Civilek figyelem: a közhasznúság a tét!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mivel általános tapasztalat, hogy szeretünk dolgokat az utolsó pillanatra hagyni, ezért talán nem felesleges felhívni a figyelmet: közeleg a május 31., ami azt jelenti, hogy az új civiltörvény alapján június 1-jétől a bíróság törli a jogszabály hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú szervezetek ilyen minősítésű jogállását. Kivéve, ha a szervezet igazolja, hogy az újbóli nyilvántartásba vételi kérelmét benyújtotta.


Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény (Ectv.) nem csak azt mondja ki, hogy közhasznú szervezetek nem hozhatóak létre, s hogy ez a cím a feltételeknek való megfelelés esetén évente megújítandó, de azt is: a törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú szervezeteknek 2014. május 31-éig kezdeményezniük kell az Ectv. szabályai szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vételt.

Az alapkérdés, miszerint mely szervezetek érintettek, könnyen megválaszolható: minden közhasznú szervezet, függetlenül attól, hogy alapítványi vagy egyesületi formában működik. Ettől függetlenül mindenképp érdemes áttekinteni, melyek a főbb különbségek a korábbi és a hatályos szabályozás között.
Az első, hogy megváltoztak a közhasznúság feltételei. Míg korábban a törvény felsorolta a közhasznúnak minősített tevékenységeket, most ilyen felsorolás nincs, a szervezetnek több kritériumnak kell megfelelnie.
Mely szervezet minősíthető közhasznúvá? Vegyük őket sorba, e kritériumok tehát a következők:
1. A nyilvántartásba vett, vagyis nem alakuló, hanem már tevékenykedő szervezetről lehet csak szó.
2. A közhasznú tevékenységet végző szervezet. A törvény szerint egy közhasznú tevékenységet végző szervezet az, amely hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.

Új Ptk – társasági- és cégjogi változások

Az új Ptk. alapjaiban változtatta meg a társasági jog és a cégjog szabályait. A 2014. május 20-i szakmai előadáson és konzultáción szó lesz a gazdasági társaságok szervezetének és működésének változásairól, valamint arról is, hogyan érinti az új törvény a 2014. március 15. előtt alapított cégek működését. Előadóink kitérnek a Ptk.-ból kimaradó szabályok miatti új szabályozás kérdéskörére is.

Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, dr. Kenesei Juditnak, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága kollégium-vezető helyettesének és dr. Noctha Tibornak, a PTE egyetemi docensének. Jöjjön el 2014. május 20-án szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

3. A társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik. Utóbbi akkor áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a.) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot; vagy b.) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív; vagy c.) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.
4. Amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható. Ez pedig akkor áll fenn, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a.) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az Ectv. 54. paragrafusa szerinti bevétel (az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszköz nélkül számított összes bevétel) kettő százalékát; vagy b.) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában; vagy c.) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.
5. Civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi.

A közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv a beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával megvizsgálja a feltételek teljesülését; ha ezek nem állnak fenn, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli. Ha a szervezet korábban nem kérte a közhasznú nyilvántartásba vételét, március 15-ike után ezt csak azt új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályainak az alkalmazásával teheti meg, hiszen a kódex rendelkezéseit valamennyi, a hatályba lépését követő változás esetén alkalmazni kell.

A szervezet változásainak és a közhasznú nyilvántartásba vételnek a bejelentése egyaránt nyomtatvány felhasználásával és papíralapon történik. A http://www.birosag.hu honlapon az „Állampolgároknak” bal oldali menüpontban „Nyomtatványok – ŰRLAPOK” cím alatt, „Kitölthető dokumentum”-ként, valamint „Nyomtatható változat”-ban is megtalálható a „Civil eljárások űrlapjai 11. 2012. (II. 29.) KIM rend.” elnevezésű mappában az a tájékoztató, mely részletesen tartalmazza a feltételeket és az eljárása rendjére vonatkozó főbb szabályokat, beleértve a szükséges mellékleteket is.

Mivel a határidő immáron szorít, egyidejűleg célszerű benyújtani a változást bejelentő és a közhasznú nyilvántartásba vétel iránti kérelmet. Fontos tudni, hogy 2014. június 1-jétől a bíróság törli az Ectv. hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú és kiemelten közhasznú jogállású szervezetek közhasznú jogállását. Ez alól kivétel, ha a szervezet igazolja, hogy az Ectv. szerinti közhasznú nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta, és a bíróság megállapítja, hogy a szervezet a törvényi feltételeknek megfelel.

dr. Nádas Gábor ügyvéd


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.