Az elővásárlási jog szabályozása a társasház alapító okiratában

A jelen tanulmány olyan kérdéseket vizsgál, amelyek a társasház alapító okiratában szabályozott elővásárlási jogot érintik. Kitér a társasház alapító okiratának jogi természetére, az alapító okirat megengedett tartalmára, e körben különösen az elővásárlási jog kizárásának gyakorlatban felmerült kérdésére. Részletes elemzést ad a társasház alapító okiratában kiköthető elővásárlási jogról, ismertetve az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése és a bejegyzés elmaradásának jogkövetkezményei tárgyában kialakult bírósági gyakorlatot. A Ingatlanjog folyóiratban megjelent tanulmány szerzője Nemes Noémi, a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság bírósági titkára.

Releváns jogszabályhely: Ptk. 5:81. §, 5:83. §, 5:85. §, 5:171. §, 5:172. §, 5:174. §, 6:95. §, 6:222. §, 6:226. §; 1959-es Ptk. 145. §, 149. §, 312. §; 1997-es Társasházi tv. 3. §, 4/A. §, 5. §, 9. §, 16. §; Inytv. vhr. 2. §, 4. §, 75. §

1. A társasháztulajdonról röviden

[1] A húszas években a társasház mint speciális szabályozás alá eső ingatlantípus és személyegyesülés létrehozására a városiasodás, a soklakásos társasházak számának növekedése teremtett igényt hazánkban. Ekkor született meg első magyar társasházi törvényünk, az 1924. évi XII. törvénycikk a társasháztulajdonról. A II. világháborút követően egészen 1977-ig váratott magára egy új, egységes jogi szabályozás, a társasházról szóló 1977. évi 11. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ttvr.) hatálybalépésével azonban mintegy két évtizeden keresztül e jogforrás tartalmazta a társasházakra vonatkozó szabályozást. A rendszerváltás után először az 1998. március 1. napjától hatályos, a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény (a továbbiakban: 1997-es Társasházi tv.) volt alkalmazandó a társasházakkal kapcsolatos kérdésekre, e jogszabály azonban nem bizonyult hosszú életűnek, mert 2004 év januárjától már egy új törvény váltotta fel, a jelenleg is hatályos, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Társasházi tv.).[2] A társasház fizikai és jogi értelemben is önálló és önállóan forgalomképes ingatlanok szétválaszthatatlan csoportjából áll, amelyekhez önállóan forgalomképtelen, az önálló ingatlanokat szolgáló földterület és épületrészek tartoznak.^[1] A társasház a közös tulajdon egy speciális formája, ennek meg…