Az önálló bírósági végrehajtó felelőssége – Vht.-nagykommentár, 6. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alábbi sorozatunkban a Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló törvényhez című kiadványból közlünk részleteket – ezúttal az önálló bírósági végrehajtó felelősségéről.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló törvényhez című kiadvány jogerős bírósági döntések teljesítéséhez fűződő alkotmányos érdek érvényesülését mutatja be a végrehajtási rendszert alkotó szabályok részletes, gyakorlati tapasztalatokra is kiterjedő magyarázatával. Kiadványunk a végrehajtás két fő típusára, a kielégítési és a biztosítási végrehajtásra fókuszálva vezeti végig a jogalkalmazókat az eljárás egyes szakaszain, azaz a végrehajtás elrendelésének és a végrehajtás foganatosításának a szakaszán. Az alábbiakban a Vht. Ötödik részének a kommentárjából olvashatnak el egy részletet az önálló bírósági végrehajtó felelősségéről. A részlet szerzője dr. Lukács Tamás.
Az önálló bírósági végrehajtó, mint természetes személy felelőssége kétirányú: egyrészt a végrehajtói iroda (társaság) tagjaként, másrészt a végrehajtói iroda vezető tisztségviselőjeként merülhet fel helytállási kötelezettsége.
A Vht. [1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról, a szerk.] nem minden esetre nézve rendezi a kérdést, így a Vht. 254/A. § (2) bekezdésére kell visszautalnunk, miszerint a végrehajtói iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, megszűnésére és tagjainak felelősségére a törvényben foglalt eltérésekkel a Ptk.-nak [2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, a szerk.] a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Tehát a kft.-re vonatkozó szabályok az irányadók a végrehajtói iroda tagjainak a felelősségére a Vht.-ban foglalt eltérésekkel.
Láthatjuk, hogy a normaszöveg kizárólag a végrehajtói iroda tagjára telepíti a kft.-re vonatkozó polgári jogi szabályokat (a Vht.-ban foglalt eltérésekkel), a vezető tisztségviselőre azonban nem. A Vht. 254/A. § (2) bekezdésének rendelkezései – miszerint a végrehajtói iroda tagjának felelősségére a kft. tagjának a felelősségi szabályait kell alkalmazni –, csak azokra az esetekre vonatkoznak, amikor a végrehajtó nem a végrehajtói működése körében, hanem a „tagsági viszonyával összefüggésben” okozott kárt. Ilyen lehet, ha a tag nem teljesítette a pótbefizetési kötelezettségét, és ezzel a jogi személynek kárt okozott, vagy nem fizette vissza a jogosulatlanul felvett osztalékot.
A vezető tisztségviselőként eljáró önálló bírósági végrehajtóra a jogi személy vezető tisztségviselőjére vonatkozó általános felelősségi szabályok az irányadók. A Ptk. 3:24. § (1)–(2) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel (a jogi személlyel szemben). Ha a vezető tisztségviselő e jogkörében eljárva harmadik személynek okoz kárt, úgy a kárért a jogi személyt terheli felelősség. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel azonban akkor, ha a kárt szándékosan okozta.
A végrehajtó a végrehajtói működése körében, illetve az eljárása során okozott kárért kártérítésre és személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére köteles a polgári törvénykönyv szabályai szerint. A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére a végrehajtó köteles legalább harmincmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni, és azt a működése alatt fenntartani.
A fent hivatkozott szabályok a Vht. XIX. fejezetében találhatók, amely az önálló bírósági végrehajtó címet kapta. Itt találhatunk olyan szabályokat, mint a szolgálat keletkezése, megszűnése, szünetelése. Úgy tűnik azonban, hogy rendszertanilag a szabályozás kissé megcsúszott, hiszen a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vagy a végrehajtói iroda tekintetében új fejezetet kellett volna nyitni a törvényben. Mivel ez elmaradt, így e fejezet mentén kell haladnunk, ha meg akarjuk ismerni a végrehajtó felelősségét érintő rendelkezéseket.
Az ítélkezési gyakorlat azonban távolról sem egységes abban a tekintetben, hogy végrehajtói iroda keretében működő bírósági végrehajtó vagy pedig maga a végrehajtói iroda felel-e a végrehajtói tevékenységgel okozott károkért.
A Fővárosi Ítélőtábla ÍH2019. 93. számú döntésében azt állapította meg, hogy nem érinti a végrehajtói tevékenység hatósági jellegét és ennek megfelelően a végrehajtóknak az általuk lefolytatott eljárással kapcsolatos személyes fegyelmi és kártérítési felelősségét a végrehajtói iroda társas formában történő működése. „A Vht. 254/A. § (1) bekezdése szerint a végrehajtói iroda az önálló bírósági végrehajtói tevékenység végzésének elősegítésére határozatlan időre alapított, jogi személyiséggel rendelkező szervezet. A [Vht.] 254/A. § (2) bekezdése a végrehajtói iroda tagjainak felelősségére a törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvnek a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni. A Ptk. 3:159. §-a értelmében pedig a tag – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – a társaság kötelezettségeiért nem köteles helytállni. Ezzel szemben a Vht. 236. § (1) bekezdése kimondja, hogy a végrehajtó a végrehajtói működése körében, illetve az eljárása során okozott kárért kártérítésre és személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles. A Vht.-t a végrehajtói irodák alapításával összefüggésben módosító 2000. évi CXXXVI. törvény 131. §-ához, illetve a 2015. évi CVII. törvény 25–31. §-ához fűzött indokolásokban a jogalkotó egyértelművé tette, hogy a társas formában történő működés nem érinti a végrehajtói tevékenység hatósági jellegét és ennek megfelelően a végrehajtóknak az általuk lefolytatott eljárással kapcsolatos személyes fegyelmi és kártérítési felelősségét. Mindezekre figyelemmel az Alaptörvény 28. cikkének a Vht. olyan értelmezése felelt meg, ami szerint a társas formában való működés ellenére a végrehajtó személyesen felel a végrehajtási eljárás során okozott károkért. A felperes passzív kereshetőségi jogára tekintettel az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor vizsgálta a kártérítés speciális és általános elemeinek fennállását.” (Lásd: Fővárosi Ítélőtábla Pf. 20.321/2019/6.)
A Vht. 236. § (1) bekezdésében egy általános szabály került megfogalmazásra, miszerint a végrehajtó a végrehajtói működése körében, illetve az eljárása során okozott kárért kártérítésre és személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére a polgári törvénykönyv szabályai szerint köteles. A szabályozás a 2015. évi novellisztikus változások előtti időből maradt a Vht.-ban, amikor a végrehajtói tevékenységet egyéni vállalkozóként lehetett folytatni. Ezt erősíti, hogy az eredeti, 1994-es törvényben az alábbi normaszöveggel került be a Vht.-ba: „A végrehajtó a végrehajtói működése körében, illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szerint felel.” Mivel a végrehajtói iroda, mint tevékenységi forma csak a 2000. évi CXXXVI. törvénnyel épült be a Vht.-ba, így a szabály megalkotásakor a jogi személy felelőssége fel sem merülhetett.
A BDT2008. 1746. számú bírósági döntés is megerősíti, hogy a végrehajtói iroda tagjaként eljáró önálló bírósági végrehajtó magatartásáért – a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályok szerint – a végrehajtói iroda köteles helytállni.
Ha az eddigi okfejtés mentén haladunk, megállapíthatjuk, hogy a Vht. 236. § (1) bekezdésében található felelősségi szabály a végrehajtóra, mint a végrehajtói iroda tagjára vonatkozik, így a Vht. 254/A. § (2) bekezdése szerinti tagi felelősség nem alkalmazható, ha az önálló bírósági végrehajtó vezető tisztségviselőként eljárva okoz kárt. Ezt erősíti az az eset is, amikor a végrehajtói irodának több végrehajtó tagja van. Ilyenkor nem lehet a kárfelelősséget arra a végrehajtóra telepíteni, aki „csak” tagja az irodának és nem ő a ténylegesen eljáró, intézkedéseket foganatosító vezető tisztségviselő.
A Ptk. 6:549. § (2) bekezdése alapján a végrehajtói jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése. Közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá közigazgatási perben nem volt elhárítható.
A Ptk. 6:548. § (1)–(2) bekezdése szerint a közigazgatási jogkörben okozott kárért a közhatalmat gyakorló jogi személy tartozik felelősséggel. Ha a közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy, a kárért az a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv tartozik felelősséggel, amelynek keretében az eljárt közigazgatási szerv működik.
A felelősség megállapításának tehát pozitív és negatív tényezői is vannak: szükséges, hogy a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozzák, szükséges továbbá a rendes jogorvoslat kimerítése, ami a végrehajtási eljárásban a végrehajtási kifogás.
Ki lehet a per alperese? Ezt a Ptk. 6:548. § (2) bekezdése meghatározza: közigazgatási jogkörben okozott kárért a közhatalmat gyakorló jogi személy tartozik felelősséggel.
Az önálló bírósági végrehajtó által, a jogkörében eljárva harmadik személynek okozott kárért a jogi személy, tehát a végrehajtói iroda köteles helytállni. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen kizárólag akkor felel, ha a kárt a végrehajtó szándékosan okozta.
A sorozat első részét itt, a másodikat itt, a harmadikat itt, a negyediket itt , az ötödiket pedig itt olvashatja el.
A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.