Építési korlátok a Balatonnál

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. május 4.
Rovat:

Fennmaradási engedély nem adható az engedély nélkül épített és szabályossá nem tehető építményre, amely a Balaton törvény és a helyi építési szabályzat szabályait is sérti – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, a felperesek egy Balaton parti külterületi ingatlanon 2013 nyarán egy fedett teraszos, betontuskóra épített zsindelyfedésű házat építettek, építési engedéllyel azonban nem rendelkeztek. Az érintett ingatlan az úgynevezett Balaton törvény szerint [2000. évi CXII. törvény] általános mezőgazdasági területövezetben helyezkedett el. Az ingatlan területe szerinti község önkormányzatának helyi építési szabályzata (a továbbiakban: HÉSZ) alapján általános mezőgazdasági területövezetben 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető. E jogszabályi rendelkezéseket alapul véve az elsőfokú hatóság a felperest a szabálytalanul létesített faház lebontására kötelezte. 

A határozatot a másodfokként eljárt az alperes helybenhagyta. Indokolása szerint mivel az ingatlan a HÉSZ alapján általános mezőgazdasági övezetbe tartozik, amely 2 ha alatt nem beépíthető. Kiemelte, hogy még szabályos építési engedélyezés során is el kellene utasítani a kérelmet, mindezekre tekintettel fennmaradási engedély sem adható az épületre, így a bontást jogszerűen rendelte el az elsőfokú hatóság. 

 

A kereseti kérelem tartalma 

felperes a határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését kérteÁlláspontja szerint a HÉSZ jogszabálysértően egyszerre szabályozza a kialakítható és a beépíthető teleknagyságot. Kiemelte továbbá, hogy a környéken a szőlőtermesztés megszűnt, és a szomszédos telkeken szintén lakóépületeket helyeztek el. 

 

Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság eljárása 

A bíróság elutasította a keresetet. Indokolása szerint önmagában az a tény, hogy az építményt olyan térmértékű ingatlanra emelték, mely az építmény emeléséhez szükséges telekméret tizedét alig haladja meg, indokolja az építmény lebontását. Egyértelműen megállapítható, hogy a szabályossá tétel akadálya a HÉSZ Balaton törvényen alapulóminimális telekméretre vonatkozó rendelkezése, ezért nem vizsgálható, hogy az építmény a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja-e. 

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma 

A felperes szerint az építmény HÉSZ-be ütközése önmagában nem alapozza meg a közérdek sérelmét, így az épület lebontását. Fenntartotta azzal kapcsolatos aggályát, hogy a HÉSZ egyszerre szabályozza a kialakítható és a beépíthető telekméretet a 2 ha előírásakor. 

[htmlbox gdpr_komm]

 

A Kúria megállapításai 

A Balaton törvény alapján mezőgazdasági övezetben, szőlő művelési ágban 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető, ez alól az képez kivételt, ha a tulajdonos egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-l nagyobb. A HÉSZ a beépítésre nem szánt, külterületi területek között rendelkezik az általános mezőgazdasági övezetbe sorolt területekről akként, hogy a létesítmény kizárólag olyan telken helyezhető el, amelynek minimális mérete 2 ha. A HÉSZ szabályozása ebben a körben teljesen megegyezik a Balaton törvény szabályával. A Kúria kiemelte, hogy e két szabály egyike sem tiltja, hogy 2 ha alatti telkeket alakítsanak ki az általános mezőgazdasági övezetekben, csupán 2 ha alatti területek beépítését tiltja. Álláspontja szerint ez nem teszi rendeltetésszerűen használatra alkalmatlanná a telkeket, mivel a külterületi, beépítésre nem szánt, mezőgazdasági övezeti telken mezőgazdasági tevékenység a beépíthetőség kizártsága mellett is folytatható. 

A Kúria egyetértett a bírósággal abban a kérdésben is, hogy az engedély nélkül felépített építmény szabályossá nem tehető, valamint nem hivatkozható a közérdek sérelmének hiánya sem. Az építmény egyértelműen ellentétes a Balaton törvény és a HÉSZ előírásaival, amelyek célja a beépíthetőséget korlátozó szabályokkal éppen az, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben lévő környezeti értékeket óvja, így a tiltó rendelkezés ellenére, engedély nélkül felépített épület kapcsán nem lehet a közérdek sérelmének hiányát felhívni. 

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. 

 

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv.III.37.041/2017.) a Kúriai Döntések 2018/4. számában 128. szám alatt jelent meg. 


Kapcsolódó cikkek:


A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét
2018. augusztus 13.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét

Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.

AB: Szabályozandó a fogvatartottak közgyógyellátása
2018. augusztus 7.

Az Alkotmánybíróság szerint mulasztott az Országgyűlés a büntetés-végrehajtási intézetben kérelmezhető közgyógyellátás terén a szükséges igazolás kiállítására jogosult orvos személyének vonatkozásában.