Egyszerűbb lett a zártkerti ingatlanok adásvétele


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A zártkerti ingatlantulajdonnal rendelkezők számára kedvező törvénymódosítás lépett hatályba a napokban. Eddig problémát okozott és sokszor megnehezítette eme ingatlanok adásvételét a kötelező kifüggesztés, az elővásárlási jogok kérdése és a hosszadalmas földhivatali eljárás.


A zártkerti ingatlanok manapság már gyakran nem töltik be eredeti szerepüket, hiszen sokszor nem hobbitelkekként működnek: sok esetben a tulajdonosok üdülő vagy állandó lakhatás céljára használják a rajtuk lévő felépítményeket.

Probléma volt eddig az is, hogy a tulajdonosok általában nem tettek eleget a termőföld védelméről szóló törvény alapján fennálló hasznosítási kötelezettségüknek, amely miatt bírságra kellett számítaniuk.

2015. május 2-án módosították az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt, eszerint 2016. december 31-éig kérhető az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetése. Ebből kifolyólag megszűnhet a hasznosítási kötelezettség, valamint megnőhet a vásárlási kedv is az ilyen ingatlanok iránt, hiszen eddig visszaszorította a zártkertek eladhatóságát az is, hogy a bankok nem fogadták el azokat hitelfedezetként, vagy, hogy túl kellett terjeszkedni a beépíthetőségi korláton, ami túlzottan alacsonyan volt meghatározva.

Ehhez kapcsolódóan 2015. november 30-án lépett hatályba a földművelésügyi miniszter ama rendelete, amely az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtási rendeletének módosításával lehetővé teszi a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonását és ezáltal kifüggesztés és jóváhagyás nélküli adásvételét.

Miután az új zártkerti szabályozással ezek az ingatlanok kikerültek a földtörvény hatálya alól, ezáltal a nem eredeti céljuknak megfelelően használt zártkerti ingatlanok a tényleges funkciójuknak (pl. lakóingatlan, üdülő) megfelelően vehetnek részt az ingatlanforgalomban. Ennek következtében a zártkerti ingatlanok adásvételének ügyintézési ideje jelentősen lerövidül, a zártkertek könnyebben megszerezhetővé és eladhatóvá válnak.

A zártkerti ingatlan egy meghatározott részére is kérhető a zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetése. Ehhez feltételként csupán a zártkerti ingatlan megosztása szükséges.

Az új zártkerti szabályozással ezek az ingatlanok kikerültek a földtörvény hatálya alól, ezáltal a tényleges funkciójuknak megfelelően vehetnek részt az ingatlanforgalomban, könnyebben megszerezhetővé és eladhatóvá válnak.

Fontos tudni, hogy nem csak a felépítménnyel (pl. gazdasági épülettel) rendelkező zártkertet lehet átminősíteni, hanem a felépítmény nélkülit is. A különbség csak annyi, hogy a felépítménnyel rendelkező esetében a zártkerti művelés alól kivett terület mellett a fennálló épület fő rendeletetésének jellegét is feltüntetik az ingatlan-nyilvántartásban.

A kérelmezés menete az alábbiak szerint alakul. A zártkerti ingatlan művelés alóli kivonására irányuló díjmentes eljárás a földhivatalnál indítható meg, a kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatalnál kell benyújtani. Az ingyenesség alól kivételt jelent a soron kívüli eljárás kérelmezése, ebben az esetben ingatlanonként 10 000 forint díjat kell megfizetni.

A zártkerti ingatlan művelési ágának megváltozását a tulajdonos(társak) (vagy a meghatalmazott) kérelme alapján vezeti át az ingatlanügyi hatóság.
A kérelem az alábbi oldalakról tölthető le:
■ http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/kozigazgatasi-allamtitkarsag/hirek/foldhivatali-formanyomtatvanyok,
■ www.foldhivatal.hu.

A kérelemhez egyéb okirat vagy igazolás csatolása nem szükséges, kivéve:
– ha a tulajdonos helyett meghatalmazott jár el, ekkor kötelező a meghatalmazás benyújtása is;
– ha a zártkerti ingatlan közös tulajdonban van, csatolni kell a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát is, amely nem minősül bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak, így nem kell ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által készített okiratba foglalni.

Fontos hangsúlyozni, hogy a fentiek szerinti lehetőséggel csak 2016. december 31-éig élhetnek a zártkerti ingatlanok tulajdonosai. Jogvesztő határidő lévén, akik nem minősíttetik át határidőn belül ingatlanjukat, később ezt már nem tehetik meg, így számukra marad a kifüggesztéssel és elővásárlási joggyakorlással járó hosszadalmas jóváhagyási procedúra.

HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven

Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető.

Bővebb információ és konstrukciók >>

Azt azért jó tudni, hogy az átminősítésre szolgáló eljárás nem mentesíti a tulajdonost a zártkerti ingatlanon fennálló építmény ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez szükséges más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 12.

A fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén megtartandó különös kézbesítési szabályok

A gazdasági életben gyakran előfordul, hogy valamelyik fél a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tud eleget tenni, esetleg szerződésen kívül kárt okoz, amire tekintettel a másik fél a tartozás kiegyenlítésére jogi lépésekhez kénytelen folyamodni. A pénztartozások esetében a fizetési meghagyásos eljárás hatékony eszközként szolgáltathat a teljesítés előlendítése érdekében.

2024. november 11.

Jogszabályfigyelő 2024 – 45. hét

E heti összeállításunkban a kormányzati igazgatási szünetről, a DÁP tv. végrehajtási rendeleteiről, egy földforgalmi ügyben született jogegységi határozatról és az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegének a kihirdetéséről olvashatnak. A 2024/109–111. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.

2024. november 11.

Munkaviszonyban létrehozott szellemi alkotások – mítosz és valóság

„A munkáltató minden, a munkavállaló által létrehozott szellemi alkotás jogát megszerzi, a jogszerzés ellenértékét a munkavállaló alapbére tartalmazza.” Sokak számára ismerős lehet ez a mondat. Rövid, nem vet fel további kérdéseket, mindenki ezt használja, eddig sem volt ebből jogvita és hasonló érvek sorakoztathatók fel mellette, de vajon tényleg jó ez így? A válasz az, hogy nem, de van megoldás.