Bírság jár, ha a székhelyen nincs cégtábla

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A székhely cégtáblával történő megjelölésének kötelezettsége a céggel való akadálytalan kapcsolat létesítését szolgálja. Nem törvényes a cég működése, ha a székhely megjelölése nem utal egyértelműen elérhetőségére és nem biztosítja maradéktalanul a számára való kézbesítést – állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla egy eseti döntésében.

Az ügy előzményei

Az állami adóhatóság bejelentésére a cégbíróság a B. Stúdió Kereskedelmi Betéti Társaság ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indított, mivel a cég a székhelyén nem található, a cégnek nincs sem cégtáblája, sem postaládája, sem pedig kapucsengője.

A cégbíróság döntése

A cégbíróság a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazott, és felhívta a céget a törvényes működés 30 napon belül történő helyreállítására. A végzés indokolása szerint a cég a Budapest, A. út 13. szám alatti címen nem minden esetben veszi át a részére érkező postai küldeményeket.

A cég igazolási kérelmében arra hivatkozott, hogy bár a postacíme valóban 1333 Budapest Pf. 90. szám, azonban a székhelye a cégjegyzékben is szereplő Budapest, A. út 13. szám alatt található. Az bíróság az igazolási kérelmet elutasította.

Egy másik bíróság előtt a céggel szemben folyamatban lévő peres eljárásban az eljáró bíró arról értesítette a cégbíróságot, hogy a cég részére a cégjegyzékben szereplő székhelyre küldött küldeményei „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkeztek vissza, a bíróság ezt a tényt két postai boríték fénymásolatával is bizonyította.
A cégbíróság újabb végzésével, mivel a korábban alkalmazott törvényességi felügyeleti intézkedés hatástalannak bizonyult, a céget a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 84. § (1)-(2) bekezdése és 81. § (6) bekezdése alapján eltiltotta a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszer-végelszámolását, valamint kijelölte a végelszámolót.
Határozatát azzal indokolta, hogy a cég a korábbi törvényességi felügyeleti intézkedés ellenére sem állította helyre a törvényes működést, nem tartja be Ctv. 7. § (1) bekezdésében foglaltakat. A hivatkozott jogszabályhely szerint a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni.

A fellebbezés tartalma

A végzés ellen a cég fellebbezésében kifejtette, hogy működése a törvény előírásainak mindenben megfelel, ugyanis a székhelye az alapítása óta a cégjegyzékben szereplő Budapest, A. út 13. szám alatt található, és a székhelyet külön cégtáblával is megjelölte, az iratok átvételét ebben az épületben és postafiókon keresztül is biztosítja. A székhely, amely a központi ügyintézés helye, többemeletes épületben a pincehelyiségben van, és a székhelyet a postaládáknál, valamint a pincehelyiség lejáratánál és az utcafronton is megjelölte. Ezek bizonyításául fényképfelvételeket csatolt.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapításai

A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a cégbíróság helytállóan állapította meg azt a tényt, hogy a cég a székhelyén a postai küldemények átvételét és az elérhetőségét nem megfelelően biztosítja, amely a Ctv. 7. § (1) bekezdésének megsértését jelenti, ugyanis a cég a székhelyen köteles a székhelyét cégtáblával megjelölni, az üzleti és hivatalos iratok átvételéről gondoskodni, és az ügyfelek részére rendelkezésre állni. Ennek a kötelezettségének a cég nem tett maradéktalanul eleget, ezért a törvényességi felügyeleti intézkedés megalapozott.

 

A cég a másodfokú eljárásban csatolt fényképpel csupán azt igazolta, hogy a székhelyét a kaputelefonok fölött kiragasztott papíron szereplő cégnévvel és a lépcsőházban a postaládák fölötti falon cégtáblával megjelölte, azonban a megjelölésekhez sem kaputelefon, sem postaláda nem tartozik. A fényképen nincs olyan postaláda, amely a cég nevét tartalmazná, és a kapucsengők között nincs olyan kódszám, amelyhez a cég tartozna, így a vele való kapcsolatfelvétel nehézségekbe ütközik, ezért törvénysértő a működése.

A Fővárosi Ítélőtábla ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a cég törvényes működésének helyreállítása a megszűntnek nyilvánításon kívüli más intézkedés alkalmazásával is elérhető, ezért a cégbíróság végzését megváltoztatta és a Ctv. 81. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a céggel szemben a legkisebb összegű pénzbírságot (100 000 Ft) alkalmazta törvényességi felügyeleti intézkedésként.

Az ismertetett döntés (Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgtf. 44 014/2013/2.) a Bírósági Döntések Tára 2013/12. számában 199. szám alatt jelent meg.

---