Beszámoló az új büntetőeljárási törvényről tartott konferenciáról – 2. rész

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2018. május 29.
Rovat:

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az új Be. legfontosabb jogalkalmazói kérdéseiről tartott konferencia második felében Békés Ádám, a PPKE egyetemi docense az egyezségről, Tóth Mihály, a PPKE egyetemi tanára pedig az új kódex kapcsán a szerkezeti és szemléleti kérdésekről beszélt.


A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának II. János Pál pápáról elnevezett díszterme adott otthont annak a konferenciának, mely az új büntetőeljárási törvény (Be.) hatálybalépése előtti legfontosabb jogalkalmazói kérdésekre kereste a választ. Az összejövetelt az egyetem Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszéke szervezte. A rendezvény levezető elnöke Belovics Ervin és Békés Ádám volt. A konferencián hét előadás hangzott el, valamennyi az új Be. kiemelt gyakorlati kérdéseit érintette. Beszámolónk első részében Polt Péter, Erdei Árpád és Belovics Ervin előadásait összegeztük, a mostani cikkben a Békés Ádám és a Tóth Mihály által elmondottakról számolunk be, a sorozat harmadik részében pedig a konferencia utolsó két előadását ismertetjük.

A rendezvény másodig felének első előadójaként Békés Ádám, a PPKE egyetemi docense az egyezségről beszélt Az egyezség alkalmazási keretei az ügyészség és a védelem számára címmel. A külföldi modellek (USA, Németország és Franciaország) bemutatása után összehasonlította a nemzetközi trendeket a hazai egyezség jogintézményével, és kitért az összes megoldás mögött húzódó közös célokra, melyek az alábbi feladatok megvalósításában érhetőek tetten:

– hatékonyabb eljárás

– a felderítés javítása

– költséghatékonyság

– a büntetési célok kedvezőbb szankciókkal történő elérése.

Békés Ádám felhívta a hallgatóság figyelmét azokra a korlátokra is, amelyek leginkább a terhelti jogok érvényesülésével kapcsolatosak. Az eljárás alá vont személy jogai ugyanis a hatékonyság nevében sem sérülhetnek. Az eljárás további célja, hogy megalapozatlan döntés ne születhessen.

Békés Ádám szerint nagyon fontos, hogy az egyezség ne piaci alku mentén szülessen. Az új Be. az egyezségnél csupán a kereteket határozza meg, formai korlátokat nem állít. A jogalkotó nem kivételes eljárásként határozza meg ezt a jogintézményt. Már az eljárás korai szakaszában, a gyanúsítás közlésekor kezdeményezheti az ügyészség, a nyomozóhatóság, a védő és a terhelt az egyezségkötést. A védő az ügyészséggel a terhelt nélkül is egyeztethet. Az ügyészségnek nem kell előre meghatároznia az alkalmazandó szankció paramétereit. Az sem elvárás, hogy a terhelt vagy védője előre megmondja, mire terjedjen ki a beismerés. Ezek a kérdések ugyanis a kezdeményezést követő egyeztetés tárgyát képezik. A nyomásgyakorlás eszközével élni nem lehet. Az egyezség mindig nyitott kommunikáció mentén jön létre, és a kölcsönös bizalmi elven alapul.

 

Tóth Mihály szerint ahogyan a hatályos, lemondás a tárgyalásról nevű jogintézmény sem működött igazán, félő, hogy az egyezségkötés sem lesz népszerű az ügyészségnél, mivel tovább fog élni az elv, miszerint „bűnözőkkel nem egyezkedünk”.

A bíróság az egyezség létrehozásában aktívan nem vesz részt, csupán jóváhagyja azt. A jóváhagyás előtt a bíróság az alábbiakat vizsgálja:

– megtartották-e az eljárási szabályokat,

– az egyezség tartalmát tekintve törvényes-e,

– a terhelt önként és befolyásmentesen döntött-e úgy, hogy egyezséget köt,

– a terhelt vallomását az ügyiratok alátámasztják-e?

Békés Ádám előadásának végén azt a kérdést tette fel, vajon mit üzen a jogalkotó az ügyészségnek és a védőnek az egyezség jogintézményével? Mindenképpen azt, hogy ne féljenek egyezséget kötni, és nyitott legyen közöttük a kommunikáció, továbbá, hogy az egyezségben foglalt kedvezmény valódi kedvezmény legyen.

Békés Ádám után Tóth Mihály, a PPKE egyetemi tanára következett, aki az új Be. kapcsán a szerkezeti és szemléleti kérdésekről beszélt. Előadását azzal kezdte, hogy felhívta a hallgatóság figyelmét, miszerint hamarosan hatályba lép az új törvény, és július 1-jétől nemcsak az új eljárásokban, hanem a folyamatban lévőkben is ezt a jogszabályt kell alkalmazni. Persze nem kell ettől azért nagyon félni, hiszen csak látszólag tűnik újnak a júliustól alkalmazandó büntetőeljárás rendje. Valójában a nevek mások, a tartalmak viszont többnyire a régiek.

Sok lett az átnevezés és átstrukturálás Tóth Mihály szerint. Az egyezségkötésnél például nem történt forradalmi változás, a hatályos Be. alapján is sok mindent meg lehetne tenni. Az előadó szerint ennél a jogintézménynél leginkább csak annyi történt, hogy a lemondást egyezségre cserélte a jogalkotó. És ahogyan a hatályos jogintézmény, a lemondás a tárgyalásról nevű sem működött igazán, félő, hogy az egyezségkötés sem lesz népszerű az ügyészségnél, mivel tovább fog élni az elv, miszerint „bűnözőkkel nem egyezkedünk”.

Ahhoz, hogy az egyezségkötés valóban létrejöjjön, szemléletváltást kell elérni a jogalkalmazónál.

A jogalkotó azt ígérte, hogy javulni fog a Be. áttekinthetősége, de ez nem történt meg. Ennek hátterében leginkább az áll, hogy többszerzős team-munka van a háttérben, vagyis az egyes részeket különféle csapatok alkották, de nem volt, aki egybe szerkesztette volna ezeket a részterületeket.

További hibája az új Be.-nek, hogy az egyes hivatásrendek igyekeztek a saját céljaikat érvényesíteni, és így sokszor olyan szabályozások is a törvénybe kerültek, amelyek nem tartoznak a Be.-be. Ez az egyik oka, hogy ilyen hosszú lett a törvény. A másik ok, ami a hosszúság számlájára írandó, hogy például az elektronikus kapcsolattartásnál egyszerűen más jogszabályból átemelték a szakaszokat, és így bekerült a Be.-be olyan is, ami nem tartozik ide. A kérdéskör büntetőeljárás-specifikus részeire kellett volna a hangsúlyt helyezni Tóth Mihály szerint. Bizonyos technikai kérdések szabályozását kihagyhatták volna. Ha így tesznek, akkor egynegyeddel lehetett volna rövidebb a 2017. évi XC. törvény.

Az sem tett jót a jogszabálynak, hogy sokszor hiányzik az összhang más törvényekkel.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

Tóth Mihály a közvetítői eljárással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kódex erre vonatkozó részeit sem gondolta teljesen végig a jogalkotó, ugyanis kétféle mediáció létezik, a megbánás és a korlátlan jóvátétel. Pontosabban az alábbiakra van lehetőség a büntetőeljárásban:

– közvetítői eljárásra a tevékeny megbánás jogintézményének alkalmazhatósága érdekében és

– közvetítői eljárásra a bűncselekmény következményeinek jóvátétele és enyhébb büntetés kiszabásának elérése érdekében.

Tóth Mihály után a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke, Bánáti János c. egyetemi tanár következett, majd Székely Ákos, a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője zárta a konferenciát. Bánáti János a védői jogok új kihívásairól beszélt, Székely Ákos pedig a hatályon kívül helyezésről. Ezeket az előadásokat következő cikkünkben ismertetjük részletesen.

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét
2018. szeptember 17.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Ki felel a rossz harmonizációért?
2018. szeptember 14.

Ki felel a rossz harmonizációért?

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző
2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.

Versenyfutás a funtineli boszorkányért
2018. szeptember 7.

Versenyfutás a funtineli boszorkányért

A szerző felhasználásra vonatkozó kizárólagos joga olyan személyhez kötött jog, amely a szerző, illetve a szerzői vagyoni jogok jogosultja kifejezett engedélye nélkül nem engedményezhető – a Kúria eseti döntése.