Az emberi méltóság videós védelme


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bajai videós ügy kapcsán az országgyűlés egy elég sajátos tényállási elemeket tartalmazó Btk. módosítást fogadott el.


A 2013. évi CLXXVIII. törvény az emberi méltóság védelme és a bizonyítékok meghamisításának megakadályozása érdekében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szól.

A módosítás új büntetőjogi tényállást vezet be, amelynek a címe becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése.

A tényállás szerint: aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A másik bevezetett tényállás a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala. Eszerint aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt nagy nyilvánosság előtt, vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

Jogszabály:
2013. évi CLXXVIII. törvény az emberi méltóság védelme és a bizonyítékok meghamisításának megakadályozása érdekében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról
Megjelent:
MK 2013/185. (XI. 8.)
Hatályos:
2013. 11. 16.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.