Férfi neme miatt érte hátrány a diákmunkást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az eljárás alá vont a hostokkal szemben a férfi nemhez tartozásuk miatt hátrányos megkülönböztetést alkalmazott.


Az alapügy

A kérelmező azért fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH), mert e-mailben jelentkezett az eljárás alá vont általaz interneten meghirdetett „Hostess munka városnéző hajóra 1300,- – 1700,- forint/óra” felhívással közzétett állásra. Az álláshirdetést a kérelmező az iratokhoz csatolta. A hirdetés a fent idézett felhívást követően a következőképpen folytatódott: „Diák lányokat keresünk városnéző hajóra, angol nyelvtudással! Elvárás: nappali tagozatos diák legyél, tárgyalóképes angol nyelvtudás. Órabér: 1200,- Ft/óra, 1300,- Ft/óra-ig. Jelentkezni lehet e-mailben, önéletrajz küldésével.

A kérelmező még a jelentkezés napján, azaz 2019. június 25-én elutasító választ kapott az eljárás alá vonttól, amelyben a következő szerepelt: „Köszönjük szépen a jelentkezésedet. A hirdetés hostess munkára szól, sajnos nem keresünk host-okat. Reméljük megtalálod a megfelelő munkát.”

A kérelmező álláspontja szerint a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek (nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal, valamint tárgyalóképes angol nyelvtudással rendelkezik) megfelelt, az elutasítás indoka tehát kizárólag a férfi neme volt.

Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a szóban forgó állás betöltésére férfi és női munkavállaló egyaránt alkalmas. Végül tájékoztatta az EBH-t, hogy e-mailben felszólította az eljárás alá vontat a jogsértés abbahagyására, valamint arra, hogy fizessen neki sérelemdíjat. Ezen e-mailjére kérelmének benyújtásáig nem kapott választ.

Az eljárás alá vont az EBH-nak küldött válaszirata szerint a cég harminc éve folytat városnéző tevékenységet a Dunán, ahol az eljárás alá vont sétahajóin diákok is dolgoznak host, hostess, illetve felszolgálói pozícióban. Ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy „az utak során a felszolgálást valóban lányok végzik. Ennek a kialakult gyakorlatnak oka, hogy tapasztalataink szerint erre a munkakörre szinte kizárólag lányok jelentkeztek és amikor fiúkat is alkalmaztunk az sajnos a hatékony munkavégzés rovására ment.” Előadta azt is, hogy „mindezek ellenére” az eljárás alá vont cégnél fiúk is dolgoznak – pénztárosi feladatokat látnak el, szórólapot osztanak, illetve matrózok –, ezek a pozíciók azonban az eljárás alá vont nyilatkozata megtételének időpontjában telítettek voltak.

Álláspontja szerint az eljárás alá vont nem különböztette meg hátrányosan a kérelmezőt, a cégnél ugyanis a diákmunkásokon kívül állandó alkalmazottak is dolgoznak és a nemek arányával, megkülönböztetésével kapcsolatban eddig soha, egy munkakörben sem volt panasz.

Az EBH a kérelmezőnek is megküldte az eljárás alá vont válasziratát, azzal, hogy arra nyilatkozatot, illetve észrevételeket tehet. A kérelmező EBH-hoz érkezett válasziratában a hangsúlyozta, hogy „nemi alapon való hátrányos megkülönböztetés áldozata”, álláspontja szerint az eljárás alá vont által neki küldött e-mailből egyértelműen ez szűrhető le. Az eljárás alá vont azon nyilatkozatával kapcsolatban, hogy rossz tapasztalataik vannak a férfiakkal az általa is megpályázott pozícióban, mivel a fiúk alkalmazása a hatékony munkavégzés rovására ment, kifejtette azon álláspontját, miszerint az eljárás alá vont ezen álláspontja nemi sztereotípia.

Ezen túl pedig – a kérelmező meglátása szerint – értelmetlen is, hiszen semmi sem indokolja, hogy az adott pozícióban csak nőket alkalmazzon az eljárás alá vont. Olyan munkáról van ugyanis szó, amelyet mindkét nem hatékonyan tud végezni, „két láb, két kéz, egy száj és nyelvtudás kell hozzá. Ezekkel a tulajdonságokkal, képességekkel mindkét nem rendelkezik.”

Az EBH döntése

A kérelmező férfi nemére hivatkozott védett tulajdonságaként, amely a neve, illetve a csatolt önéletrajza alapján megállapítható volt, így az EBH megállapította azt is, hogy a sérelem bekövetkezésének időpontjában rendelkezett az Ebktv. 8. § a) pontja szerinti védett tulajdonsággal (férfi nem).

A kérelmezőt ért hátrány és a kérelmező védett tulajdonsága közötti ok-okozati összefüggés az EBH rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható volt. Ezen összefüggés fennállását támasztotta alá az álláshirdetés szövege is, vagyis a „hostess munka”, illetve a „Diák lányokat keresünk városnéző hajóra” megfogalmazás, amelyek okán a hirdetés ab ovo diszkriminatív volt, hiszen csak a női nemhez tartozó diákokhoz szólt. Ezen túl kétséget kizáróan megállapíthatóvá tette az ok-okozati összefüggés fennállását az eljárás alá vont azon válasz e-mailje is, miszerint „A hirdetés hostess munkára szól, sajnos nem keresünk host-okat”.

Az EBH álláspontja szerint az okozati összefüggést támasztotta alá az eljárás alá vont által tett nyilatkozat is. Bár az eljárás alá vont utalt arra, hogy az eljárás alá vont sétahajóin fiúk is dolgoznak host, hostess, illetve felszolgáló pozícióban, ezt követően azonban úgy nyilatkozott, illetve amellett érvelt, hogy az utak során a felszolgálást lányok végzik („amikor fiúkat is alkalmaztunk az sajnos a hatékony munkavégzés rovására ment”). Majd a férfi nemhez tartozó diákok által betöltött munkakörökként a pénztárosi feladatok ellátását, szórólap osztását, illetve a matróz pozíció betöltését jelölte meg, amelyekkel kapcsolatban utalt arra is, hogy nyilatkozata megtételének időpontjában e pozíciók telítettek voltak.

Mindebből arra lehetett következtetni, hogy az eljárás alá vont kizárólag e pozíciókban foglalkoztat férfi nemhez tartozó diákokat. A kérelmező panaszával kapcsolatban az eljárás alá vont ugyanakkor csupán arra utalt, hogy nem igaz, hogy a kérelmezőt a férfi nemhez tartozása miatt az eljárás alá vont megkülönböztette. Azt ugyanakkor kifejezetten nem tagadta, hogy a kérelmező elutasítására a férfi neme miatt került sor.

Az EBH osztotta a kérelmező álláspontját, miszerint olyan munkáról volt szó, amelyet mindkét nemhez tartozók el tudnak végezni, vagyis a munka vagy a munkakörülmények természete nyilvánvalóan nem indokolja, hogy az adott pozíciót csak a női nemhez tartozó személy tölthesse, illetve töltse be.

Nem hozható fel ezzel kapcsolatban semmilyen tényleges és meghatározó szakmai feltétel sem. Előzőekből következően továbbá egyértelmű, hogy a kérelmezővel szemben alkalmazott megkülönböztetés nem lehetett jogszerű célt követő sem.

Az EBH semmiképpen sem tartotta elfogadhatónak azt az érvet, hogy amikor az eljárás alá vont férfi nemhez tartozó munkavállalót alkalmazott, az „a hatékony munkavégzés rovására ment”. Nyilvánvalóan nem volt elfogadható az eljárás alá vont kimentése körében az sem, hogy más munkakörökben foglalkoztat férfi nemhez tartozó diákokat, az eljárás alá vontnak ugyanis valamennyi álláshirdetés feladása, vagyis valamennyi munkakör meghirdetése és az arra való kiválasztás, alkalmazási feltételek meghatározása és az abban történő alkalmazás során meg kell tartania az egyenlő bánásmód követelményét. Az eljárás alá vont kimentése tehát sikertelen volt.

A fentiekre tekintettel az EBH 500.000 forint bírság megfizetésére kötelezte az eljárás alá vontat és rendelkezett a határozat nyilvános közzétételéről.

(egyenlobanasmod.hu)




Kapcsolódó cikkek

2021. november 30.

A kizáró okok szabályozása a közbeszerzési eljárásban – 11. rész

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Dezső Attila szerkesztésében megjelenő, Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez című könyv a korábbi kommentár jelentősen átdolgozott és kibővített változata. A könyv célja, hogy részletesen és teljeskörűen feldolgozza a közbeszerzési törvény szabályozását és fogalomrendszerét a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok közötti összefüggésekre is kitérve, valamint kimerítő jelleggel bemutassa az elmúlt időszak joggyakorlatát, nagy hangsúlyt fektetve nemcsak a hazai döntőbizottsági és bírósági, hanem az uniós jogalkalmazói gyakorlatra is. Ezúttal a kizáró okok szabályozásáról olvashatnak egy részletet.

2021. november 30.

Évi 52 költözés? Gondolatok a váltott gondoskodásról

Minden európai uniós tagállamban – így Magyarországon is – óriási vitákat keltett a váltott gondoskodást elrendelő bírósági döntés lehetőségének bevezetése. De vajon helye van ezekben a témákban az ideológiai vitáknak, vagy az empirikus kutatások adnak iránymutatást?