Egyszerűsített ítélet a közigazgatási perrendtartásban

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. szeptember 13.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,
Ami a tényállást illeti, a kábeltévé, internet, vezetékes és mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó felperes az előfizetői egy részével határozott idejű szolgáltatási szerződéseket kötött kedvezményes tarifával, és azzal a kikötéssel, hogy amennyiben a szerződést az előfizető a határozott időtartam lejárta előtt felmondja, vagy szerződésszegésével okot ad a felperesi felmondásra, úgy az igénybe vett kedvezményeket vissza kell fizetnie. A felperes és az előfizető a szerződést annak lejárta előtt közös megegyezéssel megszüntették, majd új szerződést kötöttek más tartalommal, de szintén határozott időre. Az…

Ami a tényállást illeti, a kábeltévé, internet, vezetékes és mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó felperes az előfizetői egy részével határozott idejű szolgáltatási szerződéseket kötött kedvezményes tarifával, és azzal a kikötéssel, hogy amennyiben a szerződést az előfizető a határozott időtartam lejárta előtt felmondja, vagy szerződésszegésével okot ad a felperesi felmondásra, úgy az igénybe vett kedvezményeket vissza kell fizetnie. A felperes és az előfizető a szerződést annak lejárta előtt közös megegyezéssel megszüntették, majd új szerződést kötöttek más tartalommal, de szintén határozott időre. Az új szerződésben többek között rögzítették, ha azt az előfizető felmondja, vagy szerződésszegésével okot ad a felperesi felmondásra, akkor nemcsak az új szerződésből, hanem a már megszűnt szerződésből fakadóan igénybe vett kedvezményeket is követelheti tőle a felperes. Ezt a kikötést az elsőfokú hírközlési hatóság az elektronikus hírközlésről szóló törvény szabályaiba ütközőnek tekintette, mert véleménye szerint a kedvezmények visszakövetelése csak az új szerződésre vonatkozhat, a régire nem. Mindezek miatt 20 000 000 forint bírsággal sújtotta a felperest, valamint kötelezte a vonatkozó Általános Szerződési Feltételek módosítására.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az ügy érdemében egyetértett az elsőfokú határozatban írtakkal, és megállapította, hogy a felperes vitatott gyakorlata ellentétes az elektronikus hírközlésről szóló törvénnyel. Eszerint ugyanis amennyiben az előfizető a határozott időtartamú előfizetői szerződést az ebből eredő kedvezmények figyelembevételével kötötte meg, és a szerződést felmondja a határozott időtartam lejárta előtt, vagy a szolgáltató felmondására szerződésszegésével okot szolgáltat, a szolgáltató kizárólag az előfizető által igénybe vett kedvezményeket követelheti, a felmondáshoz egyéb hátrányos jogkövetkezményt nem fűzhet. Álláspontja szerint a szankciókat mind a bírság, mind a kötelezés körében helytállóan határozta meg a hatóság.

Az első- és másodfokú ítélet

A törvényszék a felperes keresetének elutasítása körében kifejtette, hogy a felperes által nyújtott szolgáltatások az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartoznak, az ÁSZF-ek és az egyedi előfizetői szerződés határozzák meg a jogviszonybeli jogok és kötelezettségek rendszerét. A törvény és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat fedő szabályozás lex specialisnak minősül a polgári jogi szabályokhoz képest, az előfizetői tartalom nem vonható ki a törvény hatálya alól, az abban foglaltaktól a szerződéses szabadságra hivatkozással nem lehet eltérni. A határozott idejű előfizetői szerződésnek a határozott idő leteltét megelőző felmondás meghatározott eseteire biztosított visszakövetelési joga csak a törvény szerinti keretek között történhet meg. A nyújtott kedvezmény csak az adott előfizetői szerződéshez kapcsolódhat, korábbi szerződéshez nem.

A fellebbezés tartalma

A felperes szerint a hírközlési hatóság által kifogásolt gyakorlat része a “hűségöröklés” rendszerének, amely mindkét szerződő fél számára kedvező. Az előfizetői szerződés közös megegyezéssel történő megszűnésének esetén a törvény nem fűz olyan megszorító feltételt, mint amit a határozott időtartamú előfizetői szerződést idő előtti felmondása esetén tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a törvény ebben a körben nem korlátozza a felek autonómiáját, a közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a jogkövetkezményekről maguk állapodhatnak meg. A vitatott szerződéses konstrukció az ÁSZF-ektől ráadásul az előfizető javára tér el. A csomagváltás hatóság által vitatott módja az előfizetőkre kedvező, gazdaságilag racionális. A hatósági és elsőfokú bírósági jogértelmezés elzárja a feleket az egyébként e körben nyitva álló szerződéses szabadságuk gyakorlásától.

A Kúria megállapításai

A közigazgatási perrendtartás értelmében, ha az elsőfokú ítélet megfelel a jogszabályoknak, a bíróság egyszerűsített ítéletet hoz, amelynek indokolásában – az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett – csak erre a körülményre kell utalni. A Kúria szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból mindenben helytálló jogi következtetést vont le. A fellebbviteli bíróság az ítéletben foglaltakkal egyetért.

Egyszerűsített ítélet csak akkor hozható, ha a fellebbezés, csatlakozó fellebbezés, továbbá az ellenkérelem semmilyen újdonságot nem tartalmaznak, azokban kizárólag az elsőfokú eljárásban előadott, és az elsőfokú bíróság által már elbírált és helyesen megindokolt tényekre, körülményekre, jogértelmezésre vonatkozó érvelés található. Ha a fellebbezési eljárásban új hivatkozás merült fel, akkor arra az indokolásnak ki kell térnie. Rögzíteni kell, hogy a felhozottak miért nem voltak alkalmasak az elsőfokú ítélet megváltoztatására vagy milyen okokból kellett azokat figyelmen kívül hagyni. Az indokolási kötelezettség csak az új hivatkozások tekintetében áll fenn, tehát a másodfokú bíróság által helyeselt további indokolási részekre ilyenkor elegendő csak utalni.

Az, hogy az új szerződés határozott idejének letelte előtti előfizetői felmondás vagy az előfizetői szerződésszegés következményeként történő szolgáltatói felmondás esetén az előfizetőnek nemcsak az új szerződés alapján igénybe vett kedvezményeket, hanem a régi szerződésből fakadó kedvezményeket is meg kell térítenie, egyértelműen az előfizető terhére tett szerződéses kikötésnek minősül, márpedig a törvény azt teszi lehetővé, hogy a felek az egyedi előfizetői szerződésben az e törvényben és az általános szerződési feltételekben foglaltaktól az előfizető javára egyező akarattal eltérhetnek.

Mindezek alapján a Kúria az ítéletet helybenhagyta.

Az ismertetett döntés (Kúria Kf.VI.37.666/2018.) a Kúriai Döntések 2019/8. számában 241. szám alatt jelent meg.

 Releváns jogszabályhely: 2003. évi C. törvény 48. §, 49. §, 134. § (10a) bekezdés, (15) bekezdés, 2017. évi I. törvény 111. §.

Kapcsolódó cikkek:


Közjogi jellegű és polgári jogi jogkövetkezmények a támogatási szerződéseknél
2019. szeptember 6.

Közjogi jellegű és polgári jogi jogkövetkezmények a támogatási szerződéseknél

A támogatási szerződés polgári jogi szerződés. A közpénz felhasználásának módját az arra felhatalmazott szervezet hatósági jellegű szabálytalansági eljárásban ellenőrzi. A szabálytalanság jogkövetkezménye közjogi jellegű és polgári jogi (szerződéstől elállás) is lehet. A támogatott a szerződéstől való elállás jogszerűségét polgári perben vitathatja – a Kúria eseti döntése.