Elmaradt utazás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a csalás sértettje a megtévesztő magatartás eredményeként saját magát és két hozzátartozóját utazásra befizette, az ő kára teljes egészében bekövetkezett, a csalás befejezetté vált, a két hozzátartozó az utazásuk meghiúsulása miatt nem tekinthető sértettnek – a Kúria eseti döntése.


A sértett saját magát és két hozzátartozóját fizette be nyaralásra, összesen 420 000 forintért. A terhelt mint az utazás szervezője, a pénzt megszerezte, az utazásra azonban már nem került sor.

Az első- és másodfokú eljárás

A városi bíróság bűnösnek mondta ki a terheltet nagyobb kárt okozó (kétszázezer forintnál több, de kétmillió forintot nem meghaladó) csalás bűntettében, valamint 15 rendbeli kisebb kárt okozó (ötvenezer forintnál több, de kétszázezer forintot nem meghaladó) csalás bűntettében, ezért őt – halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt – 3 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. A másodfokon eljárt törvényszék a régi Büntető Törvénykönyvre (Btk.) történő hivatkozást az újra cserélte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A terhelt védője a minősítés részbeni megváltoztatását és a halmazati büntetés enyhítését indítványozta. A védő szerint a csalás sértettje az, akinek vagyonában értékcsökkenés következik be, azaz, akinél a kár jelentkezik. Mivel a 420 000 forintból a sértett saját magát és ajándékként két hozzátartozóját fizette be, így ők mindhárman sértettek fejenként 140 000 forint erejéig, nem kizárólag a sértett. A hozzátartozók sértetti jogállását azon az alapon vélelmezte a védő, hogy ők az ajándékozással az utazás jogosultságához jutottak és az ezt tanúsító úgynevezett voucher az utasokat egyenként jogosítja. Mindezek alapján – álláspontja szerint – a terhelt cselekményei a korábbi Btk. alapján 17 rendbeli kisebb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntetteként minősülnek, ami megalapozza a büntetés mérséklését.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak tartotta. Mivel a teljes összeget a sértett fizette be, ezért értékcsökkenés kizárólag az ő vagyonában keletkezett, kár egyedül őt érte, és az utazási díj befizetésével a csalás befejezetté vált. Az ügyészség álláspontja szerint az utazás ezt követő meghiúsulása, az utazás személyenként a két hozzátartozóját is sértő elmaradása a minősítésre már nem hat ki.

A Kúria megállapításai

A büntetőtörvényi szabályok alapján a csalást az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. Ebben az esetben a kár a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés. A Kúria egyetértett a bíróságokkal abban, hogy a 420 000 forintnyi befizetéssel kizárólag a befizető vagyona csökkent, csakis őt érte kár, következésképpen ennek a cselekménynek ő az egyetlen sértettje. A Kúria kiemelte, hogy az ajándékozás eredményeként a hozzátartozók érdeke legfeljebb az elmaradt váromány folytán sérült, mivel nem jutottak ténylegesen hozzá ajándékukhoz. Ez a körülmény azonban a korábban már befejezett bűncselekmény minősítése szempontjából közömbös, hiszen a csalás a kár bekövetkeztével befejezetté válik.

A Kúria az ügyben egyetértett azzal, hogy az új Btk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Eszerint a kár ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebbnek minősül. A sértett kára is ezen összeghatárok közé esik. Így meglátása szerint törvényesen minősítette a másodfokú bíróság a felrótt cselekményeket egyaránt kisebb értékre, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettének. Miután pedig a minősítés törvényes, nincs legális lehetőség a jogerősen kiszabott büntetés vizsgálatára.

HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven

Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető.

Bővebb információ és konstrukciók >>

Mindezek alapján a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 1262/2014.) a Kúriai Döntések 2015/7. számában 184. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2021. október 21.

Az AB 2021. 3. negyedévi ügyforgalma

Az Alkotmánybíróság ügyforgalmi adatait részletes táblázatokban teszi közzé minden negyedév végén valamint az év végén. Az alábbiakban összefoglaljuk a 2021 harmadik negyedévére vonatkozó alapvető adatokat.

2021. október 20.

Az adatkezelő és az adatfeldolgozó kötelezettségei

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Buzás Péter, dr. Péterfalvi Attila és dr. Révész Balázs szerkesztésében megjelent, Magyarázat a GDPR-ról című könyv a korábbi magyarázat új, hatályosított és bővített kiadása. A kötet célja, hogy közérthetően, mégis a szakértő szemével mutassa be az Európai Unió adatvédelmi keretrendszerének alapját képező rendelet egyes előírásait, jogintézményeit. Mindezt úgy, hogy a leírtakat az adatvédelem iránt elkötelezett szakértők, az adatkezelők és adatfeldolgozók, a jogalkalmazók, illetve a terület iránt érdeklődő laikusok a gyakorlatban is hasznosítani tudják. Az alábbiakban a műnek Az adatkezelő és az adatfeldolgozó kötelezettségeire vonatkozó részéből olvashatnak egy részletet.

2021. október 20.

Az építésügyi hatósági eljárások gyakorlata- 2. rész

Cikkünk második részében az intézkedési határidővel, a szerzett jog védelmével, az építésfelügyelettel és az építésrendészettel, valamint az ügyféli jogállással, a perindítási és a kereshetőségi joggal foglalkozunk.