Az emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyek bírói gyakorlata


A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel az emberkereskedelemmel kapcsolatos bírói gyakorlat vizsgálatára, mert az emberkereskedelem, mely a jelen kor rabszolgaságának tekinthető, kiemelt tárgyi súlya, országokat átívelő szervezettsége, elszaporodott volta okán jelentős odafigyelést igényel a büntetőjogi kodifikációban.

Az emberkereskedelem, mely a jelen kor rabszolgaságának tekinthető, kiemelt tárgyi súlya, országokat átívelő szervezettsége, elszaporodott volta okán jelentős odafigyelést igényel a büntetőjogi kodifikációban.

A Kúria megállapítása szerint a magyar büntetőjog ennek maximálisan eleget is tesz, e bűncselekménynél utóbbi évtizedben tapasztalható ugrásszerű növekedés és jellegének mind mélyebb megnyilvánulása egyértelműen indokolja, hogy a jogalkotó lépést tartson ezzel a változással a törvényi szabályozásban.

A mintegy 20 éves időtartamot átfogó joggyakorlat-elemző vizsgálatból a Kúria azt a következtetést vonta le, hogy a vizsgált emberkereskedelem bűncselekmény minősítés megállapítása és minősítése az éppen hatályos jogszabályi környezetnek számos esetben nem felelt meg.

A „toboroz” elkövetői magatartással kapcsolatosan a joggyakorlat-elemző csoport megállapította, hogy ennél az elkövetői magatartásnál nem jellemző az erőszak, a legjellemzőbb, hogy az emberkereskedő a sértett bizalmába férkőzzön, illúzióba ringassa a jelentkezőt, hitegesse. A világháló számtalan formát és lehetőséget nyújt az elkövetőnek a toborzásra, amelyre még az is jellemző, hogy igazán konkrétumot, tényszerűséget alig tartalmaz.

A hatályos Btk. 192. § (5) bekezdés d) pontja alapján a Kúria szerint a rendbeliség megállapításakor gondosan kell vizsgálni, hogy az egyes sértettek tekintetében milyen minősítő körülmények valósultak meg, és csak azok a cselekmények foglalhatók a törvényi egységbe, amelyeknek büntetési tétele külön-külön nem haladja meg a törvényi egység büntetési tételét. A súlyosabb alakzatok, illetve az előkészületi cselekmények tekintetében a rendbeliség a sértettek számához igazodik.

A joggyakorlat-elemző csoport által vizsgált, emberkereskedelem bűntette minősítéssel zárult ügyek túlnyomó többsége a klasszikus, az embert üzleti tranzakció tárgyaként kezelő, a sértett feletti hatalom végleges megváltozását eredményező emberkereskedelemről szóltak.

Azon ügyekben, ahol gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), prostitúció elősegítése Btk. 201. § (3) bekezdés, üzletszerű kéjelgés elősegítése (régi Btk. 205. § (2) bekezdés), kitartottság (régi Btk. 206. §), kerítés (régi Btk. 207. § (1) (2) bekezdés), kényszermunka bűntette (Btk. 192. §) volt a jogerősen befejezett ügyekben a minősítés, a Kúria iránymutató gyakorlata alapján jelenleg az emberkereskedelem bűntette minősítés a legtöbb esetben felmerülhet.

A Kúria felhívta a figyelmet, hogy ha felmerülhet a vád szerinti minősítéstől eltérő (így az emberkereskedelem bűntette szerinti) minősítés lehetősége, akkor már a tárgyalás előkészítése során ennek megállapításáról kell határozni.

A joggyakorlat-elemző csoport véleménye szerint a törvényszéki hatáskörbe utalt emberkereskedelem bűntette minősítésű bűncselekményeknél a jogalkotó szigorúbb büntetőjogi fellépést vár el, így a korábban járásbírósági hatáskörben elbírált ügyekhez képest a jövőben vélhetően szigorodni fog a büntetéskiszabási gyakorlat.

A jogalkotó felé megfontolásra ajánlja a joggyakorlat-elemző csoport a több emberen elkövetés minősítő körülményként való megszüntetését. Az összefoglalt bűncselekmény a jelenlegi büntetési tételek mellett nem vagy nem feltétlenül biztosít súlyosabb büntethetőségi kereteket. Ugyanakkor az emberkereskedelem egy-egy elkövetőhöz köthető sértettjeinek száma nem olyan nagy, ami bizonyítási nehézségeket vetne fel (mint például a gyermekpornográfia esetében), ezért fenntartása a Kúria szerint nem indokolt.

A joggyakorlat-elemző csoport javaslata szerint amennyiben az emberkereskedelem elkövetési magatartását jelentő rábírás bűncselekmény elkövetésére vonatkozik, indokolt lenne annak jogalkotói megfontolása, hogy a sértett cselekménye miatti büntetése korlátlanul enyhíthető legyen. Ez lehetőséget biztosítana arra, hogy a bíróság minden ügyben egyedileg mérlegelje a rábírás hatását az emberkereskedelem sértettjének egyéni bűnfelelősségére; szükség esetén annak ne tulajdonítson büntetéscsökkentő hatást, ellenben – ha az indokolt – akár bármely büntetési nem generális minimumáig le tudjon szállni.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 9.

Az Nmjtv. a bírósági gyakorlatban – Joghatósági kérdések

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a nemzetközi magánjogi törvénnyel kapcsolatos bírói gyakorlat vizsgálatára. Cikkünk első részében a joghatósággal kapcsolatos megállapításokat vesszük górcső alá.