Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szemelvényeket mutatunk be az egészségügyi ellátás résztvevőinek jogairól és kötelezettségeiről, hiszen ez egy kényes terület és mindenki érdekelt benne. Az új Polgári Törvénykönyv változásaira is kitérünk, valamint a betegjogi és ellátói kötelezettségeken alapuló hatályos kártérítési felelősség kerül a középpontba.
A betegek jogai és kötelezettségei
A betegjogok ismertetése azért is fontos, mert az egészségügyi szolgáltató kárfelelősségének egyik feltételét éppen a betegjogi jogsértés adja: amennyiben tételes jogi jogellenességet is fel kell(ene) mutatni, akkor többek között az alábbi jogok sérelme szolgálhat alapul. A betegjogok megsértése természetesen más típusú jogi szankciót is megalapozhat (büntetőjogi, közigazgatási jogi), de ismeretük szankciótól függetlenül önmagukban is fontos.
A beteg köteles az ellátás igénybevételére vonatkozó jogszabályokat tiszteletben tartani; a szolgáltató működési rendjét, az intézmény házirendjét betartani – utóbbi vonatkozásában kártérítési kötelezettsége is fennállhat. Egészségi állapotához, képességeihez és ismereteihez képest köteles az ellátókkal együttműködni.
Az együttműködési kötelezettségét súlyosan megsértő beteg vizsgálatát és további ellátását a dolgozó meg is tagadhatja; ugyanígy járhat el az ellátó személyzet akkor is, ha saját élete-testi épsége veszélybe kerülne a beteg magatartása miatt.
A betegjogok gyakorlása – melyet az intézmény házirendje határoz meg – nem sértheti az egészségügyi dolgozók törvényes jogait, nem zavarhatja-akadályozhatja őket munkájuk ellátásában, továbbá mind a betegnek mind hozzátartozóinak tiszteletben kell tartania más betegek jogait. Az egészségügyi dolgozó közfeladatot ellátó személyként mindig fokozott büntetőjogi védelmet élvez.
Betegjogi képviselő jogköre
A betegjogi képviselő feladata, hogy a betegek jogvédelmét ellássa, a betegek jogait megismertesse és segítse őket érvényesítésükben. Így különösen: az egészségügyi dokumentáció beszerzésében, kérdések és panasz megfogalmazásában, panaszkivizsgálás kezdeményezésében segítséget nyújt. Panaszt tehet a szolgáltató vezetőjénél vagy fenntartójánál, eljárhat a beteg képviseletében az illetékes hatóságok előtt is. Ugyanakkor az egészségügyi dolgozókat is rendszeresen tájékoztatnia kell a betegjogokra vonatkozó aktuális szabályokról és azok érvényesüléséről az adott szolgáltatónál.
Annak érdekében, hogy a beteg és az egészségügyi szolgáltatók közötti jogviták a hosszadalmas, költséges és számos egyéb hátránnyal is bíró peres eljárás helyett peren kívüli egyezség keretében megoldódjanak: a két szemben álló fél együttesen kezdeményezheti a vita egészségügyi közvetítői eljárás, azaz egészségügyi mediáció keretében a közvetítői tanács elé vitelét.
Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei
Az egészségügyi dolgozók jogosultságai sorában többek között az ellátás megtagadásának jogát is törvény szabályozza. Bizonyos helyzetekben lehetőség, máskor kötelező a betegellátás vizsgálat előtti vagy csak az azt követő ellátási szakaszra (terápiára) vonatkozó elutasítása.
A kezelőorvos az ellátás nyújtásában közreműködő más egészségügyi (szak)dolgozónak jogosult utasításokat adni. Az utasításnak egyértelműnek kell lennie: mit, hol, mikor kell elvégezni; esetleg kivel-kikkel együtt. Az utasítás keretei között az utasított dolgozó szakmai kompetenciájának megfelelően önállóan dönt a végrehajtás módjáról, sorrendjéről. A végrehajtás során előre nem látható esemény, vagy állapotromlás esetén a kezelőorvost értesítenie kell. Ha az utasítás a beteg állapotát vélhetően kedvezőtlenül befolyásolja, vagy egyéb okból aggályosnak tartja, akkor ezt a kezelőorvos tudomására hozza. Ha a kezelőorvos ragaszkodik a teljesítéshez: jogosult az utasítás írásba foglalását kérni. Ugyanakkor, – a kezelőorvos tájékoztatása mellett – meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha az saját tudása szerint a beteg életét veszélyeztetné, vagy maradandó egészségkárosodást okozna.
A kockázat az elvárható gondossággal végzett beavatkozás során nem szükségszerűen fellépő, előre nem feltétlenül látható, így biztosan ki sem védhető nem kívánt esemény. Ez – attól függően, hogy a beteg a kockázatról előre tudva egyezett-e bele a beavatkozásba – már érintheti az ellátók felelősségét. A kockázat fogalma ugyanakkor nemcsak a beavatkozásokkal összefüggésben, hanem a beavatkozások elmaradásával – a be nem avatkozáshoz kapcsolódóan – is felmerül, melyet az Egészségügyi törvény, mint a beavatkozás elmaradásának hátrányát említ.
A kártérítési felelősség és joghátrányok az egészségügyben
A kártérítési felelősség (így a műhibákért való felelősség is) a Ptk. 339. § alapján akkor áll be, ha van jogellenesség, felróhatóság, kár (hátrány) és utóbbi valamint az előbbiek között okozati összefüggés (…). A felróhatóságon kívül mindent a felperes (beteg) bizonyít (direkt bizonyítás), az alperes pedig bizonyíthatja, – ha tudja – a felróhatóságának hiányát (exkulpációs vagy kimentési más néven fordított bizonyítás). A bírói gyakorlat olykor rámutat, hogy ez a négy elem igaziból csak három, ugyanis külön tételes jogi jogellenességet (milyen konkrét jogszabályi előírást sértett a károkozó) nem kell külön bizonyítani, mert főszabályként minden károkozás jogellenes…
A személyiségi (pl. élethez, testi épséghez, egészséghez fűződő) jogvédelmet és azok objektív szankcióit (pl. jogsértés bírósági megállapítása, a jogsértő magatartástól való eltiltás, stb.) érintő szabályozás érdemben nem változik. A szubjektív szankcióként változatlanul kérhető kártérítés mellett azonban ún. sérelemdíj is igényelhető lesz a nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj megállapíthatóságához a kártérítés szabályai irányadók, azonban a jogsértés tényén túl további hátrány – például, hogy az egészségben okozott sérelem igenis elnehezíti a mindennapi életet, stb. – bekövetkezésének bizonyítása nem szükséges.
A műhiba esetek kockázatainak csökkentéséről, a kártérítés szabályairól, többek közös károkozásáról, valamint az orvosi műhibák kapcsán felmerülő további témákról részletesen olvashat kiadványunkban.
Kiadványajánló |
|---|
|
Megjelent a CompLex Kiadó Felelősség- és kockázatmenedzsment az egészségügyben (Az orvosok jogai és kötelezettségei) című újdonsága. A könyv az új Polgári Törvénykönyv változásait is feldolgozva a betegjogi és ellátói kötelezettségeken alapuló hatályos kártérítési felelősségre koncentrál. Szemléltető példákkal, esetbemutatásokkal és a megértést segítő ábrákkal ismerteti az egészségügyi szolgáltatókra is érvényes általános és speciális szabályokat, a hatósági, illetve bírói gyakorlatot. A könyv különlegessége, hogy az egészségügyi szakemberek számára a műhiba esetek kapcsán – az ellátástól a jogerős ítéletig lépésről-lépésre, gyakorlatias, tágabb értelemben vett (jogi, szakmai, morális) – kockázat – menedzselési tanácsokkal is szolgál közérthető nyelvezettel. A valamennyi egészségügyi szolgáltatóra érvényes szabályrendszert felölelő anyag egyaránt hasznos útmutatót nyújt az ágazatban tevékenykedő jogászok, a kórházi menedzsment, a magánrendelést működtető, valamint az egészségügyi intézményekben foglalkoztatott orvosok, egészségügyi dolgozók számára is. A könyv első része felöleli a felelősség és a kockázat rendkívül összetett témakörét az egyes egészségügyi ellátások kapcsán, a második rész pedig az egészségügyi szolgáltatások pénzügyi kockázatai biztosításának lehetőségeit mutatja be, egyben feldolgozza a felelősségbiztosítás általános és egészségügy-specifikus tudnivalóit. |
