Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az V. Wolters Kluwer Jogászdíjon idén 12 kategóriában osztottak ki díjakat, elismerve a szakemberek innovatív, ügyfélközpontú, példaértékű munkáját. A cikkben a kategóriagyőztes pályázatának rövid kivonata olvasható a bírálóbizottság értékelésével, és a díjazottakkal készített interjú részletével együtt.
Feketeleves, de mégis világos?
| A csapat: Oppenheim Ügyvédi Iroda – dr. László Áron, dr. Mező Barnabás |
A díjazottak a pályázatukról:
Az Oppenheim Ügyvédi Iroda Közép-Kelet-Európa egyik leginnovatívabb ügyvédi irodája. Célunk, hogy egyszerű, világos és érthető jogi megoldásokat kínáljunk ügyfeleink számára. A több mint 50 főből álló sikerorientált és előrelátóan gondolkodó jogi szakértőből álló csapatunk teljes körű támogatást kínál a magyar és a nemzetközi gazdasági jog minden területén. Tradíciónk, hogy sikeresen tartjuk meg legtehetségesebb kollégáinkat, így ügyfeleink a legtehetségesebb, és több mint húsz éves komoly iparági szakmai tapasztalattal rendelkező jogi szakértőkkel végzett munka eredményét élvezhetik. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy jogi tanácsaink maximálisan megfeleljenek ügyfeleink üzleti elvárásainak. Az IP-praxisunk számos külföldi és magyar jogosultat képvisel különféle oltalmak megszerzésével és érvényesítésével kapcsolatban.
dr. László Áron és dr. Mező Barnabás
A pályázatunkban egy olyan ügyet mutattunk be, ahol az ügyvédi iroda egyik ügyfele európai uniós védjegyoltalmat kívánt szerezni egy, a termékportfóliójába frissen bekerült kávétermékkel kapcsolatban. Ügyfelünk a termékek népszerűsítésére igen széles körű kampányt indított mind Magyarországon, mind világszerte, azonban az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának álláspontja szerint a védjegybejelentés abszolút kizáró okba ütközött. A kétfokú hivatali elutasítás után azonban az Európai Bíróság Törvényszéke Ügyfelünk számára kedvező döntést hozott. Az eljárás során Irodánk részéről mindvégig dr. László Áron és dr. Mező Barnabás ügyvédek jártak el. Áron az Oppenheim Ügyvédi Iroda védjegy és mintaoltalmi praxisának vezetője, számos szakcikk írója, gyakori előadó szakmai fórumokon, 2017-től az iroda partnere. Áron munkáját a Chambers and Partners, a Legal500 és a Who’s Who Legal mellett a World Trademark Review is elismeri. Barnabás is számos szakcikk írója, gyakori előadó szakmai fórumokon, munkáját a World Trademark Review is elismeri.
A bírálóbizottság a pályázatról:
A pályázati ügyben a pályázó többszöri elutasítás, illetve részleges, de nem kielégítő jóváhagyás után sem hagyta annyiban ügyfele védjegyoltalmi ügyét, melyben egy bizonyos szómegjelölésre kívántak oltalmat szerezni. Olyan innovatív jogi, nyelvi és logikai érvelést adott elő, mely alapján a két hivatali elutasítás után az Európai Unió Törvényszéke előtt sikerült megfordítania az ügyet, így ügyfele európai uniós védjegyoltalmat szerezhetett és az ügyből nem lett „feketeleves”.
A díjat átadta: Dr. Baticz Csaba
(a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Jogi és Nemzetközi Főosztályának vezetője)
A NYERTEST KÉRDEZTÜK
Gyakran előfordul-e a védjegyoltalom területén, hogy ügyfeleik ilyen speciális esetekkel keresik fel irodájukat?
Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy az Európai Bíróság előtt kell képviselni ügyfelet, most is több ügy van éppen folyamatban. A magyar ügyfelek külföldi aktivitása fokozódik, ezzel párhuzamosan egyre különlegesebb országok jogába, jurisdictiójába kell elmélyedni és egyre különlegesebb ügyekben kell őket képviselni.
Egy meglehetősen nehéz terepen kellett az ügyfele érdekében helytállniuk, hiszen a kétfokú hivatali elutasítást követően fordultak az Európai Bírósághoz. Mik voltak a legnagyobb kihívások a Bíróság előtti eljárásra való felkészülés során és mik a Bíróság előtt?
Az ügyfél elvárása volt, hogy ezt az ügyet eredményesen végig kell vinni, mivel erre már felépített egy nagy marketingkampányt Bruce Willis-szel és Zuleyka Rivera-val, aki a Despacitóból lehet ismerős. Két negatív döntés után nehéz volt azt mondani neki, hogy menjünk tovább, de végül sikerült meggyőzni. Mi már az elejétől kezdve hittünk benne, hogy ezt meg tudjuk nyerni, és szerencsére ez sikerült is. A Bíróság előtt maga az ügy írásban folyt, és mivel szerencsére magyarul lehetett eljárni, így ebben az ügyben legalább nyelvi kihívások nem kerültek elő.
Milyen utóélete lehet az Önök által elért eredménynek?
Legérdekesebb az érvényesítés lesz. Mindig jó, ha valakinek szóvédjegye van, sokkal szélesebb az oltalmi köre, mint ha általános védjegye lenne, és ez egy nagyon jó fegyver lesz az ügyfél kezében. A konkrét utóélete az ügynek, hogy újra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala előtt van az ügy és el kell dönteniük, hogy a „Hell” szóra, mint kávéra lehet-e szóvédjegyoltalmat adni. Ebben a körben, mondjuk úgy, a Bíróság erősen sugalmazta, hogy lehet. Az ügyfél új termékkel, a Hell Energy Coffee-val jelent meg a piacon, és fontos volt neki, hogy a Hell nevet kávé vonatkozásában se használhassa harmadik fél, a döntés pedig megnyitja az utat, hogy a Hell szót kávék vonatkozásában érvényesíteni lehessen, hiszen az ügyfélnek védjegye lesz a Hell szóra az energiaitalokon túl a kávék piacán is.
(Az interjút dr. Balogh Sándor és dr. Mátyás Ferenc készítette.)
| A Wolters Kluwer Jogászdíj kiadvány teljes egészében ingyenesen letölthető innen. |
