Az emberkereskedelem értelmezésével kapcsolatos bírói gyakorlat


A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel az emberkereskedelemmel összefüggő joggyakorlat vizsgálatára, amelynek során Btk. módosítást tartott indokoltnak.


A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának vizsgálata szerint a mintegy 20 éves időtartamot átfogó vizsgálatból azt tűnt ki, hogy a vizsgált emberkereskedelem bűncselekmény minősítés megállapítása és minősítése az éppen hatályos jogszabályi környezetnek számos esetben nem felelt meg.

A törvényi szabályozásnak és követendő bírói gyakorlatnak megfelelően korábban a vizsgált bűncselekmény rendbeliségét a sértettek száma határozta meg. Vagyis amennyiben egy terhelt több sértett sérelmére követi el az emberkereskedelem bűncselekményét, a sértettek számához igazodva kellett a rendbeliséget megállapítani. Ehhez képest új helyzetet teremt a hatályos Btk. 192. § (5) bekezdés d) pontjában foglalt szabályozás.

E szabályozáshoz képest több sértett esetén mindig gondosan kell vizsgálni, hogy az egyes sértettek tekintetében milyen minősítő körülmények valósultak meg, és csak azok a cselekmények foglalhatók a törvényi egységbe, amelyeknek büntetési tétele külön-külön nem haladja meg a törvényi egység büntetési tételét. A súlyosabb alakzatok, illetve az előkészületi cselekmények tekintetében a rendbeliség továbbra is a sértettek számához igazodik.

A Kúria által vizsgált több kerítés, kitartottság, kényszermunka, személyi szabadság megsértése bűntette,
gyermekprostitúció kihasználásának bűntette miatt indult ügyben is nyilvánvaló volt a kiszolgáltatott helyzet.

Ilyenkor már az elkövetéskori büntető törvénykönyv alapján is vizsgálandó lett volna az emberkereskedelem bűntetteként történő minősítés. Erre a határozatok jogi indokolása azonban
nem tért ki.

A jogalkotó felé megfontolásra ajánlotta a joggyakorlat-elemző csoport, hogy a több emberen elkövetés minősítő körülményként való szabályozása megszüntetésének megfontolását. Az összefoglalt bűncselekmény – ahogy arra a korábbiakban rámutattunk – a jelenlegi büntetési tételek mellett nem vagy nem feltétlenül biztosít súlyosabb büntethetőségi kereteket. Ugyanakkor az emberkereskedelem egy-egy elkövetőhöz köthető sértettjeinek száma nem olyan nagy, ami bizonyítási nehézségeket vetne fel (mint például a gyermekpornográfia esetében), ezért fenntartását nem látjuk nem indokolt.

A joggyakorlat-elemző csoport úgy foglalt állást, hogy amennyiben az emberkereskedelem elkövetési magatartását jelentő rábírás bűncselekmény elkövetésére vonatkozik, indokolt lenne annak jogalkotói megfontolása, hogy a sértett cselekménye miatti büntetése korlátlanul enyhíthető legyen. Ez lehetőséget biztosítana arra, hogy a bíróság minden ügyben egyedileg mérlegelje a rábírás hatását az emberkereskedelem sértettjének egyéni bűnfelelősségére; szükség esetén annak ne tulajdonítson büntetéscsökkentő hatást, ellenben – ha az indokolt – akár bármely büntetési nem generális minimumáig le tudjon szállni.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2022. május 20.

Háborús bűnöket vizsgáló különleges törvényszék létrehozását javasolja az Európai Parlament

Nemzetközi törvényszék létrehozását javasolják európai parlamenti képviselők az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására. Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el erről, melyben az EP-képviselők felszólítják az uniós intézmények vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és az ukrajnai agresszió során elkövetett egyéb bűncselekmények miatt.

2022. május 20.

Megsemmisítette az AB a népszavazási kérdések hitelesítését

Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott végzéseit. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a Fudan Egyetem ügyében a nemzetközi szerződés miatt, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.

2022. május 20.

Szabályozott szakszervezeti képviseleti jogosultság

A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet az, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik. Ennek azon feltétele, hogy az alapszabály szerint a munkáltatónál képviseletre jogosultság szabályozott legyen, egyaránt vonatkozik a munkáltatónál működő szakszervezeti szervre, illetve a szakszervezet munkáltatónál munkaviszonyban álló tisztségviselőjére is – a Kúria eseti döntése.