Egészségügyi válsághelyzet – járványkezelés a rendkívüli jogrend megszűnését követően Koronavírus

A Kormány, ha azt járványügyi szükséghelyzet vagy valamely más körülmény szükségessé teszi, rendeletében egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el. Ebben az időszakban a Kormány széleskörű szabályozási jogosítványokkal rendelkezik.

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat megújítja az egészségügyi válsághelyzet szabályait. A módosítás biztosítja, hogy egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében hozza meg az egészségügyi válsághelyzet kezeléséhez szükséges intézkedéseket.

Az egészségügyi válsághelyzet elrendelése

Bár a veszélyhelyzet és a rendkívüli jogrend a törvényjavaslat hatálybalépésekor (a veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba) véget ér, lehetőséget kap a Kormány arra, hogy az országos tisztifőorvos javaslatára, az egészségügyért felelős miniszter előterjesztése alapján rendeletében egészségügyi válsághelyzetet rendeljen el, ha azt járványügyi szükséghelyzet vagy valamely más körülmény szükségessé teszi (korábban a miniszter joga volt ennek elrendelése). Ilyenkor a betegek ellátása az egészségügyi válsághelyzeti ellátás keretében történik. A javaslat alapján egészségügyi válsághelyzet elrendelésének van helye

  1. nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet vagy egyéb járványveszély esetén (járványügyi szükséghelyzet),
  2. az előző pont alá nem tartozó minden (rendszerint váratlanul bekövetkező) olyan esemény esetén, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé,
  3. ezeken kívül bármely olyan körülmény kialakulása esetén, amely a gyógyintézet külön jogszabály szerinti ellátási területéhez tartozó lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy az ellátási területéhez tartozó lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna.

Az egészségügyi válsághelyzet megszüntetése, meghosszabbítása

Kiemelt szerepet kap az egészségügyi válsághelyzet alatt az országos tisztifőorvos, ugyanis köteles az egészségügyi válsághelyzet feltételeinek a fennállását folyamatosan figyelemmel kísérni, és ha az egészségügyi válsághelyzet elrendelésének a feltételei nem állnak fenn, kezdeményezni a miniszternél, hogy tegyen javaslatot a Kormánynak az egészségügyi válsághelyzetet kihirdető kormányrendelet hatályon kívül helyezésére. A miniszter javaslatát a Kormánynak haladéktalanul benyújtja, a Kormány pedig soron kívül köteles megtárgyalni, és ha az egészségügyi válsághelyzet elrendelésének a feltételei már nem állnak fenn, a kormányrendeletet hatályon kívül helyezni. Fontos kitétel, hogy a kormányrendelet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve ha a Kormány annak hatályát meghosszabbítja. Erre akkor van lehetőség, ha az egészségügyi válsághelyzet elrendelésének a feltételei a meghosszabbítás időpontjában fennállnak. Ezzel kapcsolatban a Kormányt beszámolási kötelezettség terheli az Országgyűlés egészségüggyel foglalkozó állandó bizottsága irányába.

A válsághelyzetre irányadó szabályok

Továbbra is irányadó szabály marad, hogy különleges jogrend bevezetésekor az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az egész országra kiterjedően, azonban ez esetben nem szükséges az egészségügyi válsághelyzet kihirdetése. Ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésére közegészségügyi okból kerül sor, az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, de ilyenkor nem szükséges az egészségügyi válsághelyzet kihirdetése.

Egészségügyi válsághelyzet Magyarország egész, illetve annak meghatározott területére rendelhető el.

Változatlan szabály marad, hogy az egészségügyi válsághelyzetek megelőzése érdekében együttműködési kötelezettség terheli az egészségügyi szolgáltatókat, hogy a betegjogok csak akkor és kizárólag olyan mértékben gyakorolhatók, amikor és amennyiben nem veszélyeztetik az egészségügyi válsághelyzet felszámolásának eredményességét, de a beteg emberi méltósághoz való joga ebben az esetben sem korlátozható. Az egészségügyi válsághelyzeti ellátás biztosítása és finanszírozása továbbra is állami feladat marad.

Az Operatív Törzs

Egészségügyi válsághelyzetben a válsághelyzetet előidéző körülmény felszámolására tett intézkedések és az egészségügyi válsághelyzeti ellátás összehangolása érdekében Operatív Törzs működhet, melyet, ha az elrendelt egészségügyi válsághelyzet jellege következtében indokolt, a Kormány rendeletben hozza létre.

A válsághelyzetet előidéző körülmény megelőzése, megismerése, felderítése és továbbterjedésének megakadályozása, valamint az állami szervek összehangolt feladatellátásának megszervezése céljából az Operatív Törzs adatszolgáltatást kérhet bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, amely ezen adatszolgáltatásnak köteles ingyenesen eleget tenni.

Az Operatív Törzs a válsághelyzetet előidéző körülmény megelőzése, megismerése, felderítése és továbbterjedésének megakadályozása, valamint az állami szervek összehangolt feladatellátása céljából jogosulttá válik kezelni az érintett személyek, a velük kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került személyek, valamint az adatszolgáltatás vagy a tevékenysége révén egyébként tudomására jutott személyek személyes adatait.

Az Operatív Törzs munkaszervezeteként ügyeleti központot működtet, és a feladatkörébe tartozó egyes részfeladatok ellátására akciócsoportokat hozhat létre.

A Kormány jogosítványai egészségügyi válsághelyzet idején

A Kormányt széleskörű jogosítványokkal rendelkezik az egészségügyi válsághelyzet idején, így a Kormány rendeletében

  1. korlátozható vagy megtiltható

– minden olyan intézmény és létesítmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely járvány terjedését elősegítheti,

– üzletek működése, nyitva tartása,

– az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország közötti személyforgalom, élőállat- vagy áruszállítás,

– az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország lakosainak egymással való személyes érintkezése,

– egyes intézmények (fekvőbeteg-gyógyintézet, köznevelési, szakképző, felsőoktatási, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és közművelődési intézmény) látogatása

– egyes területek elhagyása,

– egyes élelmiszerek, termékek árusítása, fogyasztása, vásárlása,

– az ivóvíz fogyasztása,

– meghatározott állatok tartása,

  1. gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátásra, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének rendjére vonatkozó intézkedés hozható,
  2. az egészségügyi készlet állagának megóvása érdekében szükséges intézkedés vezethető be (a rendőrség és a Magyar Honvédség közreműködése különösen kórházparancsnoki feladatok ellátására előírható),
  3. köznevelésre, felsőoktatásra, szakképzésre és felnőttképzésre vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg,
  4. közlekedési korlátozást vagy közlekedési tilalmat állapíthat meg,
  5. járványügyi elkülönítésre vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg,
  6. a küldemények kézbesítésére vonatkozóan rendelkezéseket állapíthat meg,
  7. a védett vezető egészségügyi ellátásának koordinálására és a védett vezetőre vonatkozó egészségügyi előírások végrehajtására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg,
  8. elrendelhet törvény alapján meghozható járványügyi intézkedéseket,
  9. törvényben meghatározott egyéb rendelkezéseket hozhat.

Garanciális elemként jelenik meg, hogy a Kormány ezt a jogkörét a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan a válsághelyzetet előidéző körülmény megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja, és kijárási korlátozást nem vezethet be.

Közbeszerzési és beszerzési szabályok

Egészségügyi válsághelyzet idején az ajánlatkérő jogosult a válsághelyzetet előidéző körülmény kezelésével közvetlenül összefüggő vagy az egészségügyi válsághelyzetben a védekezést irányító állami szervek, védekezést irányító csoportok hatékony működését szolgáló beszerzését a miniszterelnök egyedi mentesítése alapján a közbeszerzési és beszerzési szabályoktól eltérő módon is megvalósítani.

A beszerzés iránti mentesítési kérelemről a miniszterelnök soron kívül dönt. Ezt a döntési jogkörét a miniszterelnök a Kormány másik tagjára is delegálhatja.

Az eltérés alapján az ajánlatkérő a beszerzést közbeszerzési eljárás vagy egyéb beszerzési eljárás lefolytatása nélkül a közbeszerzési és koncessziós beszerzési értékhatár (nemzeti értékhatár) elérése vagy meghaladása esetén jogosult megvalósítani, lehetőség szerint három ajánlat bekérésével.

Beszerzés esetén az ajánlatkérő köteles előzetesen megvizsgálni, hogy a beszerzési igénye központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával kielégíthető-e. Ha igen, az ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő díj megfizetése alól az ajánlatkérő mentesül.

Kivételes sürgősség esetén ezen eljárási szabályok mellőzésével egy adott gazdasági szereplő közvetlenül is felhívható ajánlattételre. A beszerzések szabályszerűségét a Kormány feladat- és hatáskörrel rendelkező tagja utólag ellenőrzi.

Ezek a szabályok az Európai uniós fejlesztési források felhasználása esetén nem alkalmazhatók.

Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon. Minden,  a veszélyhelyzetben érvényesülő jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos információt egy helyen megtalál a jogaszvilag.hu Koronavírus-info rovatában.

A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda által összeállított Adatvédelmi kisokosból mindent megtudhat a cégek járványhelyzetben érvényesülő jogairól és kötelezettségeiről!

Kapcsolódó cikkek: