Jogszabályfigyelő 2024 – 41. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/102. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és a Bírósági Határozatok 2024. szeptemberi számában megjelent jogesetek és döntések közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Változatlanul stabil, jó eredményeket felmutató és kellően gyors az ügyészségi munka – hangsúlyozza Polt Péter legfőbb ügyész a tavalyi évről szóló, csütörtökön benyújtott országgyűlési beszámolójában.
A dokumentumról szóló, az MTI-hez eljuttatott közleményben a Legfőbb Ügyészség (LÜ) azt írta, hogy az ügyészség munkájának jelentős részét 2017-ben is a büntetőjogi ügyészi tevékenység képezte.
Tavaly is folytatódott a 2013 óta tapasztalható csökkenő tendencia a regisztrált bűncselekmények és az elkövetők számának alakulásában (226 ezer 452, illetve 92 ezer 896).
Szándékos befejezett emberölés 92-szer fordult elő, ezt az LÜ kis számnak nevezte.
Az összbűnözésen belül hagyományosan jelentős arányt képviselő, vagyon elleni bűncselekmények közül tavaly nagymértékben csökkent a lopások és a csalások száma.
Az embercsempészések száma az előző évhez képest csaknem a felére esett vissza.
A hivatalos személy, a közfeladatot ellátó személy és a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak száma az előző időszakhoz hasonlóan alakult.
Némileg nőtt a kábítószerrel visszaélések előfordulása, valamint a közlekedési bűncselekmények jelentős hányadát kitevő, ittas állapotban elkövetett járművezetések száma – sorolták.
Míg a gazdasági vesztegetések száma a korábbi évekkel összehasonlítva lényeges csökkenést mutat, addig a hivatali vesztegetések száma 2017-ben 945-re nőtt.
A gazdasági bűncselekmények csoportjában továbbra is meghatározó szerepet játszik a költségvetési csalás, amelynek ugyanakkor csökkent a gyakorisága. Az elkövetők kifinomult eszközök alkalmazásával igyekeznek megtéveszteni az adóhatóságokat, és okoznak ezzel esetenként milliárdos nagyságrendű vagyoni hátrányt. A legjellemzőbb továbbra is az adóalap csökkentése ténylegesen fel nem merült költségekkel, amelyet rendszerint hamis számlákkal akarnak igazolni.
Tavaly is kiemelt figyelmet fordított az ügyészség a növekvő számú pénzmosásos bűncselekményre – hangsúlyozták.
Egyes bűncselekmények nyomozása az ügyész kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ezeket a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), valamint az ügyészség területi szervezeti egységei végzik – közölték.
Az elmúlt évben a KNYF központi egységei túlnyomórészt hivatali, korrupciós, vagyon elleni és közlekedési bűncselekményekben, míg a regionális osztályok jellemzően a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények miatt jártak el.
A vádemelések és a vádemeléssel érintettek számának alakulása egyrészt a regisztrált bűncselekmények számának csökkenésével, másrészt azzal függ össze, hogy az ügyészség tavaly is sok esetben biztosította a bírósági eljárás elkerülésének lehetőségét a közvetítői eljárás intézményének alkalmazásával vagy a vádemelés elhalasztásával.
Az eljárást gyorsító intézkedéseket – a többi között a tárgyalás mellőzését vagy a bíróság elé állítást – a korábbi évekhez hasonlóan 2017-ben is nagy számban alkalmazta az ügyészség. A vádemelések több mint felét ily módon sikerült gyorsan lezárni.
Az ügyészség váderedményessége változatlanul kiemelkedő, és 2013 óta folyamatosan nő; tavaly az utóbbi tíz év legmagasabb értékét érte el: 97,8 százalékot.
A terheltek 82,23 százaléka esetében a bíróság a váddal mindenben egyezően mondta ki a vádlottak bűnösségét – írták.
A legjelentősebb jogszabály-előkészítési munka 2017-ben az új büntetőeljárásról szóló törvény kodifikációjának a befejezése volt.
Az ügyészség közjogi szakterületen dolgozó ügyészei tavaly is változó jogszabályi környezetben látták el feladataikat. Az egyik legfontosabb változás, hogy – néhány törvényi kivétellel – megszűnt a civil szervezetek feletti általános ügyészi törvényességi ellenőrzési jogkör.
Az elmúlt évben is a szakterület kiemelt feladatát képezte a szabálysértési, illetve a közigazgatási hatóságok elővezetést elrendelő határozatainak felülvizsgálata, valamint a szabálysértési hatóságok és az előkészítő eljárást folytató rendőri szervek eljárást megszüntető határozatainak ellenőrzése.
A megbízhatósági vizsgálat lefolytatása – ennek során a vizsgálatot végző szerv a valóságban is előforduló, mesterségesen létrehozott élethelyzetben arra teszteli az adott embert, hogy követ-e el hivatali működésével összefüggő bűncselekményt – ügyészi jóváhagyás után történhet meg, majd a vizsgálat befejezését követően az ügyész a végrehajtás törvényességét is ellenőrzi. Tavaly a kijelölt főügyészségek 833 megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozatot hagytak jóvá.
Az ügyész közérdekvédelmi hatáskörében eljárva kiemelt figyelmet fordít a fogyasztói jogok érvényesülésére, szükség esetén fellép a fogyasztók érdekeinek védelmében – hangsúlyozták, hozzátéve, hogy az általános szerződési feltételek tisztességtelensége miatt 42 keresetlevelet nyújtottak be.
Az ügyész alapfeladatai közé tartozik a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete. A 2017-ben elvégzett országos vizsgálat szerint a korábbi évekhez hasonlóan általában megfelelt a jogszabályoknak és a nemzetközi elvárásoknak a bánásmód a fogvatartottakkal.
A legfőbb ügyészi országgyűlési beszámoló szerint az ügyészség nemzetközi tevékenysége aktív és eredményes volt.
Külön kiemelték a magyar ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) együttműködését. Tavaly az OLAF hat ajánlást küldött meg az LÜ-nek. Két esetben az ügyészség nyomozást rendelt el, háromban az ajánlást már folyamatban lévő nyomozásban értékelték, egy ügyben pedig az ajánlás alapján korábban megszüntetett nyomozás továbbfolytatásáról rendelkeztek – olvasható a közleményben.
(MTI)
Alábbi cikkünkben a 2024/102. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és a Bírósági Határozatok 2024. szeptemberi számában megjelent jogesetek és döntések közül válogattunk.
Megjelentek a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást vagy információnyújtást végző személyekre vonatkozó képzettségi követelményeket és szakmai tapasztalatot előíró szabályok.
Sorozatunk tizenegyedik részében Tőkey Balázs írását ajánljuk figyelmükbe, amely a Polgári Jog Online szakfolyóirat 2020. évi 7-8. számában jelent meg.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!