Az ESPD használatának gyakorlati tapasztalatai

Szerző: dr. Guba Zoltán
Dátum: 2017. július 25.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság felülvizsgálta az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD) alkalmazásának kialakulóban lévő – szerintük – jó gyakorlatát. Az EB jelentésében arról számolt be, hogy a tagállamok többsége pozitív értékelést adott, noha a piaci szereplők kivétel nélkül az űrlap bonyolultságára panaszkodtak. A jelentés főbb megállapításait az alábbi összefoglalónkban ismertetjük.


A 2017. február 16-ai állapot szerint 10 tagállamban még nem került sor a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvet átültető tagállami intézkedések teljes körű alkalmazására, de 22 tagállam már elkezdte használni az egységes európai közbeszerzési dokumentumot (ESPD). Az ESPD-től az egyszeri adatszolgáltatás elvének érvényre juttatásával az eljárások egyszerűsítésének megalapozását és egyben digitalizálását várták, azonban a tényleges tapasztalatok a legtöbb tagállamban meglehetősen korlátozottak, a tapasztalatok szerint pedig csak elenyésző mértékben élnek az ESPD által kínált lehetőségekkel.

Az Európai Bizottság (EB) felülvizsgálta az ESPD alkalmazásának kialakulóban lévő – szerintük – jó gyakorlatát. A jelentés egészét áthatja, hogy bár az ESPD megfelelő alkalmazása mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldalon valamennyi fél számára a közbeszerzési eljárások egyszerűsödésével járna, tudatos alkalmazásához még időre van szükség. Az ESPD-től való tartózkodást jól példázza az is, hogy a tagállamok 61 százaléka – így a magyar jogalkotó is – az európai uniós értékhatár alatti eljárások és a koncessziós szerződések esetében nem akarja használni az ESPD-t.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

A gyakorlati tapasztalatokról megkérdezett, vevőket és beszállítókat képviselő európai egyesületek az űrlap bonyolultságát emelték ki, azonban a bizottság szerint nem áll rendelkezésre elegendő gyakorlati tapasztalat ahhoz, hogy az ESPD módosításának szükségességéről döntsenek. A grémium szerint mivel még kevés idő telt el az ESPD gyakorlati alkalmazása óta, így további tapasztalatokat kell gyűjteni ahhoz, hogy megalapozott döntés születhessen annak módosításáról. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szinte gyermekbetegségekben szenvedő ESPD-t további évekig változatlan formában leszünk kénytelenek használni, miközben annak hiányosságai már régen megmutatkoztak.

Az ESPD-t a nemzeti adatbázisokkal és az ajánlattevők előzetes minősítésére szolgáló informatikai rendszerekkel történő összekapcsolása révén a közbeszerzési eljárások jelentős egyszerűsítésére nyílna lehetőség, amely érvényre juttatná az „egyszeri adatszolgáltatás elvét” – legalábbis a jelentés szerint. Valójában azonban, noha a Bris-rendszer 2017 júniusától aktív, és ennek eredményeként valamennyi uniós tagállam cégnyilvántartása összekapcsolt, a jelentés is rögzíti, hogy ennek ellenére több releváns nemzeti adatbázis nem nyitott ilyen célból és az elérhető hozzáférés is bizonyos adatkörre korlátozódik csupán. (Példaként, a Bris-rendszeren történő nyilvános keresés eredményeként nem ismerjük meg a cég képviseletére jogosult személy nevét, amely a cégszerű aláírás megállapításának egyik alapvető feltétele volna, a cégkivonat lekérdezéséért pedig már fizetnünk kell.) Ezentúl 11 tagállamban nincs is lehetőség arra, hogy az ajánlatkérők egy kifejezetten erre a célra kialakított nemzeti adatbázishoz való hozzáférés révén közvetlenül szerezzék be a közbeszerzési eljárásokban megkövetelt dokumentumokat – tehát van még tér a fejlődés előtt.

Az Európai Bizottság szerint pozitívak a tapasztalatok, miközben valójában a tagállamok többsége csak ott alkalmazza az ESPD-t, ahol kötelező, és a gyakorlati szakemberek szinte kivétel nélkül a rendszer hibáira mutatnak rá

 

Összességében a tagállamok többsége pozitív értékelést adott az ESPD használatáról – szögezi le az EB-dokumentum, bár azt nem egyáltalán nem említi, hogy a tapasztalatok hiánya és az űrlap bonyolultsága ellenében mire alapozzák ezt. A magunk részéről ezt a megállapítást komoly fenntartásokkal kezeljük.

[htmlbox Közbesz_szemle]

Várat magára az irányelvek által előírt, az ESPD kizárólag elektronikus formában történő alkalmazásának bevezetése is. Az átállás zökkenőmentessége érdekében 2018 áprilisáig az ESPD elektronikus és nyomtatott változata egyaránt használható, valamint több egyéb módozat is rendelkezésre áll már egyes tagállamokban, ilyen a helyileg kidolgozott webes űrlap, a virtuális céginformációs dosszié, létezik nyílt forráskódú megoldás és az adatmodell-formátum is. A tagállamok támogatására a bizottság kidolgozta az ESPD elektronikus változatát, az „e-ESPD”-t. Ennek teljes kudarcát bizonyítja, bár erre a jelentés nem tér ki, hogy az EB 2019 áprilisától nem fog részt venni az e-ESPD fejlesztésében, sőt, ezt követően az e-ESPD tervezetten meg is szűnik.

Összességében az Európai Bizottság szerint pozitívak a tapasztalatok, miközben valójában a tagállamok többsége csak ott alkalmazza az ESPD-t, ahol kötelező, és a gyakorlati szakemberek szinte kivétel nélkül a rendszer hibáira mutatnak rá.

Az ESPD újabb, alaposabb értékelése csak 2019-ben fog megtörténni, bízunk benne, hogy hatékonyabb végeredménnyel. Addig pedig a már ismert ESPD-vel kell együtt élnünk.

A szerző ügyvéd, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, egyetemi oktató

www.mhkt.hu

Kapcsolódó cikkek:


Út az alakuló ülésig
2019. október 18.

Út az alakuló ülésig

Az önkormányzati választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek. Cikkünkben most az eredmény megállapítása és az új testületalakuló ülése közti időszakot mutatjuk be részletesebben.

Az igazságszolgáltatás függetlensége
2019. október 16.

Az igazságszolgáltatás függetlensége

Az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) 2019-ben harmadik alkalommal készített nemzetközi felmérést a bírói függetlenségről az európai bírák és ügyvédek körében, amelyben elsősorban az elmúlt két év változásaira fókuszált. Az Országos Bírói Tanács korábban nem vett részt a felmérésben, azonban most először magyar bírák is kitölthették a kérdőívet.

III. Wolters Kluwer Versenyjogi Konferencia – Ahol mindenki győztes
2019. október 15.

Idén november 19-én a Wolters Kluwer Hungary Kft. a Magyar Versenyjogi Egyesülettel közösen immáron harmadik alkalommal rendezi meg versenyjogi tematikájú tanácskozását. A Hilton Budapest City Hotelbe ebben az évben is sok szeretettel várjuk a vállalati jogtanácsosokat, ügyvédeket, illetve a jogterülettel munkájuk során egyéb úton kapcsolatba kerülő szakembereket.

Kedvezményes lakásáfa és az ügyvédi letét
2019. október 14.

Kedvezményes lakásáfa és az ügyvédi letét

Amennyiben a lakóingatlan építéséhez kapcsolódó előlegfizetés és annak kézhezvétele 2020. január 1-jét követően történik, arra még a kedvezményes 5%-os áfakulcsot kell alkalmazni, kivéve akkor, ha az előleget ügyvédi letétbe helyezik.