Az öntisztázás egyes törvényi feltételeinek értelmezése versenyjogi jogsértés elkövetése esetén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közbeszerzési Jog 2019/1. – Jogesetelemzés

A Fővárosi Törvényszék közigazgatási tanácsa által 2018. szeptember 10-én hozott 9.Kpk.720.052/2018/4. számú végzés

A magyar közbeszerzési jogi szabályozásba új jogintézményként iktatták be – uniós jogi alapokon – az öntisztázás jogintézményét, amely lehetővé teszi a kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő számára, hogy a kizáró ok ellenére is igazolhassa a megbízhatóságát egyes általa végrehajtott öntisztázási intézkedés révén. Az öntisztázás egyik Kbt.-beli esete, amikor az öntisztázási kérelmet benyújtó gazdasági szereplő korábban jogerősen megállapított versenyjogi jogsértést követett el. A Fővárosi Törvényszék határozata a magyar közigazgatási ítélkezési gyakorlatban az elsők közé tartozik, amely átfogó jelleggel – anyagi és eljárásjogi szempontból is – törekedett tartalommal megtölteni a Kbt. által használt, a sikeres öntisztázás feltételéül szabott törvényi tényállásban szereplő olyan fogalmakat, mint a megbízhatóság, az illetékes hatóságokkal való együttműködés, vagy a szervezeti intézkedés. A jogesetelemzés fókuszában a törvényszék határozatának elemzésén túl annak a kérdésének a vizsgálata áll, hogy milyen irányba fejlődhet ezek alapján a hazai öntisztázási gyakorlat.

Alkalmazott jogszabályhelyek: Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pont, 64. §, 188. §; Tpvt. 11. §, 65. § (2) bekezdés; Ket. 50. §; 2014/24/EU irányelv 57. cikk

Címkék: öntisztázás, versenyfelügyeleti eljárás, GVH, aktív együttműködés, szervezeti-személyzeti intézkedés, megbízhatóság, bizonyítási teher

  1. Az ügy tényállása és pertörténet
[1] A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) 2008. január 24-én versenyfelügyeleti eljárást indított, melynek lezárására 2012. április 27-én került sor. A GVH a határozatában az öntisztázás iránti kérelmező céget (a továbbiakban: kérelmező) 100 millió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte, mert 2004. május 1. és 2005. december 31. között a gazdasági verseny korlátozását célzó megállapodással egy egységes vasúti árufuvarozási díjszabást állapítottak meg az eljárás alá vont vállalkozások. A kérelmező az e versenyfelügyeleti határozattal szemben előterjesztett keresete folytán a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 3.K.28.763/2013/48. számú ítéletével a kérelmező keresetét elutasította.…

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

A Fővárosi Törvényszék közigazgatási tanácsa által 2018. szeptember 10-én hozott 9.Kpk.720.052/2018/4. számú végzés

A magyar közbeszerzési jogi szabályozásba új jogintézményként iktatták be – uniós jogi alapokon – a