Az új Ptk és a gondnokság alá helyezés – 1. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az új Ptk.-ban a jogképesség rendje kiforrott, minden ember jogképes, jogai és kötelezettségei lehetnek. A cselekvőképesség intézménye viszont szerkezetében és szabályozásában is jelentősen módosult, s most súlyának megfelelő terjedelemmel szerepel a törvénykönyvben. A cselekvőképesség ugyanis kihat a Ptk. összes többi szabályozására is, minden jogviszonynál alapvető kérdés, tud-e önállóan és érvényesen nyilatkozni az abban érintett jogalany.
Mivel a nagykorú cselekvőképességének korlátozása, a gondokság alá helyezési eljárás intézménye megtalálható a korábbi Polgári Törvénykönyv szabályai között is, így a jelen írásban a fogalmi meghatározásokon túlmenően csak azokat a rendelkezéseket elemezzük röviden, amelyek változtak az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépésével. A bemutatás nem tartalmazza pontosan és teljes körűen az új törvénykönyv jogszabályszövegét minden rendelkezés vonatkozásában. Zárójelben feltűntettük a megfelelő jogszabályhelyet, így ha annak pontos szövegére van szüksége, kérjük, nézzen utána a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben.
Általános alapvetés, a cselekvőképesség és korlátozása
Minden ember cselekvőképes, akinek a cselekvőképességét a törvény vagy bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélte nem korlátozza. A törvény korlátozása az életkornak megfelelően történik, s a kiskorúakra vonatkozik. A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú cselekvőképtelen, a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú (azaz, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be) pedig korlátozottan cselekvőképes.
Nagykorú cselekvőképességének korlátozása
A cselekvőképesség részleges korlátozása: Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. Ilyen határozatot a bíróság annak a nagykorúnak az ügyében hoz, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, s emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt. A bíróságnak a cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben meg kell határoznia azokat a személyi vagy vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott minden olyan ügyben tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben a bíróság korlátozó határozatot hozott. A cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő más módon is biztosítható (2:19.).
A legfontosabb változás a régihez képest, hogy a cselekvőképesség korlátozása csak részleges lehet, azaz bizonyos ügycsoportokra korlátozódik, amelyeket a bíróság határoz meg. A törvény nem alkalmaz a kritériumoknál külön betegségfajtákat, hanem összefoglaló jelleggel a mentális állapot (mentális zavar) kifejezést használja. Új feltétel az is, hogy nem elegendő a korlátozó intézkedéshez a belátási képesség hiánya, emellett az egyéni körülmények és a családi, társadalmi kapcsolatok vizsgálatára is szükség van. A korlátozható ügycsoportok felsorolása nem történik még példálózó jelleggel sem, ennek kialakítása a bírósági gyakorlatban történik majd, tipikus példája lehet a notórius pereskedők, indokolatlanul a bírósághoz vagy más hatósághoz fordulók esete. Új, garanciális szabály még, hogy a cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha az érintett jogainak védelme más módon is biztosítható.
A cselekvőképességükben részlegesen korlátozottak jognyilatkozatai: A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy – a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó – jognyilatkozatainak érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges. Ha ez a személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről. Ha közte és gondnoka között vita merül fel, e kérdésben a gyámhatóság dönt. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy maga tehet olyan jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja, megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségéleteinek fedezésére szolgáló kisebb jelentőségű szerződéseket, rendelkezhet a jövedelmének a bíróság által meghatározott hányadáról, amelynek értékéig kötelezettséget is vállalhat, köthet olyan szerződést, amellyel kizárólag előnyt szerez, illetve ajándékozhat a szokásos mértékben. Ha a korlátozott személy érdekében azonnali intézkedés szükséges, azt a gondnok jogosult megtenni, amelyről azonban tájékoztatnia kell a gyámhatóságot (2:20).
A cselekvőképesség teljes korlátozása: Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen gondozó gondnokság alá helyezett. Azt a személyt, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan, teljes körűen hiányzik, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint társadalmi kapcsolataira tekintettel – gondnokság alá helyezése indokolt. A bíróság a cselekvőképességet abban az esetben korlátozhatja teljesen, ha a személy védelme a korlátozás nélkül vagy részleges korlátozással nem érhető el.
A cselekvőképesség korlátozásának kritériumainál a törvény nem alkalmaz külön betegségfajtákat, hanem összefoglaló jelleggel a mentális állapot (mentális zavar) kifejezést használja
A törvény amellett, hogy az elnevezést teljes korlátozásra váltja (a korábbi kizáró helyett), nem alkalmaz a kritériumok meghatározásánál külön betegségfajtákat, hanem összefoglaló jelleggel a mentális állapot (mentális zavar) kifejezést használja. Új feltétel az is, hogy nem elegendő a korlátozó intézkedéshez a belátási képesség hiánya, emellett az egyéni körülmények és a családi, társadalmi kapcsolatok vizsgálatára is szükség van. A korlátozás csak abban az esetben rendelhető el, ha a jogok védelme más módon nem érhető e (2:21.).
A cselekvőképtelen nagykorú nyilatkozatai: A cselekvőképtelen nagykorú nyilatkozata semmis, a nevében gondnoka jár el. Nem semmis az ilyen személy által kötött és teljesített olyan csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel. A gondnoknak döntés előtt meg kell hallgatnia a véleménynyilvánításra képes gondnokolt nyilatkozatát, s azt lehetőség szerint figyelembe kell vennie a döntésnél (2:22.).
A gyámhatóság szerepe a részlegesen korlátozott személy és a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka döntéseinél: A gyámhatóság jóváhagyása szükséges a cselekvőképességében részlegesen korlátozott, illetve a cselekvőképtelen gondnoka jognyilatkozatának érvényességéhez, ha az a személy tartására, öröklési jogviszony alapján őt illető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre, nem tehermentes ingatlanszerzésre, tulajdonjogának átruházására, vagy megterhelésére, gyámhatóságnak átadott vagyonára, a gondnokrendelő határozatban megjelölt értéknél magasabb értékű vagyontárgyra vonatkozik. Nincs szükség külön gyámhatósági jóváhagyásra, ha a nyilatkozat érvényességét közjegyzői vagy bírsági eljárásban bírálták el (2:23.).
Gondnokság alá helyezést megelőző intézkedések
Zárlat elrendelése és zárgondnok-rendelés: Ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés látszik indokoltnak és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra vagy annak egy részére zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel, mely ellen nincs helye fellebbezésnek (2:25.).
Ideiglenes gondnokrendelés: Azonnali intézkedést igénylő esetben a gyámhatóság ideiglenes gondnokot rendelhet annak a nagykorúnak, akinek a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezése látszik indokoltnak, és személyének vagy vagyonának védelme más módon nem lehetséges. A kirendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozatban a gyámhatóság meghatározza, hogy az ideiglenes gondnok mely ügyekben vagy ügycsoportokban jogosult nyilatkozatot tenni (2:26.).
Garanciális szabály, hogy a zárlatelrendelést vagy az ideiglenes gondnok kirendelését követő nyolc nap alatt a gyámhatóságnak meg kell indítania a gondnokság alá helyezési eljárást, s a bíróságnak a perben harminc napon belül felül kell vizsgálnia a zárlatot elrendelő vagy az ideiglenes gondnokot kirendelő határozatot (2:27.).
Gondnokság alá helyezés
A gondnokság alá helyezés kezdeményezése és kötelező felülvizsgálata: A gondnokság alá helyezést a bíróságtól a nagykorú vele élő házastársa, élettársa, egyenes ági rokona, testvére, a kiskorú törvényes képviselője, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt az arra jogosult személyek az erről történő tájékoztatást követő hatvan napon belül sem teszik meg (2:28.).
Fontos garanciális szabály, hogy a cselekvőképesség korlátozását elrendelő, azt fenntartó vagy módosító ítéletében rendelkezni kell a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontjáról, amely részleges korlátozás esetén nem lehet későbbi, mint az erről szóló ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év, teljes korlátozás esetén pedig az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tíz év (2:29.)
A gondnokság alá helyezés megszüntetése vagy módosítása: A cselekvőképességet érintő gondnokságot a bíróság megszünteti, ha elrendelésének oka már nem áll fenn. A megszüntetést a bíróságtól a gondnokolt, a gondnokolt vele élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére, a gondnok, a gyámhatóság vagy az ügyész kérheti. Ugyanők kérhetik a módosítást is, azaz a teljes helyett a részleges gondnokság alá helyezést vagy ez utóbbi tekintetében az egyes ügycsoportok változatását vagy számának csökkentését. Ezen perek megindításának helye van a kötelező felülvizsgálat időpontját megelőzően is (2:30.).
(Forrás: Gadó Gábor, Németh Anita, Sáriné Simkó Ágnes: Ptk. Fordítókulcs [HVG Orac2013.]; A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal, szerkesztette: Vékás Lajos [Complex 2013.]; Az új Ptk. cselekvőképességre vonatkozó szabályairól – interjú Makai Katalin kúriai bíróval [készítette Sáriné Simkó Ágnes, 2013. szeptember 2.])