Elfogultság a közigazgatási perrendtartás alapján

A bíró pártatlanságát nem teheti kétségessé más ügyekben kifejtett jogi álláspontja, meghozott döntései, vagy akár az a tény, hogy a korábbi ügyben valamely fél vagy érdekelt számára kedvezőtlen határozatot hozott – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes a Debreceni Törvényszék előtt közigazgatási pert kezdeményezett, majd a per folyamán e törvényszék kizárása iránti kérelmet terjesztett elő elfogultság miatt. Korábban ugyanez a bíróság (mint jogelőd, a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság) hozott egy döntést egy közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során, melynél a felperes szerint a jelen perben helyesbíteni kért ingatlan-nyilvántartási bejegyzések valótlanságáról (semmisségéről) egyszerűen tudomást sem vett. Akkor a jogorvoslat során a Kúria az első fokon eljáró bíróság döntését helyben hagyta. A felperes a tulajdonjog sérelme, tisztességes eljárás hiánya miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Tekintettel a Magyar Állammal szembeni perre, melynek alapját a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság  eljárásában elszenvedett jogsérelmek jelentették, a felperes szerint okkal kétségek merülhetnek fel jelen eljárás pártatlanságát illetően.
Problémásnak tartotta, hogy ebben az ügyben a Debreceni Törvényszék érintett, mint jogutód, hogy a bíró nem más, mint aki a strasbourgi panasszal támadott elsőfokú ítélet meghozatala során engedményezés jogcímen olyan keretbiztosítéki jelzálogjog módosítást hagyott jóvá, amely keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelés (kölcsön) nincs a tulajdonomban lévő ingatlan tulajdoni lapjára bejegyezve. Harmadrészt problémaként jelölte meg, hogy a per bírája a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével visszautasította a jelen per tárgyát képező valótlan keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzés alapjául szolgáló iratok másolatainak a kiadását. Ez pedig álláspontja szerint jelentősen akadályozta abban, hogy jogait hatékonyan tudja érvényesíteni a semmis keretbiztosítéki jelzálogjoggal kapcsolatos bírósági eljárásokban.Ezek a felperes szerint felvetik a pártosság alapos gyanúját jelen ügyben is.
Az eljárásra kijelölt bírák nem érezték magukat elfogultnak.

A Kúria meglátása
A Kúria kiemelte, hogy a tisztességes eljárás fontos követelménye, a pártatlanság, továbbá a törvényes bíróhoz való jog biztosítása érdekében a közigazgatási perrendtartás (Kp.) meghatározza az eljáró bíró, illetve bíróság kizárásához vezető okokat, melyek lehetnek abszolút (mérlegelést nem igénylő) kizárási okok vagy relatív (mérlegeléstől függő) kizárási ok. Ez utóbbi szerint a per elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.
Azt, hogy egy bírótól valamely ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható, akkor lehet megállapítani, ha a bejelentésben előadott tényekből, körülményekből a pártatlanságának hiányára, elfogultságára észszerűen és tárgyilagos szemlélettel is következtetni lehet. A kizárást eredményező elfogultságot objektív szempontok alapozhatják meg, amelyekből bárki számára nyilvánvaló, hogy az adott ügyben a tisztességes eljárás követelménye, a pártatlan elbírálás nem biztosítható.
A Kúria szerint a felperes nem jelölt meg olyan konkrét tényt, körülményt, amely alátámasztotta volna pártatlanságuk hiányát, elfogultságukat, amelyből egyértelműen kitűnne, hogy a Debreceni Törvényszék közigazgatási ügyekben történő eljárásra kijelölt bíráitól az ügy tisztességes, pártatlan, elfogulatlan megítélése ne lenne várható.
A törvényszék egyes bíráinak a felperes más ügyeiben hozott, számára kedvezőtlen döntésekre az eljáró bíróság kizárását kimondó döntés nem alapítható, az emberi jogok sérelmét vizsgáló bíróság eljárásának kezdeményezésére vonatkozó általános felperesi hivatkozás pedig ugyancsak nem tehette megalapozottá az eljáró bíróság kizárása iránti kérelmet. Az egyedi ügyekben hozott bírói határozatok ellen biztosított a jogorvoslat, amelynek keretében a jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult bíróság vizsgálhatja e határozatok jogszerűségét. A kizárás iránti kérelem elbírálása során azonban a Kúria ilyen irányú vizsgálatot nem végezhet. Önmagában a más ügyekben kifejtett jogi álláspontja, meghozott döntései a bíró – és különösen az adott bíróság valamennyi bírájának – pártatlanságát nem tehetik kétségessé, nem eredményezik az elfogultság fennállását.
Az egyes ügyeket, perbeli jogvitákat az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak kell elbírálnia, az eljáró bíróságtól ügyet elvonni csak alapos okból, kivételes esetben van lehetőség. A Kúria a törvényszék kizárása iránti kérelmet mindezek alapján elutasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Kkk.VI.40.136/2020.) a Kúriai Döntések 2021/2. számában 58. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 10. § (1), (4) bekezdés.

Kapcsolódó cikkek:


Súlyosan gondatlan magatartás, mint a biztosítót mentesítő ok
2021. február 26.

Súlyosan gondatlan magatartás, mint a biztosítót mentesítő ok

Az életbiztosítási szerződés biztosítottja - a biztosító mentesülését eredményező - súlyosan gondatlan magatartást tanúsít, ha a veszélyhelyzetet maga idézi elő úgy, hogy az adott körülmények között számolnia kell a halálos eredmény kockázatával, de a következményekkel szemben nem készül fel semmilyen védekezésre – a Kúria eseti döntése.

Előreláthatóság a deliktuális kárfelelősségnél
2021. február 19.

Előreláthatóság a deliktuális kárfelelősségnél

Deliktuális kárfelelősségnél az előreláthatóság az oksági kapcsolat feltétele. Előreláthatónak tekinthető a káreseménynek az a következménye, amellyel az adott körülmények között a józan logika szabályai szerint, észszerűen számolni lehet - a Kúria eseti döntése.