Bürokráciacsökkentés: fontos változások jönnek az elektronikus tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolványoknál

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elfogadta az Országgyűlés és a köztársasági elnök aláírására vár az a törvény, mely ismételten a bürokráciacsökkentést tűzte zászlajára. A törvény által előirányzott változások közül érdemes kiemelni, hogy az elektronikus tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolványokon rögzítésre kerül a polgár lakcímadata és személyi azonosítója. A jövőben valamennyi (magyarországi, vagy külföldi lakcímmel nem rendelkező, ugyanakkor útlevél kiadását kérelmező) magyar állampolgár tekintetében tartalmazza a személyiadat- és lakcímnyilvántartás azokat az alapvető személyi adatokat, amelyek a polgárok magán-, illetve közjogi viszonyaikban jogaik érvényesítése és kötelezettségeik teljesítéséhez…

Elfogadta az Országgyűlés és a köztársasági elnök aláírására vár az a törvény, mely ismételten a bürokráciacsökkentést tűzte zászlajára.

A törvény által előirányzott változások közül érdemes kiemelni, hogy az elektronikus tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolványokon rögzítésre kerül a polgár lakcímadata és személyi azonosítója. A jövőben valamennyi (magyarországi, vagy külföldi lakcímmel nem rendelkező, ugyanakkor útlevél kiadását kérelmező) magyar állampolgár tekintetében tartalmazza a személyiadat- és lakcímnyilvántartás azokat az alapvető személyi adatokat, amelyek a polgárok magán-, illetve közjogi viszonyaikban jogaik érvényesítése és kötelezettségeik teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek. A polgár lakcímadatát és személyi azonosítóját a jövőben az eSzemélyin fogják rögzíteni és ezáltal elektronikusan kiolvashatóvá teszik, elősegítve ezzel a polgároknak az okmány felhasználásával való további elektronikus ügyintézését.

WKJK - preagenda-hirdetés

A szabályozás szerint bármely véletlenszerű szám és/vagy betűsor technológiailag felhasználható azonosítóként számítástechnikai rendszerekkel összefüggő fejlesztésekhez, ha az egyedisége biztosított, amennyiben az azonosítót egy jogosultsághoz (pl.: érvényes vonaljegy) rendelik egy mögöttes nyilvántartásban. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény alapján kialakított jogi, és technológiai rendszer (NEK-rendszer) képes arra, hogy több jogosultság együttes kezelhetőségét biztosítsa. Ennek feltétele, hogy az érintett jogosultsági nyilvántartások kezelője kártyakibocsátóként csatlakozzon a NEK-rendszerhez. A NEK-rendszer használatához az elektronikus személyazonosító igazolványon (eSZIG-en) elhelyezett ún. „NEK-azonosító” az okmányszámra visszavezethető módon került legenerálásra, nem véletlenszerű szám, így annak elérhetősége korlátozott, PIN kóddal védett. A PIN kód beütésének kötelezettsége a felhasználhatóság gyakorlati lehetőségeit szűkíti; számos potenciális felhasználási területen nem alkalmazható (pl. közösségi közlekedéssorán). Ezért szükségesnek tartotta a jogalkotó egy olyan, véletlenszerű, az érintett személyhez semmiféle módon nemkötődő, kizárólag az okmányon elhelyezett technikai azonosító szám bevezetését, mely gyorsan és könnyen alkalmazható módon képes biztosítani törvényben meghatározott egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét. Ehhez biztosítani kell e technikai azonosító (szolgáltatásazonosító) kezelésének jogalapját és célhoz kötöttségét, valamint felhasználásának garanciális elemeit. A törvény lehetőséget teremt arra, hogy a szolgáltatásazonosító egyaránt felhasználható legyen a NEK rendszer keretein belül, de arra is lehetőséget nyújt, hogy arra önállóan is felépíthető legyen funkció a NEK rendszer használata nélkül. A szolgáltatásazonosító alapvető jellemzője, hogy véletlenszerűen kerül legenerálásra és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás nem tartalmazza, így az elektronikus személyazonosító igazolvány birtoklása, vagy az adat megadása nélkül semmiféleképpen nem lehet következtetni belőle a tulajdonos személyére. A jelenlegi „NEK-azonosítóhoz” képest a fő eltérés a véletlenszerűség: a „NEK-azonosító” az okmányszámból került létrehozásra, a szolgáltatásazonosító egyedileg generált és a rendszer csupán azt biztosítja, hogy ne fordulhasson elő egyezőség. Más, az elektronikus személyazonosító igazolványon elhelyezett azonosító számokhoz képest az a lényegi különbség, hogy nincs mögötte országos alapnyilvántartás, amely minden esetben összeköti a személyazonosító igazolvánnyal vagy a tulajdonos személyével. Minden alkalommal, amikor új okmány kiállítására kerül sor, a szolgáltatásazonosító megváltozik. A NEK rendszerbe illesztett szolgáltatásokra való felhasználása esetén alkalmazása megegyezik a „NEK-azonosítóval”. Az önálló – NEK rendszeren kívüli – felhasználása esetén valamennyi esetben egyedileg kell a szolgáltatás nyújtójának referencia adatbázisban biztosítania a felhasználás lehetőségét azzal, hogy az adatkezelés jogalapjának minden esetben egyedileg fenn kell állnia. Ezért csak az az adatkezelő jogosult a szolgáltatásazonosítónak a kezelésére, amelyet a szolgáltatásazonosítóhoz hozzárendelet természetes személyes adatok kezelésére irányadó előírások egyébként feljogosítanak. Ezen felül a törvény kifejezetten megtiltja, hogy az egyes jogosultságokat tartalmazó nyilvántartások egymással való összekapcsolásához a szolgáltatásazonosító kerüljön felhasználásra, illetve a szolgáltatásazonosító személyazonosításra történő felhasználása is tilos.

A törvény kiszélesíti a kártyaelfogadó fogalmának meghatározását minden olyan lehetséges személyre, aki kártya olvasására az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvényben meghatározott adatok vonatkozásában jogosult lehet. A korábbi megfogalmazás alapján kártyaelfogadó az lehetett, aki a kártya alapján szolgáltatást nyújt, jogot, kedvezményt biztosít. Az új szabályozás alapján ehhez képest, bárki lehet kártyaelfogadó, aki – kedvezmény vagy szolgáltatás kártyafelhasználó általi igénybevétele céljából – a kártya olvasására az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvényben meghatározott adatok vonatkozásában jogosult. Elválhat egymástól a kártya alapján történő szolgáltatásnyújtás, és maga a kártyaelfogadás. Kártyaelfogadói szolgáltatás (a kártya elektronikus olvasása) a jövőben önállóan is nyújtható azok részére, akik a kártya alapján szolgáltatást nyújtanak vagy kedvezményt biztosítanak. Pl.: egy étteremlánc, aki valamely kritérium alapján kedvezményt biztosít bizonyos ügyfeleinek, egy informatikai céget bíz meg azzal, hogy részére a kártyaelfogadói szolgáltatást biztosítsa. Így kártyaelfogadó már nemcsak az lehet, aki a konkrét szolgáltatást nyújt, jogot, kedvezményt biztosít a kártya alapján.

A törvény alapján az ügyfelek meghatározott köre elektronikus ügyintézésre köteles. Ebben a körben a nem elektronikusan megtett jognyilatkozat hatálytalan, kivéve az üzemzavar, üzemszünet idejét. Az üzemszünet időtartamát az e-ügyintézést biztosító szerv köteles a honlapján és az ügyintézési felületen közzétenni, a központi szolgáltató viszont nem, pedig a nála bekövetkezett üzemzavar valamennyi e-ügyintézési folyamatot érinti, ezért ezt a kötelezettséget vezeti be a törvény.

A jövőben személyazonosító igazolványhoz hasonlóan az úti okmány esetében is önálló cserére jogosító okként jelenik meg, ha a tároló elem nem működik. A tároló elem működésképtelensége nem érinti ugyan az okmány érvényességét, de ezen okból az okmány cseréje lehetséges. Ezen túlmenően, mivel az úti okmányba idegen nyelvű bejegyzés tételére vonatkozó lehetőség már nem áll fenn, alkalmazására ma már nincs lehetőség, ezért hatályon kívül helyezik az erre vonatkozó illeték szabályokat.

Az útlevéllel kapcsolatban jelentős adminisztratív tehercsökkenést eredményez, hogy a szülői hozzájáruló nyilatkozat megtétele elektronikus úton is lehetővé válik, kiváltva ezzel mindkét szülő személyes jelenlétét az okmány igénylésekor, illetve a papír alapon benyújtott szülői hozzájáruló nyilatkozatot.

Kapcsolódó cikkek:


Megkezdődött az AirBNB szabályozása
2020. július 22.

Megkezdődött az AirBNB szabályozása

Tudjuk, hogy még nem tudunk semmit. Augusztus 1-ével vélhetően részletes szabályozás jön a rövid távú szálláshelykiadás terén.

Holnaptól hatályba lépnek az utazási korlátok
2020. július 14.

Holnaptól hatályba lépnek az utazási korlátok

Vasárnap délelőtt hirdette ki a Kormány a 341/2020. (VII. 12.) Korm. rendeletet, melyben a járványügyi készültségi időszakban ismételten utazási korlátozásokat vezetnek be a holnapi naptól.