Az üzleti titok védelme


A Wolters Kluwer gondozásában harmadik kiadásban, ugyanakkor nagykommentárként jelentek meg az év elején a Polgári Törvénykönyv magyarázatai. Szerkesztői – csakúgy, mint a 2014-es első és a 2018-as második kiadásban – Vékás Lajos és Gárdos Péter. Szerzői is ugyanazok a neves jogászok: egyetemi tanárok, bírák és ügyvédek, akik már magának a kódexnek a megalkotásában is jelentős feladatot vállaltak. Az új kiadás teljeskörűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot is, amely több területen csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. Cikksorozatunk második részében az üzleti titok külön törvényben biztosított védelméről, és a titokvédelem korábbi, Ptk.-beli szabályairól olvashatnak.


A Ptk. üzleti titok védelméről rendelkező szabályát az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezett szabály eredetét, lényegét és a hatályon kívül helyezés okait alább tárgyaljuk. Az új törvény és a Ptk. viszonya pedig a Ptk. 2:55. §-ához fűzött magyarázatnál található. [….]

A hatályon kívül helyezett Ptk. 2:47. §-ának a bizonyos mélységű elemzése azért indokolt a hatályon kívül helyezést követően is, mert a Ptk. hatálybalépése (2014. március 15.) és az üzleti titok védelméről szóló törvény hatálybalépése (2018. augusztus 8.) közötti időszakban keletkezett üzleti titok (védett ismeret) jogi védelmének feltételeire a Ptk.-t kell alkalmazni. Hasonlóképpen, az 1959-es Ptk. hatálya idején keletkezett üzleti titok és know-how létezési feltételeire az 1959-es Ptk.-t kell alkalmazni. Ez egyébiránt a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (2) bekezdéséből ered: „A jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálya alatt […] keletkezett tényekre és jogviszonyokra […] jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell.” Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény pedig ettől eltérő hatálybalépési rezsimet nem állapít meg. Ez a megállapítás irányadó az említett időszakban kötött üzletititok-átruházási és hasznosítási szerződésekre, és az ekkor megkezdett jogsértésekre is.

A szakirodalom a Ptk. kodifikációjának előkészítése során vizsgálta a know-how védelmének a közkincs és a titok viszonylatában való elhelyezését (Bacher Vilmos: A szellemi tulajdon jogi védelme és a Ptk. Polgári Jogi Kodifikáció, 2000/3. sz., 23–32. o.; Bobrovszky Jenő: Rejtélyek és fortélyok: hozzászólás az üzleti titok és a know-how kérdésköréhez a Ptk. Javaslat kapcsán. Polgári Jogi Kodifikáció, 2006/4. sz., 22–38. o.; Boytha György: A szellemi alkotások joga és az új Ptk. Polgári Jogi Kodifikáció, 2000/3. sz., 13-23. o.; Ficsor Mihály Zoltán: A szellemi tulajdon és a Ptk.: (észrevételek és javaslatok a polgári jogi kodifikációhoz). Polgári Jogi Kodifikáció, 2001/2. sz., 27-30. o.; Faludi Gábor: Megjegyzések az új Ptk. tervezet know-how-ra vonatkozó szabályaihoz. Polgári Jogi Kodifikáció, 2006/5. sz., 27–32. o.; Görög Márta: A know-how jogi védelmének alapvető kérdései. HVG-ORAC, Budapest, 2012). Noha viták folytak arról, hogy a know-how védelmére vonatkozó szabályokat hol kell elhelyezni, és az inkább szellemi alkotás vagy magánjogi védelemben részesített titkos információ-e, abban egyetértettek a szerzők, hogy a szabályokon a titokvédelem irányában kell változtatni.

A Ptk. mind a know-how, mind az üzleti titok védelmét a TRIPS-hez igazította. A védelem kiterjedt valamennyi „undisclosed information”-re, tehát bármely relatíve titkos tényre, adatra, ismeretre. Ugyanakkor a fogalom szempontjából megkülönböztette a tény-, az adattitkot és az ismerettitkot (know-how-t), amelyet találóan védett ismeretnek nevezett el. E ponton anélkül, hogy a védelem terjedelmében túllépett volna a TRIPS-en, azt az oltalmi tárgyak felbontásában meghaladta. A tény-, az adattitok és a védett ismeret titkossága a TRIPS-szel összhangban nem abszolút értelemben vett, hanem relatív titkosság volt. A titokminősítéshez nem az volt szükséges, hogy a tény/ismeret kizárólag a titokjogosult „birtokában” legyen (szemben például a magántitokkal és a levéltitokkal), hanem elegendő volt az is, ha a tény vagy a védett ismeret nem volt közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem volt könnyen hozzáférhető. A szabály világossá tette, hogy az is elegendő a titokminősítéshez, ha maguk a tények és az ismeretek ugyan ismertek, azonban azok összeállítása megfelel a relatív titkosság követelményének. A közkincsbe tartozás tehát az 1959-es Ptk. megoldásával szemben nem a védelem megszűnését (a „védelmi idő lejártát”) jelentette, hanem az bármely üzleti titok esetében a védelmet kizáró ténynek minősült. Az 1959-es Ptk. alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla amiatt tagadta meg egy megsemmisített szabadalmi oltalommal védett megoldás know-how-ként való oltalmát, mert a szabadalmi leírás már nyilvánosságra került, azaz közkinccsé vált (BDT2011. 2443.). (E fejtegetés irányadó az üzleti titok védelméről szóló törvényben meghatározott üzletititok-fogalomra is.)

(A Ptk. 2:47-ához kapcsolódó magyarázat foglalkozik továbbá az üzletititok-védelem és a know-how-védelem nemzetközi egyezményes és európai uniós jogi hátterével, a jogosult gazdasági tevékenységéhez való kapcsolódás kérdésével, jogszerű érdekének a sérelmével, a titokmegőrzési kötelezettséggel, a védett ismeret további fogalmi elemeivel, a védett ismeret védelmének a terjedelmével és a kivételekkel, végezetül a tény-, adattitok és a védett ismeret jogosultjának a fogalmával is. A szerk.)

(a részlet szerzője Dr. Faludi Gábor)

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.




Kapcsolódó cikkek

2021. október 19.

Alkalmassági követelmények a közbeszerzési eljárásban – 5. rész

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Dezső Attila szerkesztésében megjelenő Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez című könyv a korábbi kommentár jelentősen átdolgozott és kibővített változata. A könyv célja, hogy részletesen és teljeskörűen feldolgozza a közbeszerzési törvény szabályozását és fogalomrendszerét a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok közötti összefüggésekre is kitérve, valamint kimerítő jelleggel bemutassa az elmúlt időszak joggyakorlatát, nagy hangsúlyt fektetve nemcsak a hazai döntőbizottsági és bírósági, hanem az uniós jogalkalmazói gyakorlatra is.

2021. október 18.

Jogszabályfigyelő 2021 – 41. hét

E heti összeállításunkban a veszélyhelyzetben alkalmazandó eskütételi szabályokról, a védettségi igazolványok kölcsönös elfogadásával kapcsolatos módosításról, valamint a határon átnyúló átalakulásról, egyesülésről, szétválásról szóló törvényjavaslatról olvashatnak.

2021. október 15.

Koronavírussal kapcsolatos ügyek az AB előtt

Az elmúlt időszakban nagy számban fordultak az indítványozók az Alkotmánybírósághoz a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal, a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel, valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban, jellemzően indítványminta alapján, azonos szöveggel benyújtott alkotmányjogi panasz indítványokkal.