Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hálapénz – ha az nem a kötelességszegés honorálása – nem jogtalan előny, így annak elfogadása vesztegetést nem valósít meg – szól a Kúria eseti döntése.
Az ügy vádlottjai (összesen 13-an) orvosi szolgáltatásokért cserébe anyagi juttatásokat fogadtak el. Hétköznapi értelemben akár mindegyiket lehetne „hálapénznek” nevezni, azonban több vádlott tekintetében az alábbi kijelentéseket rögzítették a tanúvallomások alapján.
Az egyik vádlott erre irányuló kérdés nélkül hívta fel a hozzátartozók figyelmét, hogy illik megköszönni, honorálni a „csapat” tagjainak tevékenységét, ideértve az aneszteziológust is. A másik vádlott már az orvosi beavatkozás előtt előre kikötött 40 000 forintot az ellátásért. A harmadik vádlott – noha kétségkívül kifejezésre juttatta az ellenérzését, de mégis – jelezte, hogy az aneszteziológusnak 5000 forintot kell fizetni, majd hozzátette: ha a páciens nem térít, helyette neki kell ezt a tartozást rendeznie. Az ötödrendű vádlott a vajúdószobában közölte, hogy „illik ám megköszönni, de nemcsak az orvosnak, hanem mindenkinek, aki benn van a műtőben”. A szülő nő élettársának pedig jelezte, hogy az epidurálást 5000-10 000 forint közötti összeggel szokták megköszönni.
Az első- és másodfokú eljárás
Az első fokon eljáró törvényszék a vádlottakat bűnösnek találta vesztegetés vétségében (az V. rendű vádlottat vesztegetés bűntettében). Álláspontja szerint kimerítették a régi Büntet Törvénykönyv (Btk). 251. paragrafusának (1) bekezdésében írt tényállást, miszerint a költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy az egyesületnek az a dolgozója, illetőleg tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy a kötelességének megszegéséért az ilyen előnyt, illetve annak ígéretét elfogadja, vagy a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, vesztegetést valósít meg.
A másodfokon eljáró ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét. A vádlottak egy részét 1-1 rendbeli vesztegetés vétsége alól, míg az V. rendű vádlottat öt rendbeli vesztegetés bűntette alól felmentette. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A fellebbezés tartalma
Az ítélőtábla döntése ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a felmentő rendelkezések miatt, továbbá a részfelmentéssel érintett vádlottak tekintetében a büntetőjogi joghátrány súlyosítása érdekében. De felmentés érdekében fellebbezéssel élt az V. rendű vádlott és védője is.
A Kúria megállapításai
Az előre, az egészségügyi ellátás, gyógykezelés megkezdése előtt adott előny nem hálapénz
A Kúria az ügyészség fellebbezését találta alaposnak. Megállapította, hogy a vádlottak költségvetési szervként működő egészségügyi intézmény dolgozói voltak, közalkalmazotti minőségben. Emiatt a beteg, jelen esetben a szülő nő, a kórházba való felvétel során a gyógyintézettel mint egészségügyi szolgáltatóval, nem pedig az intézmény által foglalkoztatott, az egészségügyi ellátást ténylegesen végző egészségügyi dolgozóval kerül egészségügyi szolgáltatási jogviszonyba.
Mindebből következően a Kúria szerint az egészségügyi beavatkozás (a beteg-, illetve biztosítási jogviszony esetén az egészségbiztosító által fizetendő) térítési díját is a gyógyintézet határozza meg, ezért a kórház által vállalt egészségügyi ellátásban közreműködő személyek a munkájukkal kapcsolatban a betegektől (hozzátartozóiktól) ellenszolgáltatást nem kérhetnek. Az ilyen módon igényelt előny jogtalannak minősül. Ez akkor is igaz, ha az orvos olyan szolgáltatástöbbletet vállal, amelyre a szolgálati, munka- vagy szerződéses viszonya alapján nem volna köteles.
A Kúria kiemelte, hogy a társadalomban hosszabb időre visszavezethetően kialakult és elfogadott szokások szerint egyes szolgáltatások esetében az azokat igénybe vevők a szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségüket anyagi juttatás – hálapénz, borravaló – nyújtásával nyilvánítják ki. A borravalóhoz hasonlóan a hálapénz sem minősül jogtalan előnynek, hiszen a jövedelemadóról szóló törvény kifejezetten nevesíti e két bevételt, ráadásul a hálapénz – a borravalóval szemben – adóköteles jövedelem. Ebből következően a hálapénz elfogadása (ha az nem a kötelességszegés honorálása) nem minősül vesztegetésnek, mivel annak jogi tárgya csak a jogtalan előny lehet (az előzetes munkáltatói hozzájárulásnak legfeljebb munkajogi szempontból lehet jelentősége).
A Kúria álláspontja szerint hálapénz az a juttatás, amelyet az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét követően a beteg vagy hozzátartozója hálája, köszönete jeléül a szolgáltatásban közreműködő egészségügyi dolgozónak nyújt. Ebből következően az előre, az egészségügyi ellátás, gyógykezelés megkezdése előtt adott előny nem hálapénz, és az sem, amelyet a beteg nem saját elhatározásából, nem önként szolgáltat. Ezek alapján a kért és ennek eredményeként kapott juttatás nem minősíthető hálapénznek. Kérés alatt pedig a Kúria szerint minden olyan magatartás értendő (például célozgatás, a szokásokra történő figyelemfelhívás stb.), amely az önkéntességet kizárja.
|
HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven |
|---|
|
Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető. |
A Kúria szerint nem követi el a vesztegetést, aki csupán a szülő nők vagy hozzátartozóik kérdésére, érdeklődésére ad választ. De amikor erre irányuló kérdés nélkül hívják fel a hozzátartozók figyelmét, hogy illik megköszönni a „csapat” tevékenységét (pl.: V. rendű vádlott), nem minősíthető jó szándékú tanácsnak, az egyértelműen kérésként értékelendő. Az előre kikötött 40 000 forint sem lehet hálapénz, hiszen hálára senki sem kötelezhető, így a hálának tarifája sem lehet.
Mindezekre tekintettek a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatta.
Az ismertetett döntés (Kúria Bhar. III. 6/2015.) a Kúriai Döntések 2015/9. számában B.27. szám alatt jelent meg.
