Eldördült a startpisztoly – célegyenesben a jogtanácsosi integráció

Szerző: Kálmán Attila
Dátum: 2017. november 7.
Rovat:

Jövő év január elsejével hatályát veszti az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, a helyét az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVII. törvény (új ügyvédi törvény) veszi át. Ennek megalkotásakor – a törvény indokolása szerint – a jogászi hivatásrendek logikus és következetes rendszerének kialakítása és a kamarai tagok azonos tevékenységének azonos módon való kezelése iránti igény vezette a jogalkotót. E szellemben a jogszabály egyik jelentős újítása, hogy az ügyvédi kamarai szervezetrendszerbe integrálja a jogtanácsosokat és a jogi előadókat.


Az életbe lépő változás a gyakorlatban azt jelenti, hogy jövő év elejétől az új ügyvédi törvényben meghatározott ügyvédi tevékenységet (jogi képviselet ellátása, büntetőeljárásban jogi személy képviseletének ellátása, jogi tanácsadás, okirat ellenjegyzése és az okiratok elektronikus okirati formába alakítása) kizárólag a kamarai jogtanácsos végezhet majd. Ezzel párhuzamosan hatályát veszti a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet és az annak végrehajtásáról szóló IM-rendelet is. Az integráció nem csak az üzleti szférában, hanem a közszférában dolgozó jogtanácsosokat is érinti. A kamarai jogtanácsosok nyilvántartását a jövőben nem a törvényszékek, hanem a területileg illetékes ügyvédi kamarák látják el, ami egyben azt is jelenti, hogy a leginkább kisdobos tagsági könyvre emlékeztető jogtanácsosi igazolványt a kamara által kiállított arcképes igazolvány váltja majd fel.

A jogtanácsosi integráció lehetőségét először egy éve, az új ügyvédi törvény előkészítéséhez írt vitaanyagban vetette fel az Igazságügyi Minisztérium. Az elképzelés komoly szakmai visszhangot váltott ki a jogásztársadalmon belül. Az akkor felmerült kérdések/észrevételek jelentős részére sikerült optimális megoldást találni, köszönhetően annak, hogy a törvény előkészítése során a jogalkotó és az ügyvédi kar képviselői egyaránt nyitottak voltak a jogtanácsosok által megfogalmazott javaslatokra. A konstruktív hozzáállás eredményeként az új ügyvédi törvény számos ponton figyelembe veszi, hogy a jogtanácsosi tevékenység az ügyvédi működéshez képest jelentős eltéréseket mutat. Ennek keretében a jogtanácsosokra speciális szabályok vonatkoznak többek között a fegyelmi felelősség, a szervezeten belüli okiratszerkesztés, illetve az ügynyilvántartás és iratkezelés területén is. A jogszabály fontos és hasznos vívmánya továbbá, hogy megteremti a cégcsoporton belüli képviselet feltételeit.

Területi kamara helyett területi tagozat

Az új ügyvédi törvény értelmében a kamarai jogtanácsosok az ügyvédi kamarai választások során sem aktív, sem passzív választójoggal nem rendelkeznek. A törvény által biztosított kereteken belül a jogtanácsosok szakmai érdekképviseletét a területi és országos jogtanácsosi tagozatok hivatottak ellátni. A kamarai tag jogtanácsosok automatikusan a területi tagozat tagjaivá válnak, míg az országos tagozatot delegálással hozzák létre. A jogtanácsosi tagozatok választási szabályait célszerű úgy kidolgozni, hogy azokra az ügyvédi kamarák szervezésében és a kamarai választásokkal egyidejűleg kerüljön sor. A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnökségének az általános választás kiírásának napján fennálló létszámarányuknak megfelelő számú, legalább egy, de legfeljebb három tagja kamarai jogtanácsos, míg az országos jogtanácsosi tagozat elnöke a MÜK egyik elnökhelyettese.

A MÜK és a BÜK székháza. A MÜK szerveinek hatáskörébe tartozó szabályzat elfogadásához ki kell kérni az országos jogtanácsosi tagozat véleményét a rájuk is vonatkozó szabályok tekintetében

Készülő szabályzatok, számos megválaszolandó kérdéssel

Az új ügyvédi törvény által nevesített 36 szabályzat csaknem fele a kamarai jogtanácsosokra is vonatkozik majd. A MÜK szerveinek hatáskörébe tartozó szabályzat elfogadásához ki kell kérni az országos jogtanácsosi tagozat véleményét a rájuk is vonatkozó, míg a tagozat egyetértése szükséges a kizárólag rájuk vonatkozó szabályok tekintetében. Sajátos helyzetet teremt, hogy a törvény átmeneti rendelkezése értelmében 2017. december 31-éig a jogtanácsosokra vonatkozó szabályzatok elfogadására is sor kerülhet, azaz a véleményezési és egyetértési jog legfeljebb informálisan gyakorolható. A minden érintett számára megfelelő szabályzatok kialakítása és a gördülékeny integráció biztosítása érdekében kiemelt jelentősége van annak, hogy a törvény előkészítése során tapasztalt konstruktív együttműködés és együtt gondolkodás jellemezze a szabályzatok előkészítését is.

A fentiek fontosságát jelzik a jogtanácsosok által végzett okiratszerkesztés és ellenjegyzés szakmai követelményeire, illetve az ügyvédi tevékenységet végzők továbbképzési kötelezettségére vonatkozó szabályzatok előkészítése során felmerült kérdések. Az okiratszerkesztés és ellenjegyzés kapcsán fontos elvárás, hogy a kamarai jogtanácsosokkal és ügyvédekkel szemben támasztott szakmai elvárások ne térjenek el egymástól.

A továbbképzési szabályzat kialakítása során pedig azt célszerű figyelembe venni, hogy az ügyvédi tevékenységet folytató szervezetek (nemzetközi ügyvédi irodák, multinacionális cégek, pénzügyi intézmények) egy része már most is rendelkezik olyan belső képzési programmal, amellyel az ügyvédek, jogtanácsosok folyamatos, magas színvonalú továbbképzését biztosítják. A dokumentált belső képzési programokat biztosító szervezetek esetén indokolt biztosítani, hogy mentesüljenek a külön továbbképzési kötelezettség alól.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Október 1-jétől folyamatban a regisztráció

A jogtanácsosok már október 1-jétől benyújthatják ügyfélkapun keresztül felvételi kérelmüket az illetékes területi kamarához. A jogtanácsosi működés infrastrukturális feltételeit a munkáltató köteles biztosítani, a kamara felé teljesítendő fizetési kötelezettségének megtérítését pedig átvállalhatja a munkavállaló jogtanácsostól.

A Budapesti Ügyvédi Kamara külön hírlevelet és dedikált honlapot (http://ujut.bpugyvedikamara.hu/) hozott létre a belépni szándékozó jogtanácsosoknak, amelyen a felvételre vonatkozó információkon kívül az integrációval kapcsolatos gyakori kérdések és válaszok listája is megtalálható.

A szerző az OTP Jelzálogbank Zrt. jogtanácsosa

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét
2018. szeptember 17.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Ki felel a rossz harmonizációért?
2018. szeptember 14.

Ki felel a rossz harmonizációért?

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző
2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.

Versenyfutás a funtineli boszorkányért
2018. szeptember 7.

Versenyfutás a funtineli boszorkányért

A szerző felhasználásra vonatkozó kizárólagos joga olyan személyhez kötött jog, amely a szerző, illetve a szerzői vagyoni jogok jogosultja kifejezett engedélye nélkül nem engedményezhető – a Kúria eseti döntése.