Az első fokú bíróság döntései az új Be.-ben

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2018. május 15.
Rovat:

A bírósági határozatokra vonatkozó rendelkezések vonatkozásban az új büntetőeljárási törvény nóvuma mindössze annyi, hogy a régit felváltó kódexben részletesebben és szerkezetileg más-más helyeken jelenik meg e határozatok szabályozása.


Az új büntetőeljárási törvényt (Be.) tanulmányozva és azt a régi (még hatályos) Be.-vel összehasonlítva látható, hogy a különböző bírósági határozatokra vonatkozó rendelkezések nem nagyon változnak. Az újítás mindössze abban jelentkezik, miszerint az új Be.-ben részletesebben és szerkezetileg más-más helyeken jelennek meg a bírósági határozatokra vonatkozó szabályok. Egy fejezetben szerepelnek például a minden bírósági határozatra vonatkozó tartalmi elemek. A kizárólag az ügydöntő határozatokra vonatkozó rendelkezések részletei pedig az elsőfokú bírósági tárgyalás szabályai között találhatók.

A bírósági döntések fajtái

A bíróság döntései az első fokú eljárásban háromféle típusba sorolhatóak:

– ügydöntő határozat,

– nem ügydöntő végzés,

– határozat nélküli bírói intézkedés.

Másképpen fogalmazva, az elsőfokú bíróság az eljárása során vagy határozattal vagy intézkedéssel dönt. Amennyiben a döntése határozatban jelenik meg, akkor ez lehet ügydöntő határozat és nem ügydöntő határozat.

A bírósági határozat részei

A bírósági határozat öt részből áll:

– bevezető rész,

– rendelkező rész,

– jogorvoslati rész,

– indokolás,

– záró rész.

A bevezető rész úgynevezett technikai jellegű információkat közöl, mint például az eljáró bíróság nevét, az ügy számát stb. A jegyzőkönyvbe foglalt határozatnak ugyanakkor nincs bevezető része.

A rendelkező részben egyrészről szerepelnie kell a rendelkezéssel érintett személy olyan adatainak, amely az érintett azonosításához szükséges, másrészről pedig a döntésnek. Utóbbi tartalma attól függ, hogy ügydöntő, vagy nem ügydöntő határozatról van-e szó. A vádlott büntetőjogi felelősségét kizárólag csak ügydöntő határozat mondhatja ki.

A jogorvoslati részről azt mondja ki az új Be., hogy ha a határozatot kézbesítés útján közlik, akkor az alábbiakat kell tartalmaznia: van-e helye jogorvoslatnak a határozat ellen? Ha igen, akkor azt ki terjesztheti elő, hol terjesztheti elő, végül milyen határidőn belül terjesztheti elő? Abban az esetben, ha a nem ügydöntő végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van, akkor ezt ebben a részben kell közölni.

Az indokolás a bíróság által megállapított és a döntés szempontjából jelentős tényeket, valamint körülményeket közli (történeti tényállás). Itt kell megjeleníteni azokat a jogszabályokat, amelyeken a bíróság döntése alapul. A pervezető végzéseket és a határozati forma nélküli bírói döntéseket nem kell indokolni.

A záró rész tartalmazza a keltezést és az aláírás(oka)t. A jegyzőkönyvbe foglalt határozatnak, ahogy nincs bevezető, úgy nincs záró része sem.

Évértékelés a Zala Megyei Törvényszéken. Az új büntetőeljárási törvényt tanulmányozva és a még hatályos Be.-vel összehasonlítva látható, hogy a különböző bírósági határozatokra vonatkozó rendelkezések nem nagyon változnak

Ügydöntő határozat

Az első fokú bíróság ügydöntő határozata kétféle lehet:

– ítélet és

– ügydöntő végzés.

Az ügydöntő határozat, ahogy a nevében is benne van, az ügy érdemével kapcsolatos. Ez pedig az jelenti, hogy a vád tárgyával, vagyis a büntetőjogi felelősség kérdésével foglalkozik, annak megállapításával, vagy éppen annak hiányával kapcsolatos. Amikor a bíróság ügydöntő határozatot hoz, akkor az alábbi kérdésekben kell állást foglalnia:

– a tényállás tisztázása,

– az anyagi jogi bűnösség kérdése,

– a cselekmény jogi minősítése,

– súlyosító és enyhítő körülmények értékelése,

– büntetés kiszabása,

– egyéb kérdések.

Az ügydöntő határozatokat a bíróság kizárólag tanácsülésen hozhatja meg, ahol a tanács elnökén és tagjain kívül csak a jegyzőkönyvvezető lehet jelen.

Nem ügydöntő végzés

A bíróság eljárása során nem csupán a büntetőjogi felelősségről dönt, hanem egyéb, úgynevezett közbenső kérdésekről is határoz. Két fajtája lehetséges:

– külön fellebbezéssel megtámadható közbenső határozatok,

– külön fellebbezéssel nem megtámadható pervezető végzések.

Külön fellebbezéssel megtámadható közbenső határozatok

Az új Be. értelmében például a bíróság az alábbi esetekben hoz külön fellebbezéssel megtámadható nem ügydöntő végzést:

– a bíró kizárása,

– a védő és a szakértő kirendelése, felmentése,

– az elővezetés és a körözés elrendelése,

– az elfogatóparancs kibocsátása, visszavonása vagy módosítása,

– a vádlottnak a tárgyaláson való jelenlétre kötelezése,

– a vádlottnak a tárgyaláson való jelenlét jogáról való ismételt lemondásának engedélyezése,

– a zárt tárgyalás elrendelése.

Az új Be. a fenti eseteket nem taxatív felsorolással rendezi. A törvény szövegében megjelenő „különösen” szó példálódzó jelleggel adja meg azokat az eseteket, amikor a bíróság úgynevezett közbenső határozatot hoz, melyek külön fellebbezéssel megtámadhatóak. A példálódzó felsorolás egyben azt is jelenti, hogy nemcsak a felsorolt esetekben hozható döntés, hanem más kérdéseket is elbírálhat a bíróság nem ügydöntő végzéssel. A fenti felsorolásból hiányzik, de az alábbi esetekben is lehetséges például ilyen nem ügydöntő végzés meghozatala. Ilyen a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése; a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés fenntartása; a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés megszüntetése; az eljárás felfüggesztése; a határozat kijavítása; a rendzavaró őrizetbe vétele stb.

Külön fellebbezéssel meg nem támadható úgynevezett pervezető végzések

Azokat a nem ügydöntő végzéseket nevezzük úgynevezett pervezető végzéseknek, amelyek

az ügy bíróságra érkezését követően az ügy menetének megállapításával kapcsolatosak, vagy  az eljárási cselekmény előkészítésére irányulnak, illetve az eljárási cselekmény elvégzése érdekében történnek.

Például, szintén nem taxatív felsorolással, az alábbi esetekben dönt a bíróság pervezető végzéssel:

– az ügy tárgyalásra utalásáról,

– a tárgyalás kitűzéséről,

– a tárgyalás elnapolásáról,

– a tárgyalás félbeszakításáról,

– a tárgyalásra történő idézésről,

– a tárgyalásra történő értesítésről,

– ügyek egyesítéséről,

– ügyek elkülönítéséről,

– a bíróság tanácsa elé utalásról,

– a bíróság tanácsa elé utalás megtagadásáról,

– a bizonyítási indítvány tárgyában hozott végzésről,

– vádtól eltérés megállapításáról,

– a tárgyalás vezetésének és rendjének fenntartása körében hozott döntések egy részéről.

Utóbbi esetben nem tartozik ide a rendbírságot kiszabó végzés, az őrizetet elrendelő végzés és a költségek viselésére kötelező végzés.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

Határozat nélküli bírói intézkedés

A bírósági döntés három formájának egyike az olyan bírói intézkedés, amikor a bíróság ezt a döntését nem foglalja határozatba.

A bíróság által hozható határozatok megjelenési formája

A bíróság a határozatait jegyzőkönyvbe, vagy írásba foglalja. Utóbbi esetében az új Be. erre határidőt állapít meg. Fő szabály szerint ez egy hónap. Ez alól kivétel, ha a határozat indokolása nagyobb terjedelmű, mert ekkor az új Be. megengedi, hogy az írásba foglalás határideje két hónap legyen. Ez utóbbi határidőt a bíróság elnöke további két hónappal meghosszabbíthatja.

(Cikksorozatunkat a határozatok jogerejével folytatjuk.)

Kapcsolódó cikkek:


Elfogadták az adócsomagot
2018. november 13.

Elfogadták az adócsomagot

Nő az alanyi áfamentesség értékhatára, jobban járnak a dolgozó nyugdíjasok, bevezetik a csoportos tao-alanyiságot, két új szochó-kedvezmény érkezik, és a kedvezményes lakásáfa meghosszabbodik bizonyos esetekben. Az Országgyűlés elfogadta az adócsomagot.

Polgári jogi igény érvényesítése az új Be.-ben
2018. november 13.

Polgári jogi igény érvényesítése az új Be.-ben

A polgári jogi igény a sértett kártérítési és egyéb igénye a büntetőeljárásban, amely a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett, és a terhelttel szemben áll fenn.