Feltétlen eljárási szabálysértést valósított meg, ha a bíróság a terhelt kérelme ellenére nem tűzött ki nyilvános ülést Koronavírus Veszélyhelyzet
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A veszélyhelyzetre vonatkozó különös eljárási szabályok alkalmazásával sem bírálható el a fellebbezés tanácsülésen, ha az ügyészség, a vádlott vagy a védő nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését kérte – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a járásbíróság a 2019. december 2-án bűnösnek mondta ki a terheltet. Az ítéletet a törvényszék 2020. május 20-án helybenhagyta. A terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványban arra is hivatkoztak, hogy a nyomozó hatóság és az eljáró bíróságok több eljárási szabályt is megsértettek az ügy elbírálása során, így például a törvényszék azzal valósított meg súlyos eljárási szabálysértést, hogy a terhelt kérelme ellenére a másodfokú eljárásban számára nem rendelt ki védőt, és nem biztosította, hogy a terhelt a védőjével a tanácsülésen jelen lehessen. A Legfőbb Ügyészség szerint, mivel jelen eljárásban a védő részvétele nem kötelező, ezáltal a védő kirendelésének hiánya sem alapoz meg abszolút eljárási szabálysértést.
A Kúria megállapításai
Az ügyben a Kúria hivatalbóli felülvizsgálata során észlelt feltétlen eljárási szabálysértést . Kiemelte, hogy a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a büntetőeljárásról szóló törvényben (Be.) meghatározott feltételek szerint vehető igénybe. Felülvizsgálatnak a Be. értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen és csak a Be.-ben megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból van helye. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető.
A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint – ettől függetlenül, hivatalból – a Be.-ben meghatározott eljárási szabálysértések tekintetében bírálja felül. Felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 608. § (1) bekezdésében megjelölt eljárási szabálysértéssel hozza meg. Ez utóbbi törvényhely d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. A Be. 425. § (3) bekezdése szerint a nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók, ekként feltétlen eljárási szabálysértés az is, ha a bíróság a nyilvános ülést tartja meg a törvény szerint kötelezően részt vevő személy távollétében.
A Kúria álláspontja szerint megállapítható, hogy az ügyben a terhelt 2020. április 29. napján postára adott, és a járásbírósághoz 2020. május 4-én érkezett, de a törvényszékhez címzett beadványában védő kirendelését és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését kérte, egyúttal bejelentette, hogy azon a védőjével együtt meg kíván jelenni. A Kúria hangsúlyozta, hogy a terhelt terhelt fenti kérelmei közül a nyilvános ülés kitűzésére irányuló indítványának van döntő jelentősége.
Bár a Be. szerint a bíróságnak a vádemelés után a terhelt indítványára védőt ki kell rendelnie, e rendelkezés megszegése azonban nem felülvizsgálati ok, mert a tételesen felsorolt, felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértések között nem szerepel, és a védő eljárásának kötelező voltát csak a védő kirendelése teremtette volna meg. Feltétlen eljárási szabálysértést valósított meg azonban a másodfokú bíróság azzal, hogy a terhelt kérelme ellenére az ügyben nem tűzött ki nyilvános ülést, és a terhelt fellebbezését tanácsülésen bírálta el.
A Be. rögzíti, hogy a tanácsülés kitűzésének szóban forgó esetében az ügyészség, a terhelt vagy a védő az észrevételeinek megtételére nyitva álló határidőn belül a fellebbezés elbírálására nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését indítványozhatja. A Be. 599. § (1) bekezdése szerint a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani. Az ügy másodfokon történő elbírálásának fő formája a nyilvános ülés, ahhoz képest a törvény kivételként határozza meg a tanácsülésen elintézhetőség és a tárgyalástartási kötelezettség esetköreit; ezeket kivéve a fellebbezést a másodfokú bíróságnak nyilvános ülésen kell elbírálnia. A jogosult arra irányuló, határidőben előterjesztett kérelme az ügy tanácsülésen való elbírálását kizárja. Ebből következik, hogy ha a terhelt kérte az ügy tárgyaláson vagy nyilvános ülésen való elbírálását, ez a kérelem pedig a fellebbezés nyilvános ülésen való elbírálásához alanyi jogosultságot teremt.
Ebből pedig a Kúria értelmezésében az következik, hogy a nyilvános ülés tartására alanyi jogosultságot eredményező kérelem ellenére az ügynek a tanácsülésen való elbírálása annak okától függetlenül tartalmilag azt jelenti, hogy a bíróság az ügyet nyilvános ülésen, de olyan személyek távollétében bírálja el, akiknek a részvétele a nyilvános ülésen kötelező.
A Be. kimondja, hogy főszabályként az ülés a terhelt, az ügyész és – ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező – a védő nélkül nem tartható meg. Eltérésre ad okot, és a fellebbezés a szabályszerűen idézett terhelt távollétében akkor is elbírálható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges. Amennyiben a nyilvános ülés tartására vonatkozó kérelem ellenére, annak figyelmen kívül maradásával pusztán a bíróság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek a részvételével történik az elbírálás, értelemszerűen nem kerül sor a terhelt, kötelező védelem esetén a védő megidézésére. Ehhez képest pedig a terhelt (kötelező védelem esetén a védő) távollétében a fellebbezéssel támadott határozat nem bírálható felül. Erre ugyanis csak a szabályszerűen idézett terhelt távollétében, szabályszerű idézés hiányában pedig akkor, ha a távol maradó terhelt bizonyíthatóan tud a nyilvános ülés időpontjáról, továbbá kötelező védelem esetén a szabályszerűen megidézett védő részvételével van jogi lehetőség.
Az elbírált ügyben, mivel a védő részvétele nem volt kötelező, a védő távollétében való elbírálás, valamint a nem értesített ügyész távollétében való elbírálás csupán relatív eljárási szabálysértés. Azonban, mivel tényszerűen megállapítható, hogy a terhelt a tárgyalás, illetőleg másodlagosan a nyilvános ülés megtartását kérte, a megidézése nélkül való elbírálással a feltétlen eljárási szabálysértés, ezáltal a felülvizsgálati ok megvalósult.
A törvényszék arra hivatkozott, hogy a veszélyhelyzeti szabályok miatt tartott az ügyben a tanácsülést. A veszélyhelyzeti szabályozás szerint, ha a másodfokú bíróságnak a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést kell tartania, azonban az elbíráláshoz szükséges adatok a fellebbezéssel érintetettek írásbeli nyilatkozata alapján beszerezhetők, az ehhez szükséges intézkedéseket a tanács elnöke teszi meg. Ha a beszerzett adatok alapján tárgyalás tartása nem szükséges, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs akadálya, és a terhelt, védő, ügyész vagy a fellebbező a nyilvános ülés kitűzését nem indítványozza, a másodfokú bíróság a fellebbezésről tanácsülésen dönt. A Kúria szerint ebből egyértelmű, hogy a másodfokú bíróság a veszélyhelyzet idején sem bírálhatta volna a fellebbezést a terhelt indítványa ellenére tanácsülésen, mert az annak továbbra is a feltételeként határozta meg, hogy arra jogosult ne indítványozza nyilvános ülés kitűzését. Mindezek alapján a Kúria a másodfokú bíróság végzését a hatályon kívül helyezte, és a törvényszéket új másodfokú eljárás lefolytatására utasította.
Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 860/2020.) a Kúriai Döntések 2021/5. számában 132. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2017. évi XC. tv. 598. § (4) bekezdés, 599. § (1) bekezdés, 608. § (1) bekezdés d) pont.
