügyintézéshez való jog részét képezheti, az sem kizárt, hogy az ügy érdemére kiható jogszabálysértést eredményezzen.

Az ügyintézési határidő elmulasztása azonban általában nem hat ki az érdemi döntésre, de lehetnek olyan esetek, amikor éppen az időmúlás következtében kerül az ügyfél hátrányosabb helyzetbe, akár a bizonyítás, akár az eljárási jogainak gyakorlása terén vagy az ügyben alkalmazandó jogszabályok időközbeni változása miatt. Ilyen esetekben elismerést nyert az ügyintézési határidőnek az ügy érdemét befolyásoló hatása, melynek megsértése a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezéséhez vezetett.

A Kúria szerint az ügyintézési határidő túllépése nem jelenti szükségképpen az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró jogszabálysértés megvalósulását. A felperes azonban keresetében bár a tisztességes eljárás elvébe ütközőnek tartotta az eljárás elhúzódását, azzal kapcsolatosan, hogy az az ügy érdemére mennyiben hatott ki, semmit nem adott elő, így ezen elő nem adott körülmények vizsgálatára az eljárásban értelemszerűen nem kerülhetett sor. Esetleges ügyintézési késedelem csupán a tisztességes hatósági eljáráshoz fűződő alapjog sérelme esetén, erre irányuló és bizonyított kereseti kérelem alapján hathat ki az ügy érdemére.

Önmagában nem tekinthető az ügy érdemi elbírálására kiható jogsértésnek az eljárás eljárási határidőn túli felfüggesztése. Az eljárás felfüggesztése kétségtelenül az eljárás objektív elhúzódásával jár, azonban a jogintézmény célja annak megakadályozása, hogy egy utóbb bekövetkezett bírósági döntésre tekintettel az akár határidőben meghozott döntés utóbb jogellenessé váljon. Az eljárás felfüggesztés jogszerűségének megítélése során azt kell vizsgálni, hogy a felfüggesztés indoka, jelen esetben a bíróság hatáskörébe tartozó előkérdés megléte fennállt-e. Figyelemmel pedig arra, hogy a hatóság megismételt eljárását elrendelő döntés felülvizsgálatára a Kúrián eljárás indult, azon eljárás megismételt eljárás előkérdésének tekinthető, így a felfüggesztés jogszabályi feltételei fennálltak.

A felperes helytállóan hivatkozott a Kúria szerint arra, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtásának a felülvizsgálni kért bírósági határozat és az annak alapjául szolgáló közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya. Azonban abból téves következtetésre jutott, mivel az új eljárást elrendelő bírósági döntés hatályosulását az új eljárás megindulása jelenti, nem következik azonban abból a felfüggesztés lehetőségének kizárása. Így a Kúria meglátása szerint az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az eljárás felfüggesztése a felperes keresetében foglalt okokból nem volt az ügy érdemére kihatóan jogszabálysértő, így a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.IV. 35.286/2021.) a Kúriai Döntések 2022/4. számában 111. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 13. §, 48. §, 81. §; 2016. évi CL. törvény 48. §, 51. §.