Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A házasság megkötéséhez előírt bármely feltétel hiánya esetén nem létező házasság jön létre, mely azonban különbözik az érvénytelen házasságtól. Ez utóbbit a kifejezetten erre irányuló perben kimondott jogerős ítélet állapíthatja meg.
Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. A házasság megkötésének vannak azonban feltételei, és bármely feltétel hiánya esetén nem létező házasság jön létre. Ilyen például a kizárólag egyház által kötött házasság is.
A nem létező házasságtól azonban különbözik az érvénytelen házasság. Utóbbi ugyanis elviekben minden feltételnek megfelelően jön létre (tehát anyakönyvvezető előtt a formális rendnek megfelelően történik a házasságkötés), ám olyan kizáró okok állnak fenn, amelyek miatt a házasságot utólag érvényteleníthetik. A házasság azonban csak akkor lehet érvénytelen, ha erre irányuló perben jogerős ítélet azt megállapította.
Érvénytelenségi okok
A Ptk. Családjogi Könyve összesen ötféle érvénytelenségi okot (házassági akadályokat) sorol fel, melyek a következők.
1.) A házasságkötési korhatár
Házasságkötés alapesetben nagykorú, azaz 18. életévüket betöltött személyek között lehetséges, azonban bizonyos kivételek esetén kiskorúak is házasodhatnak. Ehhez minimum a 16. életév betöltése, valamint a gyámhatóság engedélye szükséges.
Mielőtt azonban a gyámhivatal dönt az engedély megadásáról, fontos a szülő vagy a gyám meghallgatása is. El kell tekintetni annak a szülőnek a meghallgatásától, aki a szülői felügyeleti jogát a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben sem gyakorolhatja, ismeretlen helyen tartózkodik vagy meghallgatása más elháríthatatlan akadályba ütközik.
Két esetben mégis érvényessé válik a házasság. akár, ha a gyámhatóság engedélye nélkül, vagy a tizenhatodik életév betöltése előtt kötődik. Ugyanis a házastárs nagykorúságának elérését követő hat hónap elteltével a megkötés időpontjára visszamenőleg érvényessé válik, ha
– az érintett házastárs a fennálló házasságot e jogvesztő határidő alatt nem támadja meg, vagy
– kérelmére a bíróság a más jogosult által korábban ebből az okból megindított pert megszünteti.
2.) Gondnokság alá helyezés folytán cselekvőképtelen személy házassága
Érvénytelen annak a házassága is, aki bár nagykorú, ám a házasság megkötésekor cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt állt. Azonban itt is érvényes az a szabály, miszerint a gondnokság alá helyezett házassága a gondnokság alá helyezés megszüntetését követő hat hónap elteltével a megkötésének időpontjára visszamenőleg érvényessé válik, ha az a házastárs, akinek személyében az érvénytelenség oka megvalósult
– a fennálló házasságot e jogvesztő határidő alatt nem támadja meg, vagy
– kérelmére a bíróság a más jogosult által korábban ebből az okból megindított pert megszünteti.
A házasságnak bíró által kimondott érvénytelensége visszaható hatályú, tehát a felek a házasságkötés előtti személyi állapotukba kerülnek vissza. Csakhogy az érvénytelen házassághoz számos, úgynevezett maradék-joghatás fűződik
3.) Cselekvőképtelen állapotban kötött házasság
Nem csak a korlátozott gondokság teszi érvénytelenné a házasságot, hanem a házasság megkötésekor fennálló cselekvőképtelen állapot is. Az érvényességi kivétel ebben az esetben is fennáll, vagyis a cselekvőképesség visszanyerésétől számított hat hónap elteltével a megkötésének időpontjára visszamenőleg érvényessé válik, ha az a házastárs, akinek személyében az érvénytelenségi ok megvalósult, a fennálló házasságot e jogvesztő határidő alatt nem támadja meg.
4.) Rokoni, hozzátartozói kapcsolat
Érvénytelen
a) az egyenesági rokonok házassága;
b) a testvérek egymással kötött házassága;
c) a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával kötött házassága; és
d) az örökbefogadónak az örökbefogadottal az örökbefogadás fennállása alatt kötött házassága.
Azonban a jegyző felmentést adhat a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával kötött házassága esetén, de csak abban az esetben, amennyiben a házassággal létrejövő kapcsolat a születendő gyermekek egészségét nem veszélyezteti.
5.) Korábbi házasság fennállása
Szintén érvénytelen a házasság, ha a házasulók valamelyikének korábbi házassága fennáll. Ám ha később megszűnik a korábbi házasság, akkor annak időpontjától az új házasság érvényessé válik. Ha a bíróság a korábbi házasság érvénytelenségét állapítja meg, akkor viszont az újabb házasság a megkötésének időpontjára visszamenőleg válik érvényessé.
A régi Családjogi törvény (Csjt.) a fentieken túl a házasságkötés alakiságainak megsértése miatt is érvényteleníthetővé tette a házasságot, két esetben:
– ha megkötésénél az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségben járt el, vagy
– ha a házasfelek a házasságkötésre irányuló kijelentésük megtételekor nem voltak együttesen jelen.
Az utóbbit az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) Családjogi Könyve a házasság létezési feltételeként és nem érvényességi feltételként szabályozza. Az anyakönyvvezető hivatalos minőségben való eljárását pedig az érvénytelenségi okok köréből azért mellőzi, mert az a mai anyakönyvi szabályok mellett a házasfelek számára is felismerhető módon, megfelelően nem értelmezhető.
Érvénytelenség megállapítása
A házasság érvénytelensége nem következik automatikusan a fenti akadályok fennállásából, mivel azt mindenképp bírónak kell megállapítani. Ehhez azonban érvénytelenítési per indítása szükséges, melyet a házasság fennállása alatt és a házasság megszűnése után is kezdeményezni lehet. A házasságot csak ezt követően lehet érvénytelennek tekinteni, az ítélet azonban mindenkivel szemben hatályos. Ám nem mindenki jogosult a per megindítására. A házasság érvénytelenítése iránt a pert a jogosultnak személyesen kell megindítania, amelyet kizárólag valamelyik házastárs, az ügyész vagy az kezdeményezhet, akinek a házasság érvénytelenségének megállapításához jogi érdeke fűződik. Ha a pert megindító jogosult meghal, a perben helyére bármelyik másik jogosult beléphet. A perindítási jogosultságot tehát személyesen kell gyakorolni, a cselekvőképtelen helyett azonban törvényes képviselője, gyámhatósági engedéllyel indíthatja meg a pert. Kivétel ez alól, akinek a cselekvőképességét a perindítás tekintetében korlátozták, ő törvényes képviselője hozzájárulása nélkül nyújthatja be a keresetet.
II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia |
|---|
|
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa! |
Főszabály szerint határidő nélkül lehet a pert megindítani, azonban kivételt képez ez alól a kiskorúság és a cselekvőképtelen állapot miatti érvénytelenség. Ezekben az esetekben a perindításra jogosultak köre és a határidők is szűkebbek. Eszerint a nagykorúság elérése után a házasságkötési engedély hiányában a kiskorúság miatt, valamint a gondnokság megszüntetése után a gondnokság alatt állás miatt az a házastárs jogosult érvénytelenítési per indítására, akinek személyében az érvénytelenség oka megvalósult. A házasságkötéskor fennállt cselekvőképtelen állapot miatt pedig az a házastárs jogosult érvénytelenítési per indítására, aki a házasságkötéskor cselekvőképtelen állapotban volt. Ezekben az esetekben a perindításra nyitva álló határidő 6 hónap, melyet első esetben a nagykorúság elérésétől, illetve a gondnokság megszüntetésétől, utóbbinál pedig a cselekvőképtelen állapot megszűnésétől (vagyis a cselekvőképesség visszanyerésének napjától) kell számítani. Ha a házastárs a cselekvőképességének visszanyerése előtt meghalt, a házastárs halálától számított hat hónapon belül a házasság érvénytelenségének megállapítása iránt az ügyész indíthat pert. Fontos tudni azonban, hogy a fenti határidők jogvesztőek.
A perindítási jogosultságon és határidőkön kívül fontos kérdés az is, ki ellen kell megindítani a pert, vagyis kié lesz az alperesi pozíció. Az érvénytelenítési pert alapesetben a házastársnak a másik házastárs ellen kell megindítania, az ügyésznek és a per megindítására jogosult más személynek azonban mindkét házastárs ellen kell fellépnie. Ha az a fél, aki ellen a pert meg kellene indítani, már nem él, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell benyújtani.
Joghatások
A házasságnak bíró által kimondott érvénytelensége visszaható hatályú, tehát a felek a házasságkötés előtti személyi állapotukba kerülnek vissza. Csakhogy az érvénytelen házassághoz számos, úgynevezett maradék-joghatás fűződik, mint például az alábbiak:
– a házasságból született gyermek apaságának vélelmét nem érinti a házasság érvénytelensége;
– nem érinti a házasságkötéssel szerzett nagykorúságot sem;
– érvénytelenné nyilvánítás után is névviselésre jogosít;
– vagyonjogi hatásai is vannak az úgynevezett vélt házasságnak (úgy kell eljárni, mintha felbontották volna), ezen keresztül pedig öröklési jogi következményei is lehetnek
Az érvénytelen házasság tehát egyáltalán nem jogkövetkezmények nélküli házasság, és bár a főszabály az, hogy érvénytelen házassághoz házasságból eredő jogok és kötelezettségek nem fűződnek, kivételként a törvény mégis nevesíti azokat a jogkövetkezményeket, amelyek az érvénytelenség ellenére fennmaradnak. Ezen az elvi alapon lehet egyébként az érvénytelen házasságot a nemlétező házasságtól elhatárolni, hiszen ez utóbbihoz semmiféle jogkövetkezmény nem fűződik, az ilyen „házasságban” élés legfeljebb élettársi kapcsolatnak minősülhet.
